2017. február 26., vasárnap

Csirkés-gombás cacciatore

...imádom az ilyen egybensült ételeket, vagy úgyis mondhatnám, a tunkolós ételeket!!

Mert nincs is jobb annál, mikor a tányért, de még jobb mikor az edényt amiben főtt/sült az ételünk, egy vagy több szelet kenyérrel kitöröljük, tunkoljuk a szaftot! Ez az igazi lazaság, amit akár pólóban, de feltűrt ingujjban is lazán megtehetünk.
Némi fordítást illik eszközölnöm a recepthez. A Cacciatore olaszul vadászt jelent. Ebből fakadóan elsősorban nyúlból szokták ezt az ételt készíteni, de a nyúl megosztó....velem együtt sokan nem tudják jóízűen elfogyasztani, mert valahogy a nyúl köthető az aranyos, simogassuk, de ne együk meg kategóriába. Ettem már nyúl húst, de tényleg nem esett jól.... Valószínűleg ezért, inkább csirkéből szokás elkészíteni, de én el tudnám képzelni vad húsból is, ha már a cacciatore jelentése vadász. Ami nem hiányozhat belőle az a paradicsom, és a jófajta vörösbor. Én Jamie Oliver receptjét vettem alapul, de ő pl. nem sofritó alappal dolgozott az általam olvasott receptjében, viszont pancetta-t (bacon) használt. Én nem, és ennek csupán az volt az oka, hogy nem volt. De igazából nem is hiányzott belőle. A gombát és az olajbogyót nem igazán tudtam egyszerre elképzelni, de működött. Nem azt mondom, hogy nem lenne meg egyik a másik nélkül, de valahogy mégis így volt harmóniában a kettő együtt. Ami viszont kell, az a türelem, és a lassú tűzön való főzés. Kell idő amíg az ízek összefőnek, és a hús omlósra fő/párolódik. A vörösbor igenis sokat ad ízben hozzá, de nem kell mondanom, hogy nem valami lőre, hanem tisztességes száraz, minőségi bort kell használnunk!
A friss rozmaring sem hiányozhat, amit én a kertből hoztam, igaz szegényemet teljesen megtépázta az idei kemény tél, de a színét leszámítva az íze teljesen rendben volt. És végül is ez a lényeg.
Nagy családi ebédek alkalmával, vagy kerti partik alkalmához én nagyon tudom ajánlani ezt az ételt, mert igazából nincs vele sok teendőnk, és mégis egy nem túl hétköznapi ételt tudunk elkészíteni, ráadásul egy-egy szelet kenyérrel fényesre tudjuk törölni az edényt, tányérokat, szóval mosogatni sem kell nagyon.......

Hozzávalók 4 személyre

- 4 egész csirkecomb

- 1 doboz hámozott paradicsom konzerv

- 1-2 dl paradicsomlé (opcionális)

- 3 szál angolzeller

- 3 közepes méretű sárgarépa

- 1 nagy fej vöröshagyma

- 4 gerezd fokhagyma

- 2 babérlevél

- 1 ág friss rozmaring

- só

- frissen őrölt fekete bors

- kb. 1-1,5 dl. száraz vörösbor

- 15-20 dkg barna csiperke gomba

- 1-2 marék fekete olajbogyó

- 1 ek. olaj





Elkészítése

A csirkecombokat alaposan sózzuk-borsozzuk meg. Egy mély edénybe kevés olajon pirítsuk körbe a combokat. Ha ezzel megvagyunk egy tálra tegyük át. A nem túl finomra vágott hagymát dobjuk rá, és pár percig pirítsuk. Ezután adjuk hozzá a karikákra vágott répát, a rozmaringot, és a kisebb darabokra vágott angolzellert, valamint a babérleveleket. Pár percig közepes lángon pirítsuk őket. Ekkor emeljük fel a lángot és öntsük hozzá a vörösbort. Hagyjuk, hogy elpárologjon a bor alkohol tartalma, ez 1-2 perc, majd tegyük bele az edénybe a csirkecombokat. Adjuk hozzá a finomra vágott fokhagymákat, és adjuk hozzá a paradicsomot, és a paradicsomlét. Forraljuk fel, sózzuk, borsozzuk a ragut, és fedő alatt nagyon lassú láng alatt kb. 2 órán át főzzük. Félidőben adjuk hozzá a negyedekbe vágott gombákat, a tönkjükkel együtt, és az olajbogyókat is. A közel 2 órás főzés után fedő nélkül kb. 30 percig főzzük, vagy addig amíg a szaft besűrűsödik. Olyannak kell lenni, hogy "tunkolni" lehessen.

Tipp:
Kakukkfűvel is fűszerezhetjük az ételünket, illetve vargányával vagy más, aromásabb erdei gombával is dolgozhatunk.

2017. február 11., szombat

Kukoricás tonhalas tészta

...Amikor abból főzöl amit találsz a hűtőben, és max 20 percet szánsz a főzésre.....

Akkor születnek az ilyen típusú ételek, vagy reprodukálódnak a régi, ismert receptek. Így született nálam újjá ez az étel. Bár én még -talán- sosem készítettem korábban. 
A képen nem látszik, de nálam tejszínnel készült a ragu. Viszont a tejszínezést szándékosan visszafogtam. Nem szeretem ha túl sok egy ételben a tejszín, mert egyrészt kiérződik az íze, -ezáltal elnehezíti az ételt-, másrészt elnyomja az ételnek az ízét. Amivel szintén csak módjával bántam, az a fehérbor, amely ugyan ízében nem volt kiérezhető, de nem is szabadna dominálnia. Mivel ez egy villámgyors tészta étel, nem lenne elég ideje elpárolognia az alkoholnak, ha túl sokat használnánk a fehérborból.Viszont a halhoz jól illik a fehérbor, és amúgy is kell egy kevés sav a tejszín zsírosságát ellensúlyozandó. Az interneten böngészve több helyen találkoztam olyan változattal, ahol paradicsomot használtak a kukorica mellé. Színben biztos, hogy jól harmonizálnak együtt, de nekem egy picit sok lenne együtt a kettő, legalábbis ebben a verzióban. Ami a piros színt adja, -na és az erejét- az ételnek, az nem más mint a chili. Egyúttal a bors szerepét is kiváltottam vele, másfelől én szeretem a szép piros színét. 
A tejszínes ragu pont annyi idő alatt -vagy még kevesebb idő alatt- készült el mint amennyi idő alatt a tészta megfőtt, ezért nem vöröshagymát, hanem újhagymát használtam. A vöröshagymának nem lenne elég ideje elveszíteni a nyers hagyma ízét, de aki szeretné az használja bátran, de tanácsos előtte nagyon finomra aprítani. Azért, hogy hagyma íze legyen a ragunak, egy kisebb fej megroppantott fokhagymát tettem bele, amelyet a tálalás előtt eltávolítottam. Az ízét kiadta, más funkciója nem volt. Összességében egy laktató ebéd vagy meleg vacsora lehet ez a tészta étel, amelyhez ha tehetjük egy pohár száraz fehérbort igyunk, mert tudjuk jól: a hal szeret úszni.



Hozzávalók 2 személyre

- 1 konzerv lehetőleg jó minőségű tonhal (nem aprított)

- kb. 3-4 marék tészta (pl. fusilli)

- 2 szál újhagyma (vagy egy kisebb vöröshagyma)

- 1 gerezd fokhagyma

- 3-4 ek. konzerv kukorica (lehetőleg ne az extra édes)

- 1 szál chili

- kb. 0,5 dl száraz fehér bor

- kevés olaj




Elkészítése

Tegyünk fel vizet forrni a tésztához. Amíg a víz felforr, addig egy mélyebb falú edénybe kevés olajon futtassuk meg a karikákra vágott hagymát, illetve adjuk hozzá a megroppantott fokhagymát, és mérsékelt láng felett pároljuk meg. Ha már a hagyma kellően illatozik, emeljük fel a lángot és adjuk hozzá a bort. Várjunk pár pillanatot, amíg az alkohol elpárolog, majd adjuk hozzá a kukoricát, és alacsony láng felett keverjük össze. Ezután a tejszínt is adjuk hozzá, és pár perc alatt forraljuk össze a ragut. Az utolsó percben a tonhal felét valamint a tészta főzőlevéből 1-1 ek. mennyiséget adjuk hozzá. Keverjük alaposan össze a tejszínes-tonhalas ragut a lecsepegtetett tésztával, és azonnal tálaljuk. A megmaradt tonhalat ekkor "morzsoljuk" rá a tésztára és friss aprított chilivel, valamint a karikákra vágott újhagyma zöld szárával együtt tálaljuk.

Tipp:
Aprított friss bazsalikommal vagy petrezselyemmel is tálalhatjuk.