2015. április 29., szerda

Tőkehal grillezett édesköménnyel

Mostanában elég gyakran megkívánjuk a halat. Ez valószínűleg azért is van, mert egyre több a friss zöldség a piacon, zöldségeseknél, és valahogy adja magát, hogy könnyű sültek, -jelen esetünkben- hal mellé párosítsuk őket. Az édeskömény meg valahogy beleillik ebbe a történetbe. A halak amúgy is szeretik a citrusos vagy ánizsos illatokat, ízeket. Bevallom őszintén azért túl nagy rajongója nem voltam az édesköménynek, de ez tegnap megváltozott. Ugyanis bátrabban sóztam és kellő ideig "grilleztem", így nagyon kellemes édeskés-ánizsos-sós ízek bontakoztak ki a sütés végén ebből a csodálatos gumós zöldségből. A halat egyszerűen fűszereztem, mivel mindösszesen sóztam és borsoztam. A dresszingre fektettem inkább nagyobb hangsúlyt. Pici, csavaros tetejű üvegbe öntöttem kb. 2/3 rész olajat, ehhez adtam kb. 1/3 rész lime-ot, majd sót, aprított chilit és az édeskömény zöldjének egy részét. Rácsavartam a kupakot az üvegre, majd jól összeráztam az elegyet. Úgyis mondhatnám, hogy készítettem egyfajta emulziót, de ha úgy jobban tetszik: öntetet. Tálaláskor ezzel az öntettel csepegtettem meg a friss salátát, illetve a halat
Ez az étel elkészíthető úgy is, hogy egy sütőpapír közepére halmozzuk a nyers, félbe-negyedekbe vágott édesköményt, ráültetjük a halat, majd a sütőpapírt mint egy batyut, becsomagoljuk. Ezután mehet a sütőbe, vagy esetleg parázsra.
Ez az étel egészséges és könnyű, így akár vacsorára is egy pohár száraz fehér bor mellé bátran elfogyasztható.







Hozzávalók 2 személyre:

- kb. 25-30 dkg tőkehalfilé

- 1 db. édeskömény

- saláta mix

- 1 db lime

- olíva olaj

- só

- bor

- chili





Elkészítése:

Az édesköményről szedjük le a zöld "kapor" részét, majd a  gumót vágjuk lehetőség szerint 4 részbe. Sózzuk meg alaposan, és forgassuk össze az olíva olajjal. Az előmelegített 200 fokos sütőben grill fokozaton süssük addig, míg szép arany barna színe nem lesz. Időnként forgathatunk is rajta, hogy egyenletesen piruljon. Amíg az édeskömény sül, addig a halat szélezzük le, és vágjunk belőle kb. tenyérnyi méretű szeleteket. Sózzuk, borsozzuk meg, majd egy serpenyőben kevés olíva olajon kérgezzük meg. Érdemes úgy időzíteni, hogy amikor az édeskömény megsült, akkor a halat tegyük a sütőbe és 5-10 perc alatt süssük át 160-180 fokon. A sütőből kivéve egy tányéra helyezzük és tálalásig takarjuk be alufóliával. A salátát mossuk meg, csepegtessük le, a dresszinget csak a tálalás után adjuk hozzá.

Tipp:
Érdemes a halat vastag szeletekre vágni, mivel így kevésbé szárad ki, és mutatósabb is.

2015. április 24., péntek

Focaccia paradicsommal és rozmaringgal

 Focaccia? Nem ismerős? És ha azt mondom, hogy pizza? Vagy kenyér? Na ugye, hogy ismerjük a focaccia-t! Mert gyakorlatilag mindhárom étel ugyanaz. Mindegyik liszt, olaj, só és élesztőből készül.
Én most (tenyérnyi méretű) focaccia-kat készítettem, mondjuk olyan "kétharapásnyi" méretűeket. Tökéletes választás lehet egy hétvégi vendégváró alkalomra, amikor kiülünk a kertbe vagy a teraszra egy üveg száraz vörösbor kíséretében. A maga nemében egyszerű, puritán, de mégis villantós étel. Gondoljunk bele, hogy amikor a vendégek megérkeznek és előhúzzuk a sütőből a meleg, illatos focacciánkat, és lazán egy deszkára halmozva kitálaljuk nekik! Amikor a ropogós tésztába harapunk, és a langyos, édes paradicsom a friss rozmaringgal a szánkban találkozik, majd mindezt egy korty bor kíséretében kerekké tesszük, na akkor érezzük azt, hogy itt a mennyország..
Nem szeretnék túlzásokba esni, de -szerintem- ennél jobb vendégváró falat nincs. Gyerekjáték az elkészítése, hiszen a tésztát 15 perc alatt össze tudjuk állítani, 1óra alatt megkel, és kevesebb mint 40 perc alatt megsül. A feltétek szabadon variálhatóak, de érdemes friss, idényjellegű alapanyagokat használni, mert az élvezeti értékét sokkal jobban emeli. Jogos lehet a kérdés, hogy a koktélparadicsomnak most van a szezonja? Valóban nem, de kaphatók nagyobb multiknál, zöldségeseknél olyan fürtös koktélparadicsomok is, amelyek ilyenkor is finom, édes ízűek. Legkönnyebb ismérvük, hogy szép pirosak... és, hogy arany árban mérik őket.. De tényleg nem kell belőlük sok, ráadásul zöldségeseknél lehet venni lédig kiszerelésben is. Én ehhez a mennyiséghez kb. 450ft-ot fizettem a zöldségesnek. Viszonyítás képen: ha bolti kész pizza tésztát veszünk (ami a jobbik minőségű) az 600ft-ba kerül, és még nincs rajta semmi, akkor már nem is kerül sokba a paradicsom. Hiszen az a tészta amit mi készítünk, az max. 150ft-ba került. És finomabb is a házi mint a bolti, amibe mindenfajta olyan dogot is tesznek ami nekünk nem kell. A tésztába egyébként még tettem aprított friss medvehagymát is. Ez opcionális, de szerintem jól passzol ebbe az ételbe, ráadásul már nem sokáig lehet élvezni a friss medvehagymát, hiszen a szezon végéhez érkeztünk. 







Hozzávalók:

- 50 dkg liszt (én kelt tésztákhoz valót használtam)

- kb. 2 dkg friss élesztő

- 2-3 dcl. víz

- 2 ek. olaj

- 8-10 db fürtös koktélparadicsom

- friss rozmaring

- friss medvehagyma

- só







Elkészítése:

A lisztet, olajat és a sót az aprított medvehagymát egy keverőtálba tesszük, majd hozzáöntjük a langyos, cukros vízben felfuttatott élesztőt. Kézzel jól kidolgozzuk -vagy ha valakinek van, akkor géppel dolgozza- szép simára a tésztát. Ezután letakarva a kétszeresére kelesztjük a tésztát. Ha ezzel megvagyunk, egy lisztezett deszkán vékonyra -2-3mm vastagra- nyújtjuk a tésztát, és pogácsaszaggatóval vagy pohárral korongokat formázunk. A negyedekbe, vagy félbe vágott paradicsomokat jól nyomkodjuk bele a korongokba, nem baj ha a leve kifolyik. Sózzuk, borsozzuk meg és kb. 5-10 percig kelesszük a tésztát. Locsoljuk meg vékonyan olajjal, majd az előmelegített 220 fokos sütőbe tegyük be kb. 30 percre sülni a tésztánkat. Ha már szép ropogósra sültek a focacciak, vegyük ki őket, és tépkedjünk rájuk rozmaringot. 

Tipp:
Bazsalikommal és olajbogyóval is készíthetjük, úgy is nagyon finom.

2015. április 21., kedd

Aszalt paradicsommal töltött csirkemell brokkolipürével

Egész éjjel nem tudtam aludni. Hogy "altassam" magam -gondolatban- főztem... Szóval ez a recept úgy hajnali 2-4 között született meg a fejemben.
Az idő egyre melegebb lesz, így egyre inkább háttérbe szorulnak a fajsúlyos, nehéz ételek, felváltják őket a könnyű szárnyas vagy halas ételek, amelyekhez jól passzolnak a zöldség vagy saláta köretek. Rólam elmondható, hogy általában abból főzök amit a spejzban, mélyhűtőben találok, legfeljebb a friss zöldségért ugrom el a zöldségeshez. A képen látható "kompozícióhoz" is mindösszesen a brokkolit kellett frissen beszereznem, minden más "raktáron" volt. Ugyanakkor szomorú szívvel konstatáltam, hogy az aszalt paradicsomom fogytán van, de most ennek ellenére nem spóroltam vele. Ugyan nem látszik, de a töltelékbe került még medvehagyma is. Erősen megy le a szezonja, így amíg és amibe csak lehet, teszek belőle.
Igyekeztem a két fő alapanyagot - a paradicsomot és a brokkolit- kétféle képen is megjeleníteni a tányéron. A brokkoli rózsákból készítettem egy vajas-brokkoli pürét, a szárából pedig egy ress, "harapható" köretet. És, hogy ne legyen csupasz, spagettivel tekertem körbe, kvázi kiegészítve a köretet. A paradicsom egyrészt megjelenik aszalt formában, másfelől grillezett formában is jelen van. Szuper édes fürtös paradicsomot sikerült vennem a zöldségesnél, igaz meg is kérték az árát, de legalább van íze. Az ecetes gyöngyhagyma is kapott pár perces forró "napsütést"a grill alatt, szerintem jól kiegészítette a savanykás íze a paradicsom édeskés ízét.
Bátran ajánlom ezt a rendkívül egészséges ételt egy könnyű nyári estén, vagy hétköznap ebédre egyaránt.





Hozzávalók 2 személyre

- 1 egész csirkemell filé

- aszalt paradicsom

- 1 brokkoli

- medvehagyma

- fürtös paradicsom

- ecetes gyöngyhagyma

- vaj + olaj

- só

- bors


Elkészítése:

A csirkemell filét kinyitjuk, majd óvatosan a tenyerünkkel megklopfoljuk. Sózzuk, borsozzuk, megtöltjük aszalt paradicsommal, aprított medvehagymával és szorosan feltekerjük. Alufóliára helyezzük, szaloncukor formában jó szorosan feltekerjük, és alaplében vagy sós gyöngyöző vízben főzzük kb. 10 percig. A vízből kivéve kb. 10-15 percig pihetejük, majd az alufóliából kicsomagolva egy serpenyőben olaj + vaj keverékén szép pirosra sütjük. A brokkolit rózsáira szedjük és egy edényben annyi lobogó sós -vagy alaplében- vízben amennyi ellepi, pár percig főzzük. Leszűrjük, -kevés vizet hagyunk alatta- és kb. 3-4 dkg vajat adunk hozzá, végül egy botturmix segítségével pürésítjük. Kóstoljuk meg, ha kell sózzuk, borsozzuk. A brokkoli szárát hámozzuk meg, és főzzük vagy pároljuk addig, még harapható állagú nem lesz. Vigyázzunk, nehogy túl puha legyen, mert akkor nem tudjuk a kifőtt spagettivel áttekerni. A paradicsomokat és a gyöngyhagymát pár percre a forró grill alá tesszük, vagy egy forró serpenyőben kevés olajon pörgessük át.

Tipp:
Az aszalt paradicsom mellé friss spenótot is használhatunk.






2015. április 20., hétfő

Kacsahússal töltött házi ravioli fűszeres paradicsommártással

...és felvirradt az a nap, amikor is saját magam gyúrtam tésztát.
Ha valaki tavaly ilyenkor azt mondja nekem, hogy figyeld meg, egy év múlva már tésztát is fogsz gyúrni, nos azt a valakit biztos, hogy megmosolygom. De végül is miért ne csináljam én magam a tésztát, ha már magam sütöm a kenyeret is? Akkor tényleg, miért is ne?
Tavaly augusztusban amikor életem első kenyerét sütöttem, nagyon óvatosan "gyúrmákoltam" a tésztát. Aztán ahogy teltek a hónapok és egyre több kenyeret sütöttem, úgy ment rutinosabban a dolog. Bár most sem állítom, hogy profi lennék a kelt tészták terén, de bizton állítom, hogy egyre jobb kenyerek "kelnek meg" a kezem alatt.
Szóval ilyen előzmények, rutinnal a hátam mögött gondoltam egy szép napon, hogy életem első gyúrt tésztáját is elkészítem. No stress no para! Előkaptam a deszkát, a sodrófát, és a kb. 10 dkg lisztből és 2db kisebb tojásból olyan tésztát gyúrtam, nyújtottam, hogy szerintem bármelyik "Mamma" kiállította volna nekem a tésztafeszítő kisiparosi oklevelet.
A tölteléknek való hús pedig már előzőnap elkészült. Ugyanis az előző nap készített szójában pácolt kacsamell adta a töltelék alapját. Ehhez a húshoz mindösszesen egy kevés friss gyömbért reszeltem, és frissen szedett medvehagymát aprítottam. A mártás pedig paradicsompüréből, illetve fahéj és római köményből állt. Amíg kifőttek a raviolik, addig a szósz is elkészült. A tészta pihentetését is figyelembe véve, kicsivel több mint 1 óra alatt elkészült ez az ebéd, így simán bevállalható egy hétköznap estére mint meleg vacsora. A tészta gyúrásába, töltésébe pedig bevonhatjuk párunkat, gyerekünket, így ez az idő akár még faragható is...




  

Hozzávalók 2 személyre (kb. 14 db ravioli)

- kb. 10 dkg liszt

- 1-2 tojás (amennyit a liszt felvesz)

- 1 kacsamell

- 1 tk. friss gyömbér

- 2-3 szál medvehagyma (vagy fokhagyma)

- 2 ek. paradicsompüré

- cukor

- só

- csipet őrölt fajhéj

- csipet őrölt római kömény


Elkészítése:

A tésztához a lisztet és a tojást egy csipet sóval összegyúrjuk. Ha nem áll össze, akkor adjuk hozzá még egy tojást, ha lágy lenne a tészta, akkor pedig lisztet adjunk hozzá. Ha összeállt a tészta, akkor kb. 30 percre tegyük félre pihenni. A kacsamellet apró kockára vágjuk és egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a frissen reszelt gyömbért, és az aprított medvehagymát. Összeforgatjuk és ha kell sózzuk. Egy lisztezett deszkán a tésztát kinyújtjuk kb. 2mm vastagra, és egy szaggató segítségével kis korongokat vágunk, amelyeket megtöltünk a töltelékkel, félbehajtjuk őket, végül egy villa segítségével a tészta széleit lenyomkodjuk, hogy jól lezáródjanak. (kapható ravioli készítő is, aki szeretné szerezze be). Egy edénybe sós vizet teszünk fel főni, úgy mintha tésztát főznénk, és amikor már felforrt a víz, belehelyezzük a töltött tésztákat, és pár percig főzzük. A friss tésztának nem kell sok idő. A mártáshoz a paradicsompürét vagy passátát, egy kisebb edényben kb. 1 dcl. vízzel, csipet sóval, cukorral, fahéjjal és őrölt római köménnyel addig melegítjük amíg a cukor felolvad benne.

Tipp:
Bármilyen maradék sült hússal elkészíthető ez az étel, így ideális választás lehet a vasárnapi maradék hozzá. 

2015. április 17., péntek

Szójaszószban pácolt kacsamell karamellizált póréhagymával

Az elmúlt napokban hirtelen nyár lett, amely nálam azt jelenti, hogy egyre többször készítek pácolt, grillezett húsokat, amelyekhez többnyire salátát, vagy grillezett zöldséget eszünk. Nincs is jobb egy könnyű ebéd vagy vacsora elfogyasztása, és némi jófajta bor iszogatásánál. Mivel ezt a kacsát most ebédre ettük, így a bor elmaradt, de egy könnyű, '14-es rozéval vagy egy szintén könnyű száraz, gyümölcsös vörössel szerintem emelni lehetne az élvezeti értékét ennek a szaftos, omlós kacsának. Ennél a receptnél komoly kapcsolatok, vagy inkább úgy mondanám: házasságok köttettek meg. Hiszen a szójaszósz sós íze házasodott a karamellizált póréhagyma édes ízével, valamint a rukkola kellemesen kesernyés (diós) íze, a málnaecet gyümölcsös-savanykás ízével házasodott össze.
Essen szó néhány szó a kacsa pácolásáról is. Azt tudjuk jól, hogy minden húsnak jót tesz a pácolás, legyen az száraz, vagy -én inkább ezt ajánlom- nedves pácolás. Annyit tettem mindösszesen, hogy egy lezárható dobozba helyeztem a beirdalt kacsamellet és nyakon öntöttem a szójaszósszal. Ebben a dobozkában pihent a konyhapulton (!) 2 órát, az első óra elteltével átforgattam a húst, hogy minden oldalon átjárja a szója kellemesen sós íze a húst. Fontos, hogy amíg nincs kánikula, addig legalább 1 órával a sütés előtt vegyük ki a húst a hűtőből, mivel sokkal szaftosabb lesz az a hús, amely szobahőmérsékletből kerül akár a sütőbe, akár a láng fölé. Természetesen más tényező is befolyásolja a hús szaftosságát, de ez nálam bevált, én így sütöm a húst. Másik fontos dolog a kacsamell sütésénél, hogy a sütési idő letelte után egy langyos tányéron pihentessük a húst legalább 15 percig, hogy a húsnedvek szépen le tudjanak üllepedni, és szeletelés közben ne folyjon ki a húsnedv, hiszen akkor nem csak az ízek vesznek el, hanem a hús is rágós lesz.
Érdemes kísérletezni a kacsa fűszerezésével, illetve nem csak a gyümölcs áll jól a kacsának mint köret.









Hozzávalók:

- kacsamell (személyenként 1)

- szójaszósz (kb. 2-3 ek.)

- póréhagyma

- málnaecet

- rukkola

- bors

- barna cukor





 
Elkészítés:

A kacsamelleket beirdaljuk a bőrös oldalukon, borsozzuk és legalább 2 órára bepácoljuk a szójaszósszal. Ha letelt a pácolási idő, akkor egy serpenyőben -zsiradék nélkül- először a bőrös felükkel lefelé elősütjük a húst. Addig sütjük amíg a zsír kiolvad belőle, és szép piros nem lesz, majd átfordítjuk és kb. 1 percig sütjük azt az oldalt. Végül az előmelegített sütőbe tesszük és 160 fokon 15 percig sütjük, félidőben a kisült zsírral locsolgatjuk. Ha a sütési idő letelt, egy langyos tányérra helyezzük a húst, alufóliával letakarjuk és legalább 15 percig pihenni hagyjuk. Abban a serpenyőben amiben a hús sült, a felesleges kacsazsírt leöntjük, csak egy keveset hagyjunk meg. Ebben a zsírban a karikára vágott pórét pirítsuk meg, kevés sót adhatunk hozzá, végül barna cukorral ízesítsük meg. Ízlés kérdése, hogy mennyi cukrot adunk hozzá, de nem kell "gejnek" lennie. Elég ha kellemesen édes.
Tálalás előtt a rukkolát forgassuk össze a málnaecettel, és a vékonyan felszeletelt húst helyezzük rá, és a karamellizált póréval tálaljuk.

Tipp:
Balzsam és vagy vörösbor ecetet is használhatunk ha nincs málnaecetünk.

2015. április 15., szerda

Csirkemáj polentával és levendulás vörösboros szilvaraguval

Nem tudom ki hogyan van vele, de én nem tudom a csirkemájat nem nem szeretni. Teljesen mindegy, hogy rántva vagy sütve készül, egyszerűen szeretem. Bár igaz, én inkább sütve készítem, mert a panírozással kicsit haragba vagyok...
Továbbá a sütés során -ha időben zárjuk le le a lángot- sokkal krémesebb állagot érhetünk el, mint ha mondjuk bő olajba küldjük a máj szeleteket. Lángot írtam, de én ezt a májat nem láng felett készítettem, hanem sütőben. Nem mintha nagyon fáznék, és jól jött volna az a plusz 140 fok, de én szeretem egy kicsit "faxizni" a dolgokat.Tapasztaltból mondom, hogy ezen a hőmérsékleten a közel 1 órás sütést a májacskák meghálálják, hiszen sokkal krémesebb állaguk lesz, mintha hirtelen kisütnénk őket. Pláne, ha egy kicsit bővebb zsiradékot adunk nekik, amibe "fürödhetnek". És megint nem elírtam, hiszen valóban zsírt, mégpedig sertészsírt adtam a májhoz. Ezt még anyukámtól lestem el gyerekként, ugyanis ő mindig zsírral sütött májat, (láng felett, hagyományosan) hogy legyen zsíros-májas kenyerünk is. Ugyan most kenyérre kenhető maradék nem maradt, de most nem is hiányzott, hiszen nem olyan rég múlt el Húsvét, ettünk éppen elég "zsírosat".
Mivel én szeretem a húst vagy például a májat gyümölccsel párosítani, -viszont Andi továbbra sem szereti ezt a kombót,- így voltam annyira önző, hogy magamnak készítettem pár szem szilvából egy levendulás-vörösboros szilva ragut. De hívhatjuk akár kompótnak is. Eddig sosem használtam levendulát szilvához, de most annyira eltaláltam a harmóniát köztük, hogy mindenkit bátorítok arra: tessék legalább egyszer kipróbálni őket együtt. Bio boltokban, komolyabb zöldségeseknél, nagyobb multiknál lehet kapni szárított levendulát mint fűszert, érdemes kísérletezni vele. De csak apránként, módjával. A polentát meg szeretjük, a szilva is szereti a kukoricadarát, így nem lehetett vele mellényúlni.
Szerintem ez az az étel, amelyet akár nyáron is -szobahőmérsékleten- el lehet fogyasztani egy pohár hideg rozé kíséretében, hamar elkészül, nem is túl nehéz, szóval csak ajánlani tudom.





Hozzávalók 2 személyre:

- 40 dkg csirkemáj

- kb. 15 dkg kukoricadara

- 2 dl. tej + víz (polentához)

- só

- bors

- vaj (polentához)

- sertészsír/olaj/vaj (a májhoz)

- szárított levendula

- szárított majoranna

- 4 db egész szilva

- cukor/méz (szilvához)

- kb. 1 dl. száraz vörösbor

- rukkola





Elkészítés:

A májat megtisztítjuk az esetleges epe daraboktól. Egy tűzálló tálba kb. 1 evőkanálnyi zsírt felolvasztunk, majd belehelyezzük a májakat. Fűszerezzük borssal, majorannával. Egy alufóliával betakarjuk, majd a 140 fokos előmelegített sütőbe tesszük 1 óra hosszára. Ez idő alatt elkészítjük a polentát. (A recept itt található.) 
A magozott, felezett szilvát egy serpenyőben kevés vajon átforgatjuk, csipet sóval és ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukorral vagy mézzel édesítjük, hozzáöntjük a bort, kiforraljuk az alkoholt belőle, végül egy csipetnyi szárított levendulával fűszerezzük.

Tipp:
Ha szeretnénk a vörösboros-szilvából tartalmasabb ragut készíteni, akkor sűrítsük hideg vaj darabkákkal, így sűrű, krémes ragunk lesz.

2015. április 9., csütörtök

Fekete tőkehal karalábéval

Egy konyhai technológiai reformról szeretnék pár mondatot írni mindjárt így az elején, amiért akár karalábé főzelék is lehetne az étel neve. Ugyanis a képen látható ételnek eredendően Fekete tőkehal, karalábé főzelékkel nevet akartam adni, de valljuk meg őszintén nem igazán főzeléknek néz ki a karalábé. Pontosabban nem a klasszikus értelemben vett főzeléknek. Pataky Péternél láttam pár nappal ezelőtt a tv-ben, hogy hogyan is készül ma egy modern főzelék. Semmi liszt, semmi tejfölös habarás, semmi nehézség. Ő úgy készítette, hogy a párolt, kissé megpirított zöldségekhez kevés alaplét adott, majd  -meglehetősen sok- hideg vajdarabkák hozzáadásával sűrített, így érte el a főzelék állagát. Gyakorlatilag én is hasonlóan készítettem ezidáig főzeléket annyi kiegészítéssel, hogy a megpárolt zöldségek egy részét kivettem a főzőléből, a maradékot pedig összepürésítettem, vajat adtam hozzá, végül a kivett részt hozzákevertem a vajas-pürés alaphoz. Most azonban kipróbáltam Pataky Péter változatát, és be kell vallanom, hogy tényleg jó, noha azért ez továbbra sem főzelék.
Mivel sikerült zsenge karalábét beszereznem, még az is megfordult a fejemben, hogy a karalábét csak blansírozom ( 1-2 perc főzés után, hideg vízben lehűteni), hogy a zsenge íz valóban megmaradjon, de végül nem így csináltam. Igazából egy arany középutat választottam, mert a karalábét roppanósra pároltam, és kevés vajat adtam hozzá. Ettől kellemesen krémes íze lett, noha a végeredményben nem látszik a "főzelék"állag. A karalábét mindösszesen sóval és pár csepp citromlével ízesítettem, és csak a tálaláskor adtam hozzá a kertből frissen szedett és finomra aprított snidlinget. És mivel végre tavasz van, és hét ágra süt a nap, ráadásul virágzik az almafa is, így az almafa virágjával dekoráltam a tányért.
Sorra jönnek a tavaszi zöldségek, medvehagyma dömping van, virágoznak a fák, mit is lehet mondani tehát?
Helló tavasz, helló "szánsájn"!






Hozzávalók 2 személyre:

- kb. 30-40 dkg tőkehal filé

- 2 db. zsenge karalábé

- 25 dkg bacon szalonna

- snidling

- 2 dkg vaj

- snidling








Elkészítés:

A halat olvasszuk ki, mossuk meg, majd egy papírtörlővel itassuk le a vizet róla. Vágjuk fel 3-4 darabra. A bacon szalonna csíkokat egy deszkára egymásra kissé átfedve terítsük ki. A halakat helyezzük rá, végül tekerjük fel. Figyelem! Ne sózzuk, mivel a szalonna sós! Egy serpenyőben pár csepp olajat hevítünk, majd erre helyezzük a halakat és pár percig pirítsuk meg, de ne forgassuk át. Ha ezzel megvagyunk, akkor az előmelegített 200 fokos sütőbe rakjuk be, (csak olyan serpenyőt használjunk aminek nem műanyag a nyele) és kb. 15-20 percig süssük, vagy addig amíg a szalonna kissé megpirul. Amíg a hal sül, elkészítjük a főzeléket. A karalábét pucoljuk meg, kisebb kockákra vágjuk fel, majd sóval ízesített, kevés vízben pároljuk meg. Amikor megpuhult, de még roppanós, akkor öntsük le a felesleges vizet, elég ha az edény alján marad egy kevés, és a kockára vágott hideg vajdarabokkal sűrítsük, montírozzuk. Ha kell sózzuk meg, végül az apróra vágott snidlinggel ízesítsük meg.

Tipp:
Mivel épp medvehagyma szezon van, így a snidling helyett használhatunk medvehagymát is.

2015. április 2., csütörtök

Kacsahúsos omlett saját készítésű provance-i gyökérkenyérrel

Húsvét előtt pár nappal azt gondolom ki-ki a maga módján készül gasztronómiai szempontból az ünnepre. Jó magyar (vendégváró) szokás szerint ilyenkor húst-hússal eszünk, sonka, kacsa, bárány kerül ilyenkor az ünnepi asztalra. Kijelenthetjük azt is, hogy biztos ami biztos alapon az ember hajlamos túlvásárolni magát, és bizony elfelejtik néhányan, hogy ilyenkor is csak egy gyomra van az embernek. Persze a sült hús napokig is eláll a hűtőben, -pláne ha mondjuk konfitálva készül és a zsiradékkal teljesen ellepve kerül be a hűtőbe- de azért 2-3 nap után az emberfia bizony nem mindig kívánja meg jóízűen a többnapos ételt. Nekünk abból a szempontból szerencsénk van, hogy van egy Bobby nevű macskánk, aki -szerintem- direkt arra "bekkel", hogy minél több maradékunk keletkezzen. De nem mindenkinek van otthon macskája vagy éppen kutyája. És tudjuk jól, hogy ételt kidobni vétek, ezért érdemes a maradékok újbóli felhasználásáról -időben- gondoskodni. Azért is írom, hogy időben, mert érdemes egy-két szelet hússal direkt többet sütni, hogy 2-3 nap múlva egy omlettben "újjá" szülessen. Mindenkit óva intek azonban attól, hogy szagos húsokat mentsen meg a szemetestől, hiszen attól, hogy újra hőkezeljük, nem fog a minősége feljavulni.
Kacsacomb volt nálunk pár nappal ezelőtt, és éppen úgy adódott, hogy 1 darab combnak nem akadt gazdája. Eltelt 2 nap, és még mindig ott árválkodott a hűtőben. Persze adhattam volna Bobby macskának is, de most irigy voltam. (azért ő sem maradt éhen, lazacos macska konzervet bontottam neki) Mivel közeleg a húsvét, és vagy 40 db tojás állt rendelkezésünkre, így gondoltam 6 db-ot feláldozok a kacsához, és összedobok egy omlettet. Tehettem volna az omlettbe mondjuk kockára vágott sült/főtt krumplit, de én most gyökérkenyeret sütöttem hozzá. Kenyeret  hetente sütök, viszont gyökérkenyeret eddig még nem készítettem. Gyakorlatilag ugyanúgy készítettem mint a hagyományos kenyeret, csak a kelesztés után a tésztát kinyújtottam, feltekertem, végül mint a vizes törölközőt, megcsavartam. A kenyér tésztáját provance-i fűszerkeverékkel ízesítettem, szerintem ez a fűszer remekül illik a kacsához.
Összegezve. Egy darab maradék kacsacomb, 500g liszt, élesztő, 6 db tojás, és kész volt egy fejedelmi vacsora.
Másnap a maradék gyökérkenyérből pedig egy bivalymozzarellás, csirkés, créme fraiche-s uborkás szendvicset készítettem.


Bivalymozzarellás-csirkés szendvics


Hozzávalók 2 személyre 

Omlett:

- 1db maradék kacsacomb

- 6 db lehetőleg házi tojás

- só, bors

- 1 db kisebb vöröshagyma

- friss rozmaring

Gyökérkenyér

- 500g liszt

- 2 dkg. friss élesztő

- 2 tk. provance-i fűszer

- só

- 2-3 ek. olaj






Elkészítés:

A kacsahúst fejtsük le a csontról és vágjuk fel apró darabokra. Egy serpenyőben hevítsünk fel egy kevés olajat, és pirítsuk meg rajta az apróra vágott hagymát. Ha megpirult, adjuk hozzá a kacsahúst, majd a felvert tojásokat. Egy-két kavarással oszlassuk el benne egyenletesen a húsokat, majd az előmelegített 180 fokos sütőbe tegyük kb. 10-15 percre. Amikor a tojás kezd megemelkedni akkor már kivehetjük. Figyeljünk arra, hogy csak olyan serpenyőt tegyünk a sütőbe aminek a nyele bírja a hőt! Az elkészült omlettet friss rozmaringgal szórjuk meg és a frissen sütött kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Koktélparadicsomot is tehetünk az omlettbe, vagy esetleg friss, lágy sajtot is. Köretnek pedig jól illik még hozzá valamilyen saláta (pl. rukkola)