2015. december 31., csütörtök

Vöröslencse krém

....és eljött a 2015-ös év utolsó napja, annak is délutánja, mikor ezeket a sorokat írom.

Minden év utolsó napján számot vetünk arról, hogy milyen is volt az eltelt esztendő, és tervezzük, hogy milyen legyen az új. Milliónyi fogadások hangzanak el ezekben az órákban, amelyeket vagy megtartunk, vagy nem. Szerintem az utóbbi inkább valósabb. De ki tudja? Lehet, hogy most rácáfolunk. Én mindenesetre most nem megyek bele különösebb fogadalmakba, azaz, egy valamit megígérhetek neked kedves olvasóm: Igyekszem jövőre is folytatni ezt a blogot, lelkes amatőrként újabbnál újabb recepteket hozok, amit te is el tudsz otthon készíteni profi módon!
Koccintsunk erre, és kívánom neked, hogy egészségben és  sikerekben gazdag új év köszöntsön rád!


Az év utolsó receptje nem is lehetne más, mint egy lencsés recept. Azt gondolom mostanában egyre divatosabbak az úgynevezett fingerfood ételek, amelyek tulajdonképpen nem mások mint egyfajta party falatok. És mivel az új évhez a lencse köthető, így a kettőt ötvöztük, és egy lencse krémet készítettünk, amelyet bagettra fogunk kenni ma este.
Szeretem a lencsét, -na nem a hagyomány miatt- különösen a vörös lencsét szeretem. Azt gondolom, hogy mind ízben, mind állagában ez a fajta lencse alkalmasabb krém készítésére. Nagyon hamar megfő, nem kell beáztatni. Nem variáltam túl a dolgot, minimál fűszereket használtam, és rengeteg vajat. Szerencsére volt még abból a kedvenc osztrák vajunkból amit a múlt hónapból hoztunk Ausztriából, így azzal dolgoztam. Alpesi tejből készült, zsíros, krémes... pont jó volt ebbe a receptbe.
Azt gondolom, hogy a pezsgő mellé, vagy bármilyen jófajta ital mellett megfér, -csókálló is- hiszen mindösszesen 1 gerezd "foki" van benne, amely szinte nem is érezhető.
És persze nem csak szilveszterkor fér meg az asztalon ez a "kence", hanem bármikor, amikor már unjuk a felvágottat, meg a májkrémet....


Hozzávalók 4-6 személyre  

- 200g vörös lencse (1 zacskó)

- kisebb vöröshagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- mustármag  (kb. 10-15db)

- koriandermag (kb. 3-4db)

- só

- bors

- vaj + olaj






 Elkészítése

Egy edénybe olvasszunk fel egy tk. vajat + pár csepp olajat. Ezen a zsiradékon futtassuk meg az apróra vágott vöröshagymát, illetve az apróra vágott fokhagymát. Fedő alatt kis lángon pároljuk 5-10 percig. Ha kell adjunk hozzá kevés folyadékot. Ha a hagyma elveszítette a nyers ízét, akkor adjuk hozzá a lencsét, adjunk hozzá annyi vizet, hogy éppen elfedje a lencsét. Sózzuk, borsozzuk és fedő alatt főzzük addig, míg fél puha nem lesz (kb. 15 perc). Ha a lencse már félpuha, akkor egy mozsárban, vagy annak hiányában egy sodrófával megtört mustár- és koriander magot adjunk hozzá és főzzük teljesen puhára a lencsét. Időközben kóstoljunk, és ha kell fűszerezzük, sózzuk, ha kell adjunk hozzá folyadékot, de csak keveset. Amikor már teljesen elfőtte magát a lencse, és krémesen puha, akkor egy botturmix segítségével pürésítsük. Nem kell teljesen homogénre, maradhatnak benne lencse darabkák is. Adhatunk hozzá még vajat, attól sokkal krémesebb lesz. Mikor kihűlt a lencsekrém, akkor friss bagettel, pirítóssal fogyasszuk el.

Tipp:
Snidlinggel dekorálhatjuk tálaláskor, illetve kolbász chipssel is fogyaszthatjuk



2015. december 28., hétfő

Villámgyors tejszínes-gombás tészta zöldfűszerekkel

Elmúlt az idei karácsony, és gondolom mindenki úgy van vele, hogy húst egy pár napig biztosan nem kíván meg. Az ilyen napokon jöhet jól olyan étel mint pl- ez a gombás tészta étel, ami amolyan jolly joker, hiszen nem csak ebédre, hanem vacsorára is remekül passzol. Annyi hozzátartozik az igazsághoz, hogy mi ezt ebédre, ráadásul 24-én ettük tudván jól, hogy kacsamellet készítek vacsorára, ugyanis az volt az ünnepi fogás. Viszont ebédre is jólesett valamilyen gyorsan elkészíthető meleg étel, így esett a választásunk erre a -tényleg- villámgyorsan elkészíthető ebédre. A teljes történethez az is hozzátartozik, hogy 24-én délelőtt elmentem a multiba, hogy vegyek még ezt-azt, és a zöldséges részlegen találtam magam szembe ezekkel a gyönyörű, nagyon apró barna csiperke gombákkal, amik úgy vonzottak magukhoz, mint mágneshez a szegek. Szívem szerint legalább 2-3 dobozzal vettem volna belőlük, de mivel másnap, és utána Győrben az anyukám látott el minket ebéddel, így attól féltem, hogy mire visszajövünk, "meggyengülnek" a gombáink. Végül nem is baj, hogy így döntöttem, mert anyukám verhetetlen gombócos káposztájából még mára is maradt, így biztos nem tudtam volna mit kezdeni több doboznyi gombával.
Szóval a vásárlástól számított 10 percen belül már a konyhában találták magukat a gombáim, és azonnal mozgósítottam Andit, hogy a kertből szedjen pár ág kakukkfüvet, és petrezselymet, mert bizony ezek a zöldfűszerek a legjobb barátai a gombának, pláne ha tényleg frissen használjuk őket. A gomba másik legjobb barátja a frissen tekert fekete bors, amelytől tüzessé válik. Azt észrevettem, hogy a gomba és a bors valahogy felerősíti egymást, sokkal karakteresebb a gomba íze, és intenzívebb a bors is.
Mindent egybevéve 15 perc alatt elkészült ez a finom ebéd, amely kellően megalapozta a késő délutáni kacsa vacsoránkat. Mert azt tudjuk jól, hogy az Olaszok elő-, és nem főételként eszik a tésztát. Igaz, nem biztos, hogy tartanak közötte 3-4 órás pihenőt, de mi itt Tatán addig is míg nem készítettük el a rozéra sült kacsamelleket- lesétáltuk a tó körül ezt a "csekély" szénhidrát mennyiséget.




Hozzávalók 2 személyre

- 1 doboz (250-300g) barna apró csiperke gomba

- kb. 250g tészta (nálunk bolti, friss tészta)

- kb. 1/2 ek. vaj

- 200ml tejszín ( min. 30%-os)

- só

- bors

- friss kakukkfű

- petrezselyem

- olívaolaj


Elkészítése

A gombákat mossuk meg, a tönkjeiket nem kell levágni. Egy edénybe forraljuk vizet a tésztához. Amikor felforrt, sózzuk meg, majd adjuk hozzá a tésztát. Amíg a tészta fő, elkészül a gomba is. Egy serpenyőbe fél diónyi vajat olvasszunk meg pár csepp olívaolajjal együtt. Ha elolvadt a vaj, tekerjük fel magasra a lángot, adjuk hozzá a szárazra törölt gombákat, és pirítsuk meg őket alaposan. Sót NE adjunk hozzá ilyenkor, mert vizet von el a gombából, és akkor párolódik, és nem pirul a gomba! Ha megpirult a gomba, (pár. perc) akkor sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a tejszínt és forraljuk össze. Egy kevés hideg vajat adhatunk hozzá, hogy még krémesebb, selymesebb legyen. Ha elkészültünk, vegyük le a tűzről, és aprított petrezselyemmel, és tépkedett kakukkfűvel ízesítsük. A megpuhult (harapható állagú), leszűrt tésztával alaposan forgassuk össze a tejszínes-zöldfűszeres gombákat, és azonnal tálaljuk.

Tipp:
Tálalás után valamilyen keményebb típusú sajttal (pl. grana padano) megszórhatjuk a tésztánkat. 

2015. december 20., vasárnap

Bőrös karaj aszalt paradicsomos gersli rizottóval

...és elérkeztünk Advent 4. vasárnapjához.
Tegnap reggel mikor felébredtünk és megterveztük ezt a hétvégét, egyben biztos voltam: ma nem akarok főzni. Legfeljebb csak köretet. Nem akartam ma az időt a konyhában tölteni, mert számolva az arany vasárnap "hozadékával", tömegre számítottam a boltokba, így minél előbb gondoltam az ebédet elfogyasztani, hogy utána -kora délután- beleveselkedjünk a tömegbe. Majd mindezek után még a tatai adventi vásárba gondoltuk kimenni, hogy egy bögre forralt borral lezárjuk ezt a napot. Nos, ez sikerült is, de ehhez az kellett, hogy tegnap megsüssem a húst amelyet mára, és holnapra gondoltam ebédre. Mivel tegnap Győrben barangoltunk az ottani adventi vásárban, így nem tudtam máshogy kivitelezni a történetet, csak úgy, hogy tegnap este mikor visszajöttünk Győrből -9-kor- betettem a húst a sütőbe, hogy ma, azaz éjjel 1 óra előtt nem sokkal vegyem ki azt.
Milliószor elmondtam már itt, hogy nálam a hús sütése egy félnapos művelet, mivel fanatikus elkötelezett híve vagyok a lassan, alacsony hőfokon történő, akár 4-5 órán át tartó sütési módnak. Amely jelen esetünkben még jobban kellett, hiszen a 1,5 kg-os csontos, bőrös karajnak kellett ez az idő. Tegnap délután mielőtt elindultunk volna Győrbe, jó alaposan befűszereztem ezt a gyönyörű példányt, amiért közel 15 percet álltam sorba a multinál, de megérte, mert tényleg szép karajt sikerült megkaparintanom. Kellő vastagságú zsír réteg volt a hús és a bőr között, amely gondoskodott arról, hogy a hús szaftos legyen, ami a karaj esetében nem hátrány. A fűszerezésről csak annyit, hogy nem vittem túlzásba, hiszen a fokhagymát jelöltem ki fő csapásiránynak, olyannyira, hogy visszatértem egy -általam régen használt- módszerhez, azaz a húst több helyen is megszúrtam. és a lyukakba 1-1 gerezd fokhagymát dugtam. Kívülről pedig egy saját magam kikísérletezett fűszerkeverékkel alaposan bedörzsöltem a húst, hogy mire este a sütőbe kerül, jól átjárják a fűszerek. Ebbe a fűszerkeverékben van frissen őrölt fekete bors, őrölt kömény, szegfűbors, és fokhagyma.
A köret pedig úgy jött, hogy mivel mostanában ettünk krumplit, rizst eleget, kerestem egy harmadik alternatívát, amely végül a gersli, alias árpagyöny lett. Erről azt érdemes tudni, hogy rendkívül egészséges, jótékony hatással van az emésztésre, könnyen emészthető és antioxidáns hatásokkal bír. Tudom, hogy sokan bátortalanul közelítik meg ezt a gabonafélét, félnek használni. Nekik üzenem, hogy feleslegesen ódzkodnak tőle. 30-40 perc alatt elkészíthető belőle egy jó gersli rizottó, ha beáztatják, talán előbb is "megpuhul". Azét írtam így, mert nem lesz teljesen puha, de érezhető, hogy amikor ráharapunk, már könnyen pattan szét a fogunk között. Én szeretem ezt a fajta textúrát, pláne ha több, különböző alapanyaggal dolgozunk. Mivel nincs túl szép színe a gerslinek, így mindenképpen érdemes valami zöldet hozzáadni, én a petrezselyem mellett tettem le a voksot, hiszen a kertben még ez található meg most is frissen, harsányan zölden. Az aszalt paradicsom ad hoc jelleggel jött, a rizottó készítése közben ugrott be, hogy anyukám barátnője pár hete küldött nekem egy jó adaggal, így jött, hogy akkor használjam. Az aszalt paradicsom nem más mint a koncentrált nyár, édes íze kitűnően passzolt a gersli kellemesen sós, ízekben gazdag alaplevével, amelyet a tegnap előtt főtt húslevesből mentettünk meg. Én SOSEM használok bolti kockákat, meg porokat, MINDIG valódi zöldségekből, és csontból főzök alaplevet.
Nekünk nagyon bejött ez az étel, biztos, hogy ezen a télen még elfogom készíteni újra...és újra....







Hozzávalók 4 személyre

- 1,5 kg bőrös karaj

- kb. 4 marék gersli (árpagyöny)

- 1 fej fokhagyma

- 8-10 db aszalt paradicsom

- őrölt szegfűbors

- őrölt kömény

- fekete bors

- fokhagyma granulátum (nem a sós!)

- só

- olaj

- kb. 1,5 liter alaplé

- petrezselyem

- 1 vöröshagyma, gyökérzöldségek ( sütéshez, a hús "ágyazásához)

- 2 ág rozmaring


Elkészítése

Elkészítjük a fűszerkeveréket. Az őrölt szegfűborsból, fekete borsból, fokhagyma granulátumból, köményből készítünk egy keveréket, amellyel a húst alaposan bedörzsöljük. A hús bőrős részét beirdaljuk, majd a hús hegyével több helyen kisebb lyukakat csinálunk, majd ezekbe a lyukakba teszünk 1-1 fokhagyma gerezdet. Ez azért jó, mert a fokhagyma íze belülről is átjárja a húst. Ha ezzel megvagyunk legalább 3-4 órára pácoljuk a húst. Akár 1 éjszakát is hagyhatjuk. Sütés előtt alaposan sózzuk a húst, és az előmelegített 200 fokos sütőbe tesszük be úgy, hogy a sütőtál aljába teszünk pucolt, darabolt gyökérzöldségeket, darabolt vörös- és fokhagymát. Erre a "zöldségágyra" ültetjük a húst, mellé/rá tesszük a rozmaring ágakat, és kevés olajjal meglocsoljuk. Lefóliázzuk és a sütőben 200 fokon kezdjük a sütést, majd 20 perc elteltével levesszük 170, majd újabb 20 perc elteltével 130 fokra a hőfokot, és így sütjük 3-4 órán át. A sütési idő elteltével grill funkcióra kapcsolunk, és 200 fokon ropogósra sütjük a bőrt. Sütés után legalább 1 órán át pihentetjük a húst, és utána vágjuk fel. A legjobban akkor tudjuk vágni, ha mát kihűlt. A gersli rizottót úgy készítjük, hogy a megmosott rizottót olajon átfuttatjuk, majd ahogy a hagyományos rizottót készítjük, mindig apránként adjuk hozzá a forró alaplevet. Amikor felszívja az alaplevet, akkor adjuk hozzá az újabb adag forró alaplevet. Ha kell sózzuk. Kb. 30-40 perc alatt készül el, a főzési idő előtt 10 perccel hozzáadjuk az aprított szárított paradicsomot, majd a főzés legvégén aprított friss petrezselyemmel gazdagítjuk.

Tipp:
A hús sütése után a zöldségekből, és a kifolyt húsléből készíthetünk pecsenyelevet, amellyel a húst tálaláskor meglocsolhatjuk. 

2015. december 11., péntek

Chilis bab ahogy én készítem

És igen, végre megcsináltam!
Tudom, hogy ez most úgy hangzott mintha valamilyen eget verő nagy tettet hajtottam volna végre, de higgyétek el, végre megcsináltam.
Legalább már 1 éve készülök chilis babot készíteni, de mindig voltak olyan ételek, receptek, amelyek beelőzték őt. Végül is a jó munkához idő kell, nem igaz? Az, hogy mennyire sikerült jól, nos azt kell mondanom: nagyon jól sikerült. És nem öndicséret miatt mondom ezt, hanem mert tényleg jól sikerült. Egyszerre volt kellemesen csípős a chilitől, kellemesen kesernyés a kakaóportól, és friss a  gyömbértől, no meg illatos a római köménytől és fahéjtól. A savasságáról a paradicsom gondoskodott, szóval szép kerek lett ez az egész étel.
Óvatosan bántam ezekkel a fűszerekkel, most tényleg követtem a többször kevesebb elvét, különösen a kakaópor használatával. Nem akartam elvinni az étel valami olyan irányba, amely már talán az édesség határát súrolná, így sokszor keveset adtam belőle. A legjobban az tetszett, sőt: inkább ízlett ebben az ételben, hogy nem lehetett megállapítani benne külön-külön az összetevőket, hanem komplex, egészben adták meg az étel karakterét. Talán a paradicsom savasságát lehetett egy picit jobban érezni, de az sem volt vészes. Ma (pénteken) mikor írom ezeket a sorokat, még mindig érzem az ízeket a számban, pedig egyfelől eltelt 5 nap mióta készítettem, másfelől a jelenleg kitöltött sörömet kortyolgatom. De mégis érzem az ízét a számban ennek az ételnek. És szerintem valahol itt kezdődik az, amit kulináris élvezetnek mondunk. Az emlékek újra és újra előhozzák az ízeket bennünk.
Tudom, hogy mi magyarok kicsit félreértelmezzük ezt az ételt, mert sajnos nagyon magyarosítjuk, mint oly sok más ételt. Van aki még chilit sem tesz bele, más meg a paradicsomot túlozza el, és inkább "olaszos" irányba viszi ezt az ételt. Pedig a lelke egyfelől a chili, másfelől a marha hús, és a fűszerek. A csavar pedig a kakaópor, vagy a fekete csoki. Egy kis játékosság kell bele.
Nem állítom, hogy az én chilis babom autentikus volna, de azt viszont bátran állítom, hogy ez talán hasonlít ahhoz amit eredetileg chili con carne-nak hívnak.

Hozzávalók 4 személyre

- 500g darált marha hús (nálam nyak)

- 1 konzerv hámozott paradicsom

- 1 konzerv vörösbab

- 1 kisebb konzerv édes kukorica

- 1 fej hagyma

- 1 tk. őrölt római kömény

- 2 csipet őrölt fahéj

- 1 tk. őrölt chili

- 1 tk. friss reszelt gyömbér (elhagyható)

- kb. 1 tk. kakópor

- só

- olívaolaj





Elkészítése:

Egy serpenyőben olajt melegítünk, majd az apróra vágott vöröshagymát üvegesre pirítjuk. Ehhez adjuk hozzá a darált húst, majd fehéredésig pirítjuk, közben alaposan kevergetjük, hogy jól szétessen. Ha ezzel megvagyunk, akkor egy mélyebb edénybe átöntjük ezt a húsos-hagymás keveréket, és felöntjük a hámozott paradicsommal, kevés vizet adva hozzá. Közepes láng felett kezdjük el főzni. Fűszerezzük a római köménnyel, gyömbérrel, sóval, chilivel, fahéjjal. Fedő alatt legalább 1 órán át pároljuk, időnként megkeverve. Ha kevés lenne a folyadék alatta azt pótoljuk. Ha a hús már kellően puha, akkor a kakaóport apránként hozzáadjuk, de folyamatosan kóstoljuk, mert nem szabad túlzásba vinni. Ehhez a ragúhoz adjuk hozzá a kukoricát, babot és pár percig összeforraljuk. Kóstoljuk újra, ha kell a fűszerekkel újra erősítsünk rá.
Tálaláskor friss petrezselyemmel, vagy korianderrel tálaljuk, és tortilla chipssel vagy friss kenyérrel együk meg.

Tipp:
Egy kevés barna sörrel is lehet ízesíteni, ebben az esetben akár el is hagyható a kakaópor.

2015. december 8., kedd

Krémsajtos-spenótos rakott tészta

Nem tudom, ki hogyan van vele, de én szeretem az ilyen típusú egybesült tésztaételeket. Mindegy, hogy mivel sül össze a tészta, az én egyetlen kritériumom, hogy nagyon krémes legyen. Nos, ez ebben a receptben pontosan ilyen. Nagyon krémes. Ebben a receptben az alapot a besamel adja, ehhez adtam jó sok lágy, krém(es) sajtokat. Az egyik az egy francia lágy sajt volt (sajnos a doboza már nem volt meg, így a nevét nem tudom leírni). Ez a sajt olyan fajta amelyről én azt mondom, hogy illatos sajt, Andi ezt hevesen cáfolja, mondjuk úgy, neki nem illatos sajt.. Mivel volt itthon natúr krém sajtunk is, így adtam ehhez az alaphoz ilyet is, a krémesség további fokozása érdekében. És ez még mindig nem volt elég. Amikor a tésztát már a tepsibe tettem, egy darabka mozzarellával még "megkínáltam". Az ilyen sütőben készült ételekre szeretek mozzarellát tépkedni, mert nagyon jól pirul, semleges íze pedig nem befolyásolja az ételünk ízét.
A besamel nálam zsírdús 3,6%-os tejből készült, és rengeteg vajat adtam hozzá. Ha ezt most egy kardiológus, diabetikus szakember olvassa, biztos a szívéhez kap. Nos igazuk van, mert ez nem egy kalóriaszegény étel, de Uram bocsánat: egy évben egyszer-kétszer belefér az életünkben. Nem igaz?
Most így utólag belegondolva a spenót hozta egyedül az egészséges vonalat.
Még egy előnye van ennek az ételnek. Mivel nagyon, sőt extrán krémes, így másnap amikor újra melegítjük, akkor sem fog kiszáradni.

Hozzávalók 4 személyre

- kb. 250g tészta ( most szarvacska)

- 2-3 marék friss spenót

- 3-4 dl zsírdús tej

- 150g lágy, "illatos" sajt  ( camambert is jó)

- 125g natúr krém sajt

- 150g vaj

- liszt (kb. 1ek.)

- só

- bors

- szerecsendió

- őrölt görög szénamag (kihagyható)

- 1 duci fokhagyma





Elkészítése:

Egy lábasban tegyünk fel vizet forrni a tésztának. Amikor már forr, kevés sót adjunk hozzá és tegyük bele a tésztát. Ezután készítsük el a besamelt. Egy kisebb edénybe olvasszuk meg a vajat, adjunk hozzá a lisztet majd keverjük el. Ha sok a liszt és rögtön egybeáll a liszt, akkor sincs semmi baj, rögtön adjunk hozzá annyi tejet amellyel homogénre tudjuk elkeverni. Én szemre érzésre szoktam főzni, most pont így jártam. Apránként adjuk hozzá a tejet, egy kézi habverővel pedig folyamatosan keverjük csomómentesre lassú láng felett. Kevés sóval, ízlésünknek megfelelő mennyiségű frissen tekert borssal, frissen reszelt szerecsendióval, illetve reszelt fokhagymával fűszerezzük. Én kevés őrölt görögszénamagot is adtam hozzá, tapasztalatom szerint jól áll a tejes, tejszínes ételeknek ez a fűszer. A besamel akkor jó ha a kanál hátát úgy vonja be, hogy lassan folyik le róla. Ha ezt elértük, akkor a megmosott, száraitól megtisztított spenótot keverjük hozzá, és az időközben megfőtt, leszűrt tésztával alaposan keverjük össze, majd egy kivajazott sütőtálba kanalazzuk át ezt a sajtos-tésztás alapot. A tetejére tépkedjünk el egy darab mozzarellát, majd az előmelegített 180 fokos sütőbe addig tegyük be, amíg a mozzarella megpirul.

Tipp:
Érdemes különböző érett, "illatos" sajtokkal kísérletezni, illetve akár durvára vágott diófélével is gazdagíthatjuk a receptünket.

2015. december 3., csütörtök

Tarte Tatin

Bevallom az eltelt bő 1,5 évben mióta a blog elindult nem túl sok édesség került bele. Mint mindig, úgy most is elmondom, -pardon- leírom, hogy én nem vagyok eléggé "képzett" édesség vonalon, így most is Andira jutott a kivitelező szerepe. Sőt, magát a receptet, az ötletet is neki köszönhetem.
Több vonalról futottak össze a szálak ennél a receptnél. Egyfelől "Zolikanéni zöldséges boltjának" irányából, ahol a szép birsekkel szemeztünk már hetek óta, másfelől Andi valamelyik csajos magazinjának irányából, ahol is eredetileg látta ezt a receptet. Ott viszont sima almából készült el ez az édesség. Nekem a birsről egy gyerekkori élményem jut eszembe, amikor a Bakonyban az egyik szomszédunk kertjében szedtük a lehullott termést, és -talán- anyukám készített belőle valamit (lekvárt). Mivel anyukám is olvassa ezeket a sorokat, így vagy megtudja ezt erősíteni, vagy nem. De a story első része biztos, hogy igaz. Illetve eszembe jutott még egy story, pontosabban párosítás a birssel kapcsolatban. Az pedig nem más, mint az amikor már felnőtté válásom sorén folyékony, közel 40%-os állapotában kerültem kapcsolatba vele...... Úgy is finom....
Na, de vissza a recepthez.
Szerintem, ha valaki gyorsan szeretne egy viszonylag nem túl bonyolult, ám mégsem hétköznapi desszertet, édességet készíteni ezekben a hűvös hónapokban, az jól dönt akkor, amikor ezt, vagy egy ilyen receptet vesz alapul. Mivel szezonja van a sütőtöknek, akár azzal is el lehet készíteni..... (csak egy ötlet)
Az illatok amelyek belengik a konyhát mialatt sül ez a finomság, leírhatatlan...
De nem is írok róla többet, inkább bátorítok mindenkit, hogy készítse el otthon. Akár most hétvégén....




Hozzávalók

- 2 db birsalma (kb. 400g)

- 12 + 5 dkg vaj

-25 dkg liszt

- 1 tojás

- csipet só

- 3 ek. víz

- 2 ek. porcukor

- kb. 1 ek. barna cukor


Elkészítése:

Kimérjük a hozzávalókat. Egy keverőtálba a lisztet, sót, tojást és a vizet beletesszük, majd a hideg vajjal együtt összemorzsoljuk, végül tésztává gyúrjuk. Az így kapott tésztát hűtőben legalább 30 percig, de inkább 1 órán át letakarva pihentetjük. A hűtőből kivéve a tésztát egy lisztezett deszkán kb. 2-3mm vastagságúra kinyújtjuk, majd a formákkal -amiben sütni szeretnénk- kiszaggatjuk. A formákat kivajazzuk, és a barna cukorral alaposan körbeforgatjuk. Ennek két oka van. Az egyik, hogy nem ragad le a tészta, a másik, hogy ropogósabb lesz tőle a tésztánk. Ha ezzel megvagyunk, egy serpenyőben kevés vajat olvasztunk és a megpucolt és cikkekre vágott birseket átforgatjuk rajta. Ízlésünknek megfelelő mennyiségű barna cukorral megszórjuk, és addig pároljuk amíg még éppen harapható az állaguk. Nem kell teljesen puhára, mert a sütőben még úgy is tovább sütjük. Ha ezzel is megvagyunk, félretesszük hűlni az almákat, és amikor már kihűltek, utána belekanalazzuk a tésztás formákba. Tetejükre kevés barna cukrot szórunk, és az előmelegített 170 fokos sütőbe tesszük őket sűlni kb. 35 percre.
A sütőből kivéve megvárjuk amíg szobahőmérsékletűre hűlnek, és utána vagy kivesszük a formából, vagy abból esszük ki.

Tipp:
Aki szeretné kevés fahéjat, vagy őrölt szegfűszeget is szórhat a birsre párolás közben, vagy sütés előtt. Ezzel is fokozható a karácsonyi hangulat.  


2015. november 28., szombat

Ricottával és vörös áfonyával töltött csirkemell krémes polentával

Hogyan született meg ez a recept...
Az úgy volt, hogy tegnap mikor egy fárasztó munkanap, munkahét után Andival beszélgettünk arról, hogy mit is kéne szombaton ebédelni, nos a sorra jövő ötleteket pontosan így, ahogy jöttek, úgy vetettük is el sorban...
Késő délutáni beszerző utunkra -amely a multiba vezetett-, bíztuk a dolgot, azaz a választékot, hogy mit kapunk. Mikor beléptünk a multiba, pont a bejárattól 1 lépésre egy vesszőkosárba volt ömlesztve a vörös áfonya, amely mindkettőnk kedvence. Rögtön elmartunk 2 zacskóval. Nekem azonban beindult a gondolatom.... Mivel csirkemellet régen készítettem, így feldobtam az ötletet, hogy mi lenne, ha vörös áfányoval töltenénk meg csirkemellet, hozzá csicsókapürét ennénk. /"Zolikanéni" zöldséges boltjában hetek óta szemezek a csicsókával, annyira szépek, de most sem vettünk végül csicsókát. /
Az ötlet után azonnal leoltottam a lelkesedésemet, mivel Andi nem szereti a húst gyümölccsel, de meglepő módon ő mondta, hogy jó az ötlet. A multiban tovább menetelve a tejes részlegen nagy betűkkel hirdette magát a ricotta, hogy akciós áron elvihetem.... na nem kellett kényszeríteni, magamtól elvittem. Kezdett összeállni a kép. Ricotta, vörösáfonya.... A húson volt végül némi dilemmánk, én szűzre szavaztam, de mivel a csirkemell szintén akciósan kellette magát, így döntöttünk: őt visszük haza.  A polenta pedig úgy jött, hogy egyrészt szeretjük, másrészt ismerjük a meggyes prósza receptjét, szóval a vörös áfonya helyet cserélt a meggyel, és nem "szilárd" édesség, hanem sós, krémes változatban került végső stádiumába a kukoricadara, azaz puliszka, vagy prósza vagyis a polenta... Szerintem jól kombináltunk, mert a végeredmény igazolta az elméletünket. Egy nagyon krémes, nagyon szaftos, kellemesen édes-sós étel kerekedett ki a receptünkből, amely ezen a hideg, kissé télies napon igazi testet-lelket melengető étellé vált.
És mitől lett igazán krémes a polentánk? A válasz egyszerű. Rengeteg vajat adtam hozzá. Szerintem ez a titka, és lelke ennek a köretnek.




Hozzávalók 2 személyre

- 500g csirkemellfilé

- 250g ricotta

- kb. 10 dkg vörös áfonya

- kb. 2 marék kukoricadara

- 2-3 dl. tej + 2 dl. víz

- csipet őrölt szerecsendió

- só

- bors

- 2-3 dkg. vaj




Elkészítése:

A szobahőmérsékletű csirkemellfiléket nyitott szeleteléssel felvágjuk, majd sózzuk és borsozzuk. Egy tálba tesszük a ricottát és a vörös áfonyát, majd alaposan elkeverjük egy csipet sóval. Ezt a tölteléket elosztjuk a csirkemellfiléken, majd egyesével szorosan felgöngyöljük őket alufóliával, szaloncukor formájúra formázva. Ha ezzel megvagyunk, egy edénybe vizet töltünk, kevés sót adunk hozzá, és amikor felforrt a víz, ezeket a csirke "szaloncukrokat" beletesszük, és a gyöngyöző vízben kb. 30 percig főzzük/pároljuk. Amikor ez az idő letelt, a csirke "szaloncukrokat" kivesszük, és egy tálon kihűtjük. Amikor kihűltek, kibontjuk az alufóliából, és egy serpenyőben kevés olajon körbepirítjuk. Ezután elkészítjük a polentát. Egy edénybe öntjük a tejet + vizet, majd hozzáadjuk a kukoricadarát. Sózzuk, borsozzuk majd folyamatos keverés mellett megfőzzük a polentánkat. Amikor kellően sűrű, de azér mégt folyós, akkor adjuk hozzá a vajat, amitől még krémesebb lesz. Amikor elkészült, forrón tálaljuk a szeletelt csirkemellfilével.

Tipp:
Főzés közben a polentához reszelhetünk kevés szerecsendiót, sokkal finomabb lesz ezáltal .

2015. november 13., péntek

Sütőtökös sajttorta

Elérkeztünk az idei utolsó sütőtökös receptünkhöz. Az elmúlt 3 recept főszereplője a sütőtök volt, mondhatnám úgy is, hogy sütőtök volt három felvonásban, trilógiában. Nem azt mondom, hogy nem tudok több olyan receptet prezentálni ami a sütőtökhöz kapcsolható, de szerintem a kevesebb néha több elvén kell(ene) haladni, így erre az évre letudtam ezt a vonalat. Most már jöhetnek a testesebb téli ételek, úgy mint káposzta, csülök, stb.... Meg ami még szembejön velem, mint ötlet.
Szóval ezzel az édességgel búcsúzom a sütőtöktől a blogban, amely egyfajta sajttorta . Csak éppen sütőtökkel kevert sajttorta, alias cheesecake.
Azt gondolom nagyon jól passzol mind színben, mind ízében a sütőtök a sajtkrémhez. Hiszen alapból íztelen a sajtkrém, a színén is lehet javítani a szép sárga sütőtökkel.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ebben a receptben nekem a segéd szerepe, valamint a blog megírásának szerepe jutott. Aki ismer az tudja jól, hogy nem szeretek "cukrászkodni". Hogy miért? Nagyon egyszerű a magyarázata. Mert az édességek készítésénél szinte matematikai pontossággal kell mérni az alapanyagok hányadát, -na ez az amit nem szeretek- úgy érzem szabályok közé vagyok szorítva. De a főzés, az teljesen más. A főzés maga a szabadság nekem, hiszen nem kell arányokat, dekákat nézegetni, -persze némi rutin után-. Én vallom a "szemre érzésre" elvét, ami az édességek készítése során ez az elv nem igazán járható.
Pont ezért adtam át Andinak ezt a vonalat, ezáltal vagyunk kerek egészek a gasztronómia területén. Nem mondom, hogy nem kapunk össze ilyenkor, hiszen én értetlenül állok a mérleg használata, na meg a különböző méretű tálkákba kiporciózott alapanyagok előtt, de mivel ilyenkor ő a főnök, nem tehetek mást, csak kibiceskedem, vagy keverem a masszát.....

Hozzávalók 4 személyre (kb. 18-20cm-es tortaforma)

- 250g sütőtök püré

- 220g krémsajt

- 2 egész tojás

- 100g barnacukor

- 33 g kukorica keményítő

- 1 csomag (215g) zabkeksz

- 7 dkg vaj

- friss gyömbér

- 1 lime





Elkészítése:

A kekszet még a csomagolásában összetörjük, nem kell nagyon morzsásra. A vajat megolvasztjuk és  elkeverjük az összetört zabkeksszel és a kapcsos tortaformába simítjuk. Hűtőbe tesszük legalább 30 percre. Ez idő alatt összeállítjuk a krémet. Egy keverőtálba tesszük az előzőleg megsütött sütőtökpürét,  krémsajtot, a tojásokat, a cukrot, a keményítőt, kevés reszelt gyömbért, majd a kifacsart lime levét is hozzáöntjük. Ezt az egész krémalapot egy robotgéppel alaposan összekeverjük. A hűtőből kivett keksz alapra öntjük ezt a krémet. Nem kell megijedni, kicsit folyós a krém ilyenkor, de a sütés végére összeáll a tojások, illetve a keményítőnek köszönhetően. Az előmelegített 170 fokos sütőbe tesszük a tortát, és kb. 45 percig sütjük. A sütőből kiéve alaposan kihűtjük, majd a hűtőben legalább fél napot dermesztjük. Érdemes előző nap elkészíteni a tortát, mert hidegen tudjuk csak jól szeletelni.

Tipp:
Őrölt fahéjjal ízesíthetjük még a sütőtök krémet, illetve a kivajazott sütőformát barnacukorral megszórhatjuk, így még ropogósabb lesz a tészta alapunk. 

2015. november 6., péntek

Sütőtök rizottó sertésszűzzel és zsálya chipsszel

Rám abszolút igaz, hogy szezonális ízekben gondolkozom. A sütőtök meg éppen szezonális. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy mialatt ezeket a sorokat írom, a sütőben éppen egy kisebb darab sütőtök sül, a holnapi desszerthez... de ez majd a következő bejegyzés alanya lesz, így legyen meglepetés.
A múlt hétvégén voltunk úgy, hogy sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen a szombati ebéd, ugyanis vasárnap anyukámhoz mentünk ebédre, így adott volt, hogy olyat kell(ene) készítenem, ami csak aznap, úgyis mondhatnám: frissen fogyasztva jó csak. Na a rizottó pont ilyen étel. Szeretem az olyan rizottót amibe éppen van valami "akadó", legyen az zöldborsó, vagy spárga, így kézenfekvő volt a sütőtök is. Viszont vágytam már valamilyen extrásabb rizottóra, amolyan "feltétes" rizottóra. Na de milyen hússal lehetne összekombinálni? Mert ugye a rizottót kanállal esszük, így kézenfekvő lenne egy kisebb kockára vágott csirke hús. De. Én nem akartam csirkét. Viszont a sertésből a karaj szerintem méretileg nem fért bele az elképzelésembe, így maradt a sertésszűz. Amúgy is szeretem a sertésszüzet, mert pont az ilyen "minimál" ételekhez jól passzítható. Őszinte leszek: nem értem azokat az embereket, akiknek a kolbásszal töltött sertésszűz jut az eszébe erről a legnemesebb sertés alapanyagról. De ízlések, pofonok, tudjuk ezt jól.
A rizottóról néhány mondatot ejtenék azért.
Sokan félreértelmezik a rizottó fogalmát. A rizottó valahol félúton van a főzelék és a "szilárd" egytálétel között. Inkább legyen picit folyósabb, mint száraz. Sok olyan recept található a neten, ahol a rizottót pohárba töltik, majd úgy mint a klasszikus rizs köretet, kiborítják a tálra. Szóval ez az egybeállt rizskupac nem rizottó. De nem ám! Kanállal esszük, mert folyós, krémes. Azt pedig nem formázzuk. Mert a fizika már csak ilyen. Pont ezért mély tányérba merjük.
Amitől folyós a rizzotó, az az alaplé. Nagy betűkkel írom: HÁZI ALAPLÉ. NEM KOCKÁBÓL.
Szerintem mindenkinek van otthon a "kamrában" vöröshagyma, répa, ebből is már lehet alaplevet készíteni. Ehhez ha adunk még további zöldségeket, pláne egy darab csontot, olyan alaplevet készítünk, hogy önmagában a rizottóhoz nem kell semmit adnunk.
A rizottó másik lelke a vaj. Nem a margarin, hanem a vaj. A végén, mikor elkészült a rizottónk, egy diónyi vajjal krémesítjük. Egyben ízt, testet is ad a rizottónak.
Szerintem ez az az étel amit inkább a hidegebb hónapokban érdemes elkészíteni, hiszen a testünket-lelkünket egyaránt felmelegíti.
Érdemes szezonális alapanyagú rizottóval gondolkozni, most a gomba is megfér -akár- a sütőtök mellett.





Hozzávalók 2 személyre

- kb. 15 dkg kockára vágott sütőtök

- 2 marék rizottó rizs

- 1 szűzpecsenye

- 0,5l alaplé

- bors

- 3-4 zsálya levél

- vaj

- só


Elkészítése

A szoba hőmérsékletű húst sóval és borssal bedörzsöljük, majd egy forró serpenyőben kevés vajon körbepirítjuk, kérgezzük, majd az előmelegített 140 fokos sütőbe 20 perc alatt átsütjük.  Sütés után pihentetjük fólia alatt legalább 15 percig, majd felszeljük.
Ez idő alatt elkészítjük a rizottót. Egy edényben kevés vajat olvasztunk, hozzáadjuk a rizst, jól összekeverjük a vajjal, majd apránként -mindig egy merőkanálnyi mennyiséget amikor felszívta a folyadékot a rizs-, hozzáadunk egy újabb adag forró alaplevet. Folyamatosan kevergetjük a rizst, nem hagyjuk magára. A rizzotó kb. 20 perc alatt készül el. Amikor félidőben járunk, (10 perc) akkor hozzáadjuk az apró kockákra vágott sütőtököt. A maradék 10 perc alatt ress, harapható állagúra puhul a sütőtök, nem fog pépesedni. Amikor elkészült a rizottónk, hozzáadunk egy diónyi vajat.
A krémes, forró rizottót azonnal tálaljuk a serpenyőben kevés vajon pirított zsálya levelekkel és a szeletelt sertésszűzzel.

Tipp:
A rizottót tovább ízesíthetjük kakukkfűvel, vagy gombával is.

2015. október 31., szombat

Sütőtökös szuflé gyömbérrel és fahéjjal

Azt gondolom, hogy a sütőtök kiaknázhatatlan. A klasszikus "süsük meg"-től a krémlevesen át, a rizottóig, illetve édességként bármit lehet belőle készíteni. Én most ez utóbbit választottam. Pardon. Választottuk. Ugyanis Andival ketten döntöttünk úgy, hogy édességet, azon belül is szuflét fogunk készíteni abból a példányból, amit a Rábaközből, a keresztanyukámtól kaptam. Édességet írtam, de bármi meglepő nem valami gej édesség lett belőle, hanem egy kellemesen fűszeres, visszafogottan cukrozott  édesség ez a szuflé. A tojások amit használtunk ehhez a recepthez, szintén a keresztanyukámtól származott, azaz házi,
 volt, de úgyis mondhatom, hogy bio alapanyagokkal dolgoztam. Nem idevonatkozó, de azért megjegyzem: az elmúlt 1 hónapban szépen kezdtem iperedni hastájon, így a cukorral már csak ezért is csínján bántunk. Igaz, én eleve nem szeretem a tömény cukros édességeket, de most sokkal visszafogottabbak voltunk cukor terén. Bár megjegyzem, lehet, hogy éppen egy fél evőkanállal kellett volna bele több cukor, mint amennyivel dolgoztunk. De ez ízlés kérdése.
Azt azért bevallom, hogy nem sokszor készítettem szuflét eddig. De most valahogy összejött. Szerintem tökéletes állagú lett. És tényleg nem nagyképűségből mondom ezt. Ezt szerintem a kép(ek) igazolják.
Ha sütőtökkel gondolkozom, akkor nekem valahogy a chili és a gyömbér mindig adja magát. Lévén ez egy édesség, így a chili elmaradt, -bár a chilis csokit szetetem- de a gyömbértől nem tágítottam. Na, és a fahéjtól. Szerintem ezek azok a fűszerek amelyek jól passzolnak a sütőtökhöz. Ha édesen, ha sósan készítjük. Az arányokat kell eltalálni, azaz a kevesebb néha több elvét, és máris feldobtuk az egyhangú sütőtököt.

Hozzávalók 2 személyre:

- 20 dkg sütőtök püré

- 2 egész tojás

- 1 ek. 25 %-os tejföl

- 1 tk. gyömbér

- őrölt fahéj

- vaníliás cukor

- 1 ek. porcukor

- 2 ek. liszt

- 1 tk. sütőpor

- só

- barna cukor

- vaj








Elkészítése

Süssünk meg egy kb 1,5 kg-os sütőtököt. Amikor megsült, egy kanál segítségével vájjuk ki a sütőtök húsát. A tojások sárgáját keverjük habosra a porcukorral, majd adjuk hozzá a tejfölt, az őrölt fahéjat, gyömbért, a sütőtök pürét, ezt keverjük simára a lisztel, sütőporral és egy csipet sóval. Ehhez adjuk hozzá a felvert tojásfehérjét. A szufléformákat vajazzuk ki, majd barna cukorral "morzsázzuk" ki, és a sütőtökös pürét adjuk hozzá úgy, hogy a pereméig öntsük bele a masszát. Ezután az előmelegített 180 fokos sütőbe tegyük be, és kb. 15 percig süssük. Sütés után porcukorral szórjuk meg.

Tipp:
Az ínyencek chilivel vagy őrölt fekete borssal is ízesíthetik a pürét.


2015. október 29., csütörtök

Rib eye steak langyos szívsalátával

Gondba vagyok akkor amikor steaket szeretnék enni. Ugyanis én félig átsütve, mondjuk úgy: rozéra sütve szeretem, Andi viszont látni sem, pláne enni sem szeretni így a marhát. Kompromisszum -pláne steak esetében- pedig nincs. Ezzel csak az a baj, hogy átlag 50 dkg-os (csonttal együtt) egy-egy db rib eye steak, amit én még csak-csak megeszek egyszerre, de Andi kizárt. Másnap pedig steaket melegíteni egyenesen vétek. Szóval nekünk nem éri megvenni belőle 2 szeletet, elég kettőnknek 1db 50 dkg-os "példány". Most is ez történt, pontosabban annyi változott, hogy anyukámtól kaptuk, mivel ő csak megvette, de nem akarta elkészíteni. Innen üzenem neki, hogy Isten tartsa meg a jó szokását, és mondjuk egy bélszint is szívesen veszünk tőle legközelebb.
Szóval adott volt a "példány", már csak el kellett készítenem. Minden nagyképűség nélkül állítom, hogy jól tudok húst sütni. Most viszont -akaratom ellenére- nem figyeltem eléggé, és 2 perccel tovább sütöttem a húst, aminek az lett az eredménye, hogy nem lett rozé. Ha hazudni akarnék, akkor azt is mondhatnám, hogy direkt Andinak akartam kedvezni, és azért sütöttem tovább. De nem teszem, nem hazudok. De. És most tessék figyelni: nem lett száraz a hús. Igaz, hogy nem lett annyira szaftos mint máskor, de annyival nem sütöttem tovább, hogy cipőtalp legyen. Sőt, a csontos felénél ahol vastagabb volt a hús, még éppen rozé maradt, de azt nem tudtam volna szépen megformázni a salátához, így nem azt fotóztam le.
Szerintem a steakhez valamilyen könnyű köret dukál. A saláta meg hát az. Szép szívsalátához jutottam hozzá, és már akkor elterveztem, hogy a grillen átmelegítem, így megőrzi a roppanósságát. Annyit tettem, hogy a vágási felületénél éppen hogy meggrilleztem, ennek eredményeképpen egy picit megkaramellizálódott. Salátaöntetnek pedig a hús pihentetése során kifolyt pecsenyelé tökéletesen megfelelt.

Hozzávalók 2 személyre:

- 500 g csontos rib eye steak

- szívsaláta

- só

- bors

- friss rozmaring

- vaj

- olaj





Elkészítése

A húst legalább 1 órával előbb vegyük ki a hűtőből mielőtt megsütjük. Alapossan dörzsöljük be frissen őrölt borssal, de ne sózzuk. Ha a hús szobahőmérsékletűre melegedett, egy grill serpenyőt forrósítsunk fel kevés olaj + vaj keverékén, és oldalanként 2-3 percig süssük meg. Fontos, hogy jól kérgezzük meg, mert a húsnedvek csak így maradnak benn a húsban. Ha ezzel is megvagyunk, tegyük át egy sütőedényben, sózzuk meg a húst, tegyünk a tetejére egy ág friss rozmaringot, és kevés vajat, majd az előmelegített 150 fokos sütőben 5-7 percig süssük. Ekkor rozé. Ha tovább sütjük 1-1 percel akkor már nem az, de még nem rágós, nem cipőtalp. Ha letelt a sütési idő, akkor egy langyos tálra tegyük át a húst, alaposan takarjuk le fóliával, és legalább 10 percig pihentessük. Ez idő alatt a húsnedvek megpihennek, kellőképpen eloszlanak a húsban. Tálalás előtt a grill serpenyőn a kettévágott salátát 1 percig kevés olajon grillezük meg. Vigyázzunk arra, hogy túlságosan ne égjen meg! A langyos salátára ültessük a steaket, locsoljuk meg a hús pihentetése során kifolyt vajas-húslével és azonnal együk meg.

Tipp:
A serpenyőben visszamaradt húsnedvet lisztel lepirítva, kevés vörösborral beforralhatjuk, így egy kellemes pecsenyelevet kaphatunk.

2015. október 25., vasárnap

Őszi quiche gombával, póréval és zsályával

Na ez az az étel amely számomra abszolút az őszt idézi...
A gomba nekem őszi alapanyag. Tudom, hogy gombát lehet egész évben kapni, de nekem a gomba akkor is őszi, max téli alapanyag.
Tegnap mikor Győrben a piacon a forró cappuccinómat kortyolgattam, és eközben az árusokat nézegettem, boldogan nyugtáztam, hogy nagyon sok árusnál, nagyon sokféle gombát lehetett kapni. Hála a sok esőnek ami a héten esett, és mert amúgy is, mivel szezonja van. Szóval tegnap a piacon döntöttem el véglegesen, hogy gombás ételt készítek ma, és mivel nemrég a tv-ben egy hasonló őszi quiche-t láttam, így egyértelmű volt, hogy elkészítem az én őszi quichemet. Vegetáriánusok is figyelhetnek, mivel ebben a receptben egy gramm, de annyi hús sincs. De nem is hiányzott, hogy őszinte legyek. Persze aki nem tudja elképzelni ezt az étel hús nélkül, az tegyen bele bacont, vagy esetleg kolbászt. De higgyétek el, nem hiányzik belőle a hús.
Keresztanyukámnak köszönhetően, prémium minőségű házi tojással dolgoztam ami a töltelékhez kellett, és a kertből származott a zsálya, illetve a kakukkfű is. Utóbbi szerintem eszméletlenül jól passzol a gombához. Én legalábbis mindig teszek gombás ételekbe kakukkfüvet. A zsályával pedig abszolút jól harmonizálnak a tejszínes ételekkel, így a kettőt összeraktam egy ételben. Annyit csaltam, hogy a tészta nem házi volt hanem bolti, de jó minőségű. Na és persze a gombát sem magam szedtem, de azt gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Barna csiperkét használtam, amely szerintem egy picivel finomabb, mint a fehér csiperke.
Annyit azért elárulok, hogy nem éppen kalória szegény ez az étel. Rengeteg vaj, tejszín, tojás van benne.... De megéri évente egyszer-egyszer bűnözni, mert az ízek elfeledtetik velünk mindezt. És végül is nem mindennap eszünk ilyet, nem igaz?





Hozzávalók 4 személyre

- vajas tészta

- 200 ml 30%-os habtejszín

- 1 dl. tej

- 3 egész tojás

- friss kakukkfű

- friss zsálya

- 4-5 közepes méretű gomba

- szerecsendió

- őrölt bors

-  10 dkg gouda sajt

- 1 póré hagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- só

- olaj + vaj

Elkészítése

Tűzforró serpenyőben a vaj + kevés olaj keverékén megpirítjuk a megmosott és szeletekre vágott  gombát. Frissen őrölt borssal megszórjuk, de nem sózzuk, mert akkor levet ereszt. Amikor megpirult, akkor hozzámorzsolunk két ág kakukkfüvet. Kiszedjük egy tálba és félre tesszük. Ugyanabban a serpenyőben amibe a gombát pirítottuk, -ha szükséges egy kevés vajat adunk hozzá- a pórét megfonnyasztjuk. Ha ezzel is megvagyunk, kiszedjük és félretesszük. Egy mélyebb tálba öntjük a tejszínt és a tejet, majd hozzáadjuk a tojásokat, és sózzuk, borsozzuk. Egy kézi habverővel homogénre keverjük az tojásos-tejszínes keveréket. Szerecsendiót és az egy gerezd fokhagymát reszelünk hozzá, majd a kockára vágott sajttal együtt szintén alaposan elkeverjük. Egy pite formát kivajazunk, majd a tésztát elterítjük benne. Egy sütőpapírral lefedjük, és babot/rizst öntünk rá nehezéknek, majd az előmelegített 200 fokos sütőbe tesszük kb. 15 percre, vak sütésre. Erre azért van szükség, hogy a tészta ne emelkedjen meg. Ha ez az idő letelt, akkor sütőpapír nélkül tegyük vissza további 10 percre, hogy a tészta teteje is megsüljön. Ez azért kell, hogy a tejszínes folyadékot ne szívja magába a tészta mikor ráöntjük. Ha ez a 10 perc is letelt, akkor a tojásos-tejszínes-sajtos folyadékkal öntsük le a tésztát. Helyezzük rá a gombát, pórét, zsálya leveleket, majd a sütőbe tegyük vissza kb. 20-25 percre. Amikor megsült vegyük ki, és várjuk vele 15-20 percet, és utána szeljük fel.

Tipp:
Használhatunk lágy kecske sajtot is a gouda helyett, illetve snidlinggel is dekorálhatjuk a megsült ételünket.

2015. október 4., vasárnap

Gyrosos csirkehúsos szendvics házi sült krumplival

Gondolom nem vagyok egyedül azzal a dilemmával, hogy mit is csináljunk a maradék -vasárnapi- sült hússal, amikor már nem kívánjuk másod, pláne harmadnapos formájában. Kidobni meg hát ugye vétek.... Nos, én sokszor kerültem már ilyen helyzetbe. Szóval, erre találták ki a jó öreg szendvicset. Ebben a helyzetben egyszerűen újjá születik a sült húsunk. Ismert szakácsok, blogger kollégáknál már többször láttam ehhez hasonló szendvicseket. Úgy gondoltam, hogy én is elkészítem a mi verziónkat. Szerencsés helyzetben voltam, mert épp volt egy 1 napos ciabbatta itthon, ruccola salátánk, paradicsomunk, ezért ís gondoltam, hogy a maradékokat felhasználva dobjunk össze egy jó kis szendvicset. A csirkecombok mára voltak ütemezve, így azok frissen lettek sütve, de bőven maradt holnapra is belőlük. Házilag raktam össze egy gyros fűszerkeveréket, azzal pácoltam több órán át a combokat. A sült krumpli is "home made" volt, mint ahogy a tzatziki is. Utóbbi görög joghurttal, és mentával készült. 
A csirke bőrét sütés végén leválasztottam a húsról, és száraz serpenyőben mint a bacont, ropogóssá sütöttem. Isteni finom volt mikor ráharaptam, ráadásul a textúrák játékossága külön élmény volt.
Érdemes a krumplit sem a fagyóból kikapni, hiszen a saját magunk készített mégis csak az igazi. Én mindig sárga krumpliból sütöm a sült krumplit, a héját is rajta hagyom, mert úgy még finomabb. És tudjuk jól, hogy amúgy is a héja alatt van a vitamin. Só és bors, na meg egy jó forró sütő, és kevesebb mint egy óra alatt kész az illatos sült krumplink.
Ha még lesz hasonló kiránduló idő mint amilyen a mai napon is volt, akkor érdemes a kosárba ilyen szendvicset a bor mellé betenni, mert igazán trendi, és ami a legfontosabb: nagyon finom. Ennyi.





Hozzávalók:

- 6 db felső csirke comb

- oregánó

- őrölt római kömény

- őrölt fahéj

- őrölt piros paprika

- őrölt gyömbér

- görögszénamag

- fokhagymapor

- szerecsendió

- kakukkfű

- só

- cukor

- olaj

- kígyó uborka

- menta

- görög joghurt


Elkészítése

Elkészítjük a fűszerkeveréket. A só kivételével 1 tk. mennyiségű fűszert és cukrot veszünk alapul. Ezzel a keverékkel alaposan bedörzsöljük a combokat, majd legalább 2 órát a hűtőben pácoljuk. Sütés előtt legalább 30 perccel kivesszük a hűtőből, sózzuk a combokat, majd egy olajozott sütőtálban tesszük őket. Az előmelegített 160 fokos sütőben 1,5-2 óra alatt megsütjük őket. Amikor a combok megsültek, a bőrüket levesszük, és egy száraz serpenyőben ropogóssá sütjük. A bagettet, cibattát félbevágjuk, salátát teszünk bele és gazdagítjuk paradicsom karikával. Erre kerül a hús, majd a ropogós bőr, végül tzatzikivel megkenjünk.

Tipp:
Friss kecskesajttal tovább gazdagíthatjuk a szendvicsünket.



2015. október 1., csütörtök

Nagyon fűszeres csirkecomb, petrezselymes-mentás bulgurral

Azt gondolom nagyon sokan, nagyon sokféleképpen, nagyon tudnak hasonló ételt készíteni.... azaz nagyon tudnak fűszerezni.
Nem tagadom, nagyon szeretem a fűszeres ételeket. Szeretem ha van karaktere, íze, de úgy is mondhatnám, hogy sava-borsa egy ételnek. Nem mondom, hogy minden ételbe csak úgy öntöm féktelenül a fűszereket, de tény: szeretek kísérletezni. Szeretem kerekké tenni az ilyen vagy ehhez hasonló ételeket. Sós-édes-savanykás-kellemesen csípős ízekkel "játszok" minden egyes olyan étellel, amely engedi a különböző fűszerek kombinációját. És ez az étel pont ilyen. Tapasztalatom szerint a csirkehús az az alapanyag ami a legjobban felveszi a fűszereket. Neki jól áll, ha kicsit jobban megszalad a kezünk a fűszerezés terén. A nyáron ültettem chilit a kertbe, így az a kert "adománya" volt, mint ahogy a petrezselyem és a menta is, de a többi fűszert a multi adta nekem ehhez a recepthez. Szerintem egy kellemesen csípős-fűszeres ételt sikerült összehoznom a sütés végére, amelyet különösen a hideg napokra ajánlok. Mert tudjuk jól, hogy a csípős melegít, így tessék bátran csípőzni. Nem kell, hogy lángoljon az ember szája, de a  finom csípős íz, csak erősíti az ember fiát!
A bulgur az egyik kedvenc köretem. Úgy 5-6 éve vettem először, és azóta a rabja lettem. Mondjuk nyáron kevésbé használom, de ősztől-tavaszig legalább havonta 1-2x biztos az asztalunkra kerül. Érdemes becsületes házi alaplével megkínálni ezt a finom, és nem utolsó sorban egészséges köretet. Felejtsük el végre a "kockás" alaplevet! Én éppen csirke "alkatrészeket" főztem a macskáinknak, így ebből az alapléből merítettem a bulgurhoz, de tökéletesen megfelel hozzá a zöldség alaplé is.
Azt gondolom ez tipikusan az az étel, amelyet nagyon lehet személyre szabva fűszerezni, ízesíteni, szóval érdemes kísérletezni. Csak bátran használjuk a különböző keleti ízvilágra jellemző fűszereket, nem kell megijedni tőlük. A hús meghálálja nekünk a bátorságunkat. Pláne, ha van időnk a pácolásra, mert akkor egy igazán ízes húst tudhatunk magunkévá a sütési idő elteltével.
A fűszerek sokasága a sütési idő alatt pedig annyira körbe lengi az otthonunkra, hogy ember legyen a talpán aki ellen tud áll egy ilyen fűszeres húsnak.....






Hozzávalók 4 személyre:

- 4 db csirke felsőcomb

- bulgur (kb. 200g)

- 3-4 db koktél paradicsom

-bors

- őrölt kömény

- őrölt fahéj

- őrölt fokhagyma

- őrölt gyömbér

- kurkuma

- szerecsendió

- őrölt szegfűszeg

- cukor

- újhagyma

- chili

-só

- alaplé

- meta

-petrezselyem

- citrom

- olaj


Elkészítése: 

Az őrölt fűszerekből és a cukorból kb. 1-1 tk. mennyiséget összekeverünk, majd a csirkecombokba alaposan beledörzsöljük. Kb. 1-2 órán át pácoljuk a hűtőben, majd szobahőmérsékletre melegítjük. (kb. 1 óra) Amint ez megvan, alaposan sózzuk, és egy megmosott félbevágott citrommal együtt egy kiolajozott sütőtálba tesszük át őket. Alufóliával letakarva az előmelegített 180 fokos sütőbe tesszük be, és kb. 30 percig sütjük így, majd 150 fokra levéve a hőfokot 1,5 órán át sütjük még őket. Ezután a fóliát levéve grill funkcióra kapcsoljuk a sütőt, és 200 fokon rápirítunk a húsokra.
Amíg sül a hús, a köretet elkészítjük. Egy mélyebb keverőtálba öntjük a bulgurt, sózzuk és borsozzuk, majd felöntjük a bulgur mennyiségét alapul véve 2x mennyiségű forró alaplével. Lefedjük folpackkal, de 10 perc elteltével átkeverjük. Ha kell forró alaplével pótoljuk a felszívott folyadékot. Kb. 15-20 perc alatt megpuhul a bulgur. Ha ezzel megvagyunk, frissen aprított petrezselyemmel, mentával és darabolt paradicsommal ízesítjük.
Tálaláskor a csirkecombokat friss chilivel, újhagymával hintjük meg.

Tipp:
Tálaláskor a  csirkecombokhoz adhatunk 1 ek. tejfölt vagy joghurtot, így sokkal selymesebb lesz a fűszerezés.


2015. szeptember 26., szombat

Sertésszűz fűszeres körtével és rukkolás krumplipürével


...pedig kacsamellből akartam készíteni ezt az étel. De nem bántam meg, hogy végül a sertésszűz mellett kötöttem ki. De nem ám!

Esős napra ébredtünk ma is, tegnap óta folyamatosan esik. Reggel piacra akartam menni, körbenézni, mi az őszi felhozatal, de az eső visszatartott a piacozástól, így csak a multiba jutottam el. Nincs ezzel semmi baj, de azért egy szombati piacozásnak, van valami olyan "fílingje", amit vagy érez az ember, vagy nem. Szóval ott állok a multi húsos szekciója előtt, szemeztem a kínálattal, majd egyszer csak szembe találtam magam azzal a szűzzel, amely annyira csábító volt, hogy végül hazavittem. Tudom, hogy ezt a blogot főzni szerető, és kedvelő emberek olvassák, de ha éppen valaki olyan téved ide, aki nem tudja, nos neki írom a tisztánlátás kedvéért: a szűz jelen esetben nem egy fiatal lányt jelent a húspult mögül, hanem a sertés legnemesebb részét, amely olyan, mint marhának a bélszín része. A mai modern konyhai trendben egyre többször találkozni félig átsült, sertésszűz steak-kel. Én ettől óva intek mindenkit, mivel a sertésnél nem árt az óvatosság ami a sütését illeti. Igaz, könnyű cipőtalpat készíteni a szűzből, de egy pici rutinnal könnyen eltalálható az a szaftos állag, amely nem egyenlő azzal, mint amikor a marhát médiumra sütjük. Minden nagyképűség nélkül állítom, hogy jól tudok húst sütni. Az eltelt bő 10 év alatt mióta rendszeresen főzök, kellő rutint szereztem benne. Sokszor leírtam ezen a blogon, hogy 4 olyan fontos szabályt kell betartani a hús sütése során, amely garantálja a szaftos, omlós húst.
Ezek pedig a következőek:
Az első, és egyben a legfontosabb a hús szobahőmérsékletre történő "felmelegítése". A második fontos tényező, a hús kérgezése. Ez garantálja, hogy a hús értékes szaftjai ne folyjanak ki sütés közben. És ha már sütés, akkor elérkeztünk a harmadik fontos tényezőhöz, amely nem más, mint a hőfok. Ugyan tovább tart, de az alacsony hőfokon való sütés, vagyis a kíméletes sütés igenis fontos. Meghálálja a hús. Végül pedig a hús sütése utáni pihentetése. Fólia alatt, langyos tányéron legalább 10-15 percig, méretesebb hús esetében akár 30 percig is pihentessük a húst. Ugyanis ez idő alatt szépen elterülnek, leülepednek a húsnedvek. Ha sütés után azonnal szeletelnénk a húst, akkor egyszerűen kifolyna a húslé, amely maga az ízhordozó is.
A gyakorlatban ennél a sertésszűznél az előzőleg leírtak úgy néztek ki, hogy 1 órát töltött a beborsozott hús a konyhapulton, (szobahőmérséklet) majd sütés előtt sóztam, felszeleteltem, végül egy tűzforró serpenyőben kevés olajon minden oldalán 1-1 percig erős láng felett körbepirítottam a szeleteket. Ezt követően az előmelegített 150 fokos sütőbe tettem kb. 15 percre. Onnan kivéve egy tányérra helyeztem át a húsokat, majd fóliával jól betakartam. 20 perc pihentetést követően ettük meg. Amíg a hús sült, illetve pihent, addig elkészítettem a krumplipürét amelyet kevés rukkolával ízesítettem, illetve a körtéket megpároltam az ecetes-fűszeres folyadékban.








Hozzávalók 2 személyre:

- 1 db sertésszűz (kb. 500g)


- 2 db kisebb körte (nekünk piros vilmoskörte)

- rukkola

- 1 tk. balzsam ecet

- barna cukor

- egész + őrölt fahéj

- szegfűszeg

- gyömbér

- 4 közepes méretű krumpli

- vaj

- tejföl

-só

-frissen őrölt bors

- olaj



Elkészítése:

A sertésszüzet borsozzuk meg, majd legalább 1 órán át pihentessük szobahőmérsékleten. Sütés előtt vágjunk "steak" darabokat belőle, sózzuk meg, majd egy serpenyőben kevés olajon pirítsuk körbe a húsokat. Az előmelegített 150 fokos sütőbe tegyük be a húsokat serpenyővel együtt kb. 15 percre. Az sütési idő leteltével egy tányéra tegyük át a húsokat, fóliával takarjuk le a tányért, és pihentessük legalább 15 percig a húsokat. A krumplipürét a szokásos módon készítsük el, vajjal, kevés tejföllel keverjük ki, majd adjuk hozzá az ízlés szerinti mennyiségű rukkolát. A körtét mossuk meg, vágjuk félbe, a magjait távolítsuk el. A körte főzővízébe tegyünk balzsamecetet, cukrot, fahéjat, szegfűszeget, gyömbért, kevés sót és forraljuk fel ezt a fűszeres levet. Helyezzük bele a körtéket, majd pároljuk lassú láng felett kb. 10 percet. Arra ügyeljünk, hogy a körte csak éppen puhuljon meg, nem pépet akarunk készíteni belőle. Ha ezzel elkészültünk, akkor vegyük ki a köréket a fűszeres léből, és kevés őrölt fahéjjal szórjuk meg. A főzőlevet redukáljuk vissza. Ez kb. 10 perc erős láng felett. 2-3 evőkanálnyi mennyiségű fűszeres levet adjunk hozzá abban a serpenyőben lévő húsléhez, amelyben a húst sütöttük. Ezt melegítsük össze, végül ezzel a  gazdag pecsenyelével a tálaláskor öntsük nyakon a húsokat.   

Tipp:
A krumplipürét krémsajttal is készíthetjük a tejföl helyett, illetve a körtét kevés őrölt chilivel is megszórhatjuk.  

2015. szeptember 19., szombat

Szilvás-rozmaringos schiacciata

Amint azt az előző bejegyzésemben írtam, itt van az ősz, itt van újra...
Ennek jegyében ismét egy őszi stílusú ételt publikálok Neked, kedves olvasóm. Maga a recept eredetileg Olasz (Toscan) területről származik, és szüret idején készítik többnyire. Szüretelők kenyerének is szokás hívni. Eredetileg szőlővel és nem szilval készítik ezt a kenyérlángost vagy ha stílusos akarok lenni akkor Focacci-at. Követhettem volna én is ezt a "hagyományt", de nekem most valahogy a szilvához volt kedvem és nem a szőlőhöz. Egy nénitől szereztem be a szilvát amely finom, ízletes volt.
Ahány ház, annyi fajta képen készítik ezt az ételt. Én David Rocco receptjét vettem alapul, amit úgy 8 éve láttam először. Ő szőlőt használt ehhez a recepthez amelyet cukorral, rozmaringgal ízesített, fűszerezett. És természetesen az elmaradhatatlan olívaolajat amit a tészta tetejére csurgatott. Mivel én nem tudok, és nem is szeretek egy az egyben átvenni receptet mástól, így egy picit csavartam az ő receptjén. Mindösszesen annyi történt, hogy őrölt fahéjjal is meghintettem a félbevágott szilvákat, kevés cukorral összeforgattam, és úgy helyeztem el, pontosabban nyomkodtam bele a tésztába, amit természetesen saját magam készítettem. Maga a tészta tulajdonképpen egy egyszerű kenyér tészta. A cukor használatával -szerintem- érdemes óvatosan bánni, mivel ez nem egy édesség, szerepe mindösszesen annyi, hogy picit ellensúlyozza a gyümölcs savanykás ízét, illetve rákaramellizálódjon a tésztára, ropogóssá téve azt.
Érdemes kísérletezni fűszerek, gyümölcsök terén ennél a receptnél, mert egy végtelenül egyszerű, ám mégis nagyszerű ételt kapunk a sütőből kihúzva, amelyet ilyenkor ősszel egy finom új borral, akár még a teraszon is elfogyaszthatunk mondjuk vacsorára.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy tegnap, azaz szeptember 18-án (!) már kapható volt egy ismert borhálózatban Lisicza Sándor  '15-ös rozéja, amelyet sikerült is megkóstolnunk. Őszintén mondom, hogy finom volt. Az illata, íze tiszta gyümölcsös, hozza az új boroktól elvárható jegyeket. Ebből kiindulva jó borok lesznek idén, legalábbis a reduktív borok tekintetében biztos. Zárójel bezárva.






Schiacciata 4 személyre

- 500g kenyér liszt (ha nincs, akkor sima liszt)

- 2g élesztő

- rozmaring (lehetőleg friss)

- 500g szilva

- barna cukor

- só

- olívaolaj



Elkészítése:

A lisztet a felfuttatott élesztővel, olívaolajjal, összedolgozzuk, majd meleg helyen 1,5-2 óra alatt megkelesztjük. Amikor megkelt, egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és a megmosott, félbevágott szilvákat belenyomkodjuk. Aprított friss rozmaringgal, fahéjjal megszórjuk, és a szilva édességétől függően több-kevesebb cukorral szintén megszórjuk a tésztát és a szilvát. Kevés olívaolajjal meglocsoljuk és az előmelegített 200 fokos sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütjük a tésztát.

Tipp:
A bátrabbak kevés chilit is adhatnak a szilvához, vagy reszelt gyömbért.

2015. szeptember 12., szombat

Párolt marha gyökérpürével és szőlővel

"Itt van az ősz, itt van újra".....
Kezdhetném ezzel a Petőfi verssel a bejegyzésemet, mert valóban ősziesre fordult az idő. Bár biztatóak az előjelzések az időjárást illetőleg, de tény: az ősz már a kertünk végén jár(t). Történt ugyanis, hogy a bazsalikom bokrainkat az elmúlt napok hűvös 5 fok körüli reggelei "meggyengítették", megbarnultak a levelei.
Na de térjünk rá erre a receptre. Bármennyire is hihetetlen, ez az étel az idei nyárhoz, pontosabban annak végéhez köthető, mikor is még 35 fok volt. Történt ugyanis, hogy Augusztus utolsó hétvégéjén Révfülöpön jártunk az öcséméknél, akik ajánlottak egy ígéretes éttermet amit gondoltuk, hogy le is tesztelünk. A késő délutánra tevődött ebédre hangolódva egy pálinka elfogyasztása után fel is kerekedtünk, hogy "csekkoljuk" a helyet. Lévén szezon végén voltunk, így nagy dolgokra nem számítottunk, de mivel kánikula volt, így bőven voltak még vendégek az étteremben rajtunk kívül is. Ami elsőre a legszimpatikusabb volt, az az, hogy szezonális napi ajánlatuk is volt. Mivel szeptember -és szüreti időszak- előtt jártunk pár nappal, a napi ajánlat éppen sertés szeletet volt szőlő raguval, tört burgonyával, és egy pohár olaszrizlinggel. Nem kellett sokat gondolkodnom rajta, -bár átlapoztam az étlapot- végül ezt a választottam, sőt amin meglepődtem: Andi is. Ugyanis ő nem szereti a húst gyümölccsel, de most kivételt tett, megkóstolta és nem bánta meg. Vaj puhára párolt sertésszeletet kaptunk, kellemes ízű volt a szőlő ragú is, és a hozzá kínált hagymás tört burgonya sem volt száraz. Már ott eldöntöttem, hogy én is reprodukálom ezt az étel, de azért változtatok rajta. Olyannyira változtattam, hogy szinte teljesen máshogy készítettem el, más alapanyagokból azt a receptet, amelyről mindkettőnknek az a bizonyos révfülöpi hétvége jutott eszünkben... család, nyár, Balaton..




Hozzávalók 4 személyre:

- 60 dkg csn. marhalábszár (esetleg marhanyak)

- gyökérzöldség (sárgarépa, fehérrépa, zellergumó)

- 1 paradicsom

- 1 kisebb darab gyömbér

- szemes bors

- só

- szőlő

- vaj

- olaj


Elkészítése: 

A gyökérzöldségeket megpucoljuk, daraboljuk majd egy leveses tálban kevés olajon erős láng felett lepirítjuk. Amikor már karamellizálódtak, felöntjük bőven annyi vízzel, mintha levest főznénk, (gyakorlatilag az is lesz a végén) majd beletesszük a marhalábszárt. Hozzáadjuk a paradicsomot, gyömbért, szemes borsot, sózzuk és lassú tűz felett vaj puhára pároljuk a húst. A főzés során képződött habot merjük le. Mivel több órán keresztül főzzük a húst (3-4 óra) így szükséges lehet az elpárolgott  víz pótlása. Amikor a hús megpuhult, emeljük ki a főzőléből, és egy deszkára tegyük át és még forró állapotában késsel aprítsuk fel. Nem kell teljesen homogénre, lehet rusztikus is. Egy alufóliára tegyük át, rendezzük egy csíkba kb. 3-5 cm vastagságúra, és mint a szaloncukrot, csavarjuk fel a fóliát jó szorosra. Amikor már kihűlt a csomag, tegyük be a hűtőbe, másnapra teljesen megdermed, egybeáll. Erre azért van szükség, hogy könnyebben tudjuk szelni. A lábszárban lévő kollagén anyag segít a húst egyben tartani, ezért inkább ezt a részét használjuk ehhez a recepthez. Tálalás előtt a gyökérzöldségeket pürésítsük le, egy kevés vajat adhatunk hozzá, hogy krémesebb legyen. A szőlőszemeket mossuk meg. Egy serpenyőben kevés vajon cukrot karamellizálunk, adjuk hozzá a szőlőszemeket, forgassuk át benne alaposan kb. 1 percig, majd tálaljuk azonnal.
A hideg húst jól kiegészíti a langyos püré, és a forró szőlőragú.

Tipp:
A  pürét ízesíthetjük egy kevés citromlével, esetleg 1-2 db menta vagy bazsalikom levéllel is.

2015. szeptember 5., szombat

Zöldséges felfújt

Ez a recept gyakorlatilag ad hoc jelleggel született meg. Történt ugyanis, hogy valahogy nem kívántuk ebédre a húst, -enni meg hát kell azért- és lévén elég sok zöldségünk volt, így kitaláltam, mi lenne ha egyfajta zöldséges felfújtat készítenénk belőlük. Tojás is volt, illetve tejszín is, szóval az alap megvolt. Azért nem a klasszikus felfújtról beszélhetünk jelen esetben, hiszen nincs benne liszt, de tény: a sütés végére egyfajta felfújt került ki a sütő "poklából". Vagy hívhatnánk akár sült lecsónak is, ha nem néznénk a tejszínt benne.
Mikor nekiálltam az előkészületnek végig gondoltam mi van "raktáron", mit is tudok felhasználni. Volt egy csomag gyönyörű kápia paprikánk, egy darab póré hagymánk, krumplink, illetve koktél paradicsomunk. Utóbbi a kertből, frissen szedve. Illetve az előbb említett tojások és a tejszín. Szóval ebből gondoltam készíteni egy zöldséges felfújtat. Sok teendőm nem volt az előkészületekkel, hiszen a paprikákat, pórét karikákra vágtam azalatt az idő alatt, ami alatt a krumpli félpuhára főt. Erre azért volt szükség, hogy mind a zöldségek, mind a krumpli egyformán puha legyen a sütés végére. És tényleg az is lett. Továbbá kellően szaftos is, a tojásos-tejszínes keveréktől.
Pár gondolatot szeretnék a tejszínről mondani. Szerintem téved az, aki azt hiszi, hogy 10-20%-os tejszín az nagyon jó, pláne ha növényi vagy főző "tejszínről" beszélünk. A tejszín, az állati eredetű, és nagyon zsíros. Ez van, és kész. Én kizárólag habtejszínnel, azaz min. 30%-os tejszínnel dolgozom. Természetesen akik laktóz érzékenyek, ők érthető okból nem használhatnak hagyományos habtejszínt, de azok akik nem érzékenyek, és megtehetik, nekik üzenem: felejtsék el a főző, meg a nem tudom milyen növényi eredetű "tejszíneket"!
Pár szót ejtenék a fűszerezésről is. Nem bonyolítottam túl túl a dolgot, mindösszesen sóval, borssal és kevés aprított rozmaringgal fűszereztem a tojásos-tejszínes keveréket. Szerettem volna a sült zöldségek (természetes) ízét érezni, nem akartam elnyomni bármilyen intenzív fűszerrel. A rozmaringot is csak a krumpli miatt használtam, hiszen tudjuk jól: ők ketten nagyon jó barátok.
Örök igazság ami most (is) beigazolódott: a legegyszerűbb alapanyagokból lehet a legjobb ételeket elkészíteni. Érdemes néha benézni a spejzba, hűtőbe, hogy mi van "készleten", mert 1-2 hozzávalóból is lehet királyi ételt készíteni. 





Hozzávalók 4 személyre:

- 2-3 db kisebb kápia paprika

- 8 db koktél paradicsom

- 1 nagyobb krumpli

- 1 poré hagyma

- 250 ml habtejszín

- 1 egész tojás (lehetőleg házi)

- zsemlemorzsa

- vaj

- só

- bors

- friss rozmaring


Elkészítése:

A krumplit héjában főzzük félpuhára. Ez idő alatt mossuk meg a zöldségeket, a paprikákat csumázzuk ki, vágjuk karikákra. A pórét is vágjuk karikára, majd egy serpenyőben kevés vajon pároljuk meg. Érdemes lassú láng felett, mivel nem pirított hagymát kell készítenünk. Ha a póré megpuhult, a krumpli is félpuhára főt, akkor vegyünk elő egy hőálló formát (ha van szuflé formánk akkor azt) és vajjal kenjük és morzsázzuk ki. Ez azért kell, hogy ne ragadjon bele a sült zöldség, és ha esetleg kiakarjuk venni a formából, akkor könnyen ki tudjuk venni. Következő lépés a rétegezés. A vékony karikára vágott krumplival rakjuk ki a forma alját, és felváltva rétegezzük a zöldségeket. Ha ezzel megvagyunk akkor öntsük a formákba a tejszínes-tojásos keveréket, és az előmelegített 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt süssük meg zöldségeket.

Tipp:
Sütés előtt érdemes kisebb darabka vajat tenni a formák tetejére, ettől még szaftosabb lesz a felfújtunk, illetve szebben pirulnak meg a zöldségek.

2015. augusztus 28., péntek

Grissini házilag

 Van amikor az ember nem különösebben kíván semmi extrát, maximum megbontani egy doboz sört, kiülni a teraszra vagy leülni a tv elé, és csak úgy lenni.
Na igen, de azért némi "rágcsa" is jól jön ilyenkor. Jól jön valami rágcsa akkor is, ha vendégeket vár az ember. Lehet, hogy én gondolom csak túl a dolgot és elég lenne szimplán pattogtatni kukoricát a mikróban, vagy egy chipset felbontani és tálkába kitenni a vendégek elé, de érdemes egy hangyányival többet a dologba tenni. Szerintem. Persze nem mondom, hogy mindig, és csakis ez az egy módja van a jó vendéglátásnak, de ez is egyfajta alternatíva, és pár forintból kihozható, szórakoztató is, ha van gyerek a családba abszolút bevonható a készítésébe, és nem utolsó sorban sokkal egészségesebb is, mint a bolti társaik. És, hogy mi is ez? Kenyérrudacska? Vagy szimplán divatosan grissini? Szerintem mindegy, hogy nevezzük. A fontos, hogy mi készítsük. Az ízesítése végtelen. Lehet szimplán sós, vagy fokhagymás, lehet rozmaringos, lehet köménnyel és tengeri sóval megszórni a tetejét. Vagy így mindent  egyben. Merthogy én így készítettem. Pardon. Készítettük. Andi is segített, leginkább a tészta megformázásában. Maga a tészta ugyanaz mint a kenyér tésztája, ebből indultam ki. És tényleg ki-ki a maga ízlésének, spejzának tartalma szerint készítheti el. Hozzá egy jó sör, -gyerekeknek bodza szörp- vagy csak úgy önmagában kiváló rágcsa!


Hozzávalók kb. 30-40 db-hoz

- 30-40 dkg liszt

-  csipet só

- olaj (kb. 2 ek)

- 2 gramm friss élesztő

- egész köménymag

- 2-3 gerezd fokhagyma

- tengeri só ( megszórni vele a tésztát)

- 3-4 ág friss rozmaring







Elkészítése:

A lisztet, olajat, sót, aprított rozmaringot és a préselt fokhagymákat egy keverőtálba tesszük. Egy pohárban/bögrében felfuttatjuk az élesztőt a cukros vízben (kb. 3 dl.). Amikor felfutott az élesztő akkor hozzáadjuk a liszthez és alaposan összedolgozzuk. Akkor jó a tészta, ha már nem ragad az edényhez, illetve a kezünkhöz. Kb. 10-15 percig dagasztjuk, dolgozzuk a tésztát. Ezután lefedve, meleg helyen kelesztjük kb. 1,5-2 óra hosszat. Ha megkelt a tésztán, egy lisztezett deszkára borítjuk, és kisebb adagokat csipünk belőle, és sodorjuk ki számunkra megfelelő méretűre. Egy sütőpapírral bélelt tepsire tegyük a tésztacsíkokat, szórjuk meg durva szemcséjű tengeri sóval, egész köménnyel, friss aprított rozmaringgal, és az előmelegített 180 fokos sütőbe süssük meg aranybarnára.

Tipp:
A tésztába tehetünk akár paradicsompürét is