2016. január 28., csütörtök

Rakott káposzta füstölt kolbásszal

....és nem szalonnával.

Sokan úgy ismerik ez ételt, hogy füstölt szalonnával kell készíteni. Na már most, amit kell, az régen rossz. Legalábbis nekem. Nem szeretem a muszáj dolgokat, pontosabban a konyhában. Így ennél a receptnél sem. Igaz, nagyban hozzásegített az is, hogy az öcsémtől kaptam kb. 1,5 kg saját maga által készített füstölt kolbászt, így adott volt, hogy mihez nyúljak.
A rakott káposzta tipikus téli étel. Nem készítem máskor, csakis télen. És érdekes, mindig január/februárban kerül terítékre nálam. Szerintem ilyenkor a legjobb, de ha más máshogy gondolja, akkor az úgy van jól. Máskülönben szeretem a rakott ,egyben sült ételeket. Valahogy sokkal finomabbak azok az ételek, amelyek a "körettel" együtt készülnek, azaz sülnek. Egy dologra kell ebben az esetben is figyelni. Mégpedig arra, hogy lehetőség szerint jó minőségű alapanyaggal kezdjünk, ha lehet házi szalonnával, vagy kolbásszal, vagy házi káposztával, és lehetőleg jó sűrű tejföllel készítsük el ezt az ételt. Én előbbi kettőnek megfeleltem, a tejföl pedig az egyik multi 25%-os tejföle volt, amit már sokszor teszteltem már, és tényleg nagyon jó. Sűrű és krémes. Ennyi, nem várunk mást egy jó tejföltől.
Ebben az ételben azt szeretem a legjobban, hogy nem kell túl variálni, nem kell órákat a tűzhely mellett állni, nem kell agyon fűszerezni. Összeállítjuk, és betoljuk a sütőbe kb. 1 órára. Ennyi.
És tudjuk jól, hogy a káposzta felmelegítve jó, tehát akár 2-3 napig is ehetjük, azaz érdemes tényleg egy jó nagy tepsivel készítenünk belőle. Úgysem fog maradni belőle.....

Hozzávalók 4 személyre

- 500g savanyú káposzta

- 400g darált sertéshús

- 1 zacskós rizs

- 1 nagy pohár 25%-os tejföl

- 1 szál kolbász

- 2 tk. borsikafű

- só

- bors

- chili (opcionális)

- 1 fej vöröshagyma

- 2 gerezd fokhagyma

- olaj




Elkészítése:

A rizst főzzük meg puhára. Egy sütőtálat kenjünk ki olajjal, és tegyük a le rizst első rétegnek. Erre kerüljön az előzőleg megpárolt darált hús, amelyet chilivel, borsikafűvel, borssal és sóval ízlésünknek megfelelően fűszerezzük. A darált húsra került a savanyú káposzta, melyet gazdagon megkenünk tejföllel. Az előmelegített 200 fokos sütőbe tesszük a rakott káposztát, és kb. 30-40 percig sütjük.

Tipp:
Serpenyőben készített kolbász chipsszel  tálaljuk

2016. január 23., szombat

Joghurtos kukorica krémleves zsályával

....és kint nagy pelyhekben hull a hó...

Azt gondolom kevés olyan ember él ezen a világon, aki nem szereti a kukoricát. Valahogy a kukoricát nem is lehet nem szeretni. Már a színe is melegséget tükröz, és nem telhet el úgy nyár a strandon, hogy ne pörgetnénk az ujjainkkal egy finoman megsózott cső kukoricát, miközben a lédús kukorica cseppjei harapás után a szánk szélein folyik lefelé.
Persze szeretjük más változatban is a kukoricát. Szeretjük popcorn változatban is a tv előtt vagy a moziban rágcsálni, de szeretjük chilis babban, vagy pizzán is mint feltétet is. Ezek után miért ne csinálnánk belőle krémlevest? Nem, nem én találtam fel a spanyol viaszt, de valljuk meg őszintén: nem sok helyen lehet enni kukorica krémlevest. Nem tudom az okát, hogy miért, de én nem nagyon emlékszem rá, hogy sűrűn szembetalálkoztam volna vele valamelyik étteremben, bisztróba, vagy -akár csak egy- önkiszolgáló étteremben is. Pedig egyszerűen lehet elkészíteni, és nagyon gyorsan, mindösszesen 30 perc alatt.
Mi viszont úgy döntöttünk, hogy pont ezen okok miatt is, pláne ezekben a hideg napokban nagyon is jól fog esni egy ilyen leves. Kint esik a hó, hideg van, pont jó egy krémleves. Semmi fakszni, semmi hűhó, egyszerű ízek, visszafogott fűszerezés. Ennyi. Nem vittem túlzásba a fűszerezését, -a borsot friss gyömbérrel váltottam ki- mert vajon átpörgetett zsályával ettük és mivel a zsálya elég karakteres fűszernövény, nem hiszem, hogy mellette más, intenzív ízű fűszer elfért volna.Természetesen mint mindig, úgy most is csirke alaplével dolgoztam, de itt hívnám fel figyelmedet kedves olvasóm arra, hogy ha valódi csirkéből készített alaplevet használsz, akkor csak módjával használd, mondjuk úgy 1/3 arányban, mert nagyon erősen el tudja vinni olyan irányban az ízeket, amely irányba nem kellene, hogy vigye. Úgy is fogalmazhatnék, hogy erősen csirke ízű lesz a levesünk. Sajnos jártam már így, ezért is írom le ezt. Főleg a farhát tud erős lenni....
Tüzesebb kedvű olvasóim tehetnek még chilit is ebbe a levesbe, szerintem bitang jól passzol a kukoricához.
A leves színe, íze abszolút a napsütést, a meleg nyári napokat idézi fel. Bár én szeretem a telet, pláne mint most amikor havazik, de amikor ránézek erre a levesre, egyfajta nyári "feeling" lesz rajtam úrrá.

Hozzávalók 2 személyre

1 doboz konzerv kukorica

- 2 ek. görög joghurt

- 2dl. alaplé

- 4dl. víz

- friss gyömbér

-1 kisebb fej vöröshagyma

-3-4 db. zsálya levél

-vaj

- só




Elkészítése:

Egy leveses edényben kevés vajat olvasztunk, majd az aprított vöröshagymát megdinszteljük rajta. Amikor már üveges, akkor a kukoricát ráöntjük, alaposan elkeverjük és felöntjük annyi alaplével + vízzel amennyi éppen ellepi. Felforraljuk, majd takarék lángon főzzük pár percig. Figyelembe véve az alaplé sós ízét, óvatosan sózzuk, friss gyömbérrel fűszerezzük, és tovább főzzük. Kb. 10 perc főzés után egy botturmix segítségével összeturmixoljuk, majd a joghurtot hozzáadjuk. Újra felforraljuk, ha kell vízzel beállítjuk a sűrűségét a levesnek. Ha a leves elkészült egy serpenyőben diónyi vajon a zsálya leveleket átfuttatjuk, majd a tálaláskor a leves tetejére teszünk belőle.

Tipp:
Zsálya helyett snidlinget is használhatunk, és bacon chippsel is tálalhatjuk a levesünket.

2016. január 15., péntek

Almarózsa dióval és baracklekvárral

Azt mondják, hogy az újszülöttnek minden vicc új......

...valahogy így voltam ezzel a recepttel én is valamikor tavaly tavasszal, amikor ez egyik blogger társamnál találkoztam az almarózsával. Addig sosem láttam ilyen desszertet, pláne nem ettem.
Akik ismernek, és akik rendszeresen olvassák a blogunkat, azok tudják jól: nem erősségem az édesség vonal a konyhán belül. Egy jól elkészített szaftos hús, na az az én "stílusom", de valahogy a cukor, vaj, liszt, tojás meg a méricskélés, az nem. Az nem én vagyok. De nem is rejtettem eddig sem véka alá ezt, és pont ezért vagyunk jó páros a konyhában Andival, ugyanis ezt a vonalat ő képviseli, míg én a "nemédességszekciót". Punktum. Így kerek a világ.
Tehát ezt a receptet Andi készítette el, nekem "csak" a fogyasztó szerepe jutott, illetve némi utómunka, beleértve az írást.
Házi baracklekvárral és dióval dolgozott Andi, és a tésztát is ő maga állította össze, nem holmi boltival volt dolga. Hozzáteszem, nincs semmi baj a boltival, de ha van az embernek ideje, kedve, akkor miért is ne készítsen házi tésztát? Meg úgy minden egyebet, amit lehet. Sokkal finomabb, sokkal tartalmasabb, úgy is mondhatnám: lelke van a házi dolgoknak.
Aki ismer, az tudja jól, hogy nem túlzottan rajongok azokért a desszertekért, amelyek "szárazak". Valahogy sokkal jobban szeretem azokat, amelyeket csak "nyelni" kell, vagyis sok-sok, -mit sok- rengeteg krémből állnak. Hát ez a desszert nem tartalmaz sok krémet. Sőt. Egyáltalán nincs benne krém. De. Nem is hiányzott belőle, mert a házi baracklekvár adott annyi szaftosságot a tésztához, hogy nem is hiányzott belőle más. Ja, egyvalami hiányzott volna belőle. Ha nem került volna bele a -szintén- házi dió. De mivel benne volt, így tökéletes volt nekem. És ennyi elég is volt, hogy egymás után vegyem el a tálcáról az újabbnál újabb almarózsákat. És mivel gyorsan elfogyott a matéria, kellett volna nagyobb elismerés Andinak? Szerintem nem. De ezt tudja ő nagyon jól.....

Hozzávalók:

 A vajas tésztához:
- 12 dkg vaj

- 25 dkg liszt

- 1 tojás

- 3 ek. víz

- 1 csipet só

A töltelékhez:
- 4 db alma

- baracklekvár ( nálunk házi )

- durvára vágott dió

- 1 citrom leve





Elkészítés: 
Kimérjük a hozzávalókat. Egy keverőtálba a lisztet, sót, tojást és a vizet beletesszük, majd a hideg vajjal együtt összemorzsoljuk, végül tésztává gyúrjuk. Az így kapott tésztát hűtőben legalább 30 percig, de inkább 1 órán át letakarva pihentetjük. A hűtőből kivéve a tésztát egy lisztezett deszkán kb. 2-3mm vastagságúra kinyújtjuk és kb. 5 cm-es csíkokat vágunk belőle. A tészta csíkokat megkenjük baracklekvárral és megszórjuk a vágott dióval. Az almákat hámozatlanul hajszálvékony szeletekre vágjuk és egy tálban a meleg, citromos vízbe tesszük kicsit áztatni. Az almákat nem kell megfőzni, az ázástól hajlékonyabb lesz. Ezután papírtörlővel leitatjuk a felesleges vizet az almákról és a tésztacsíkokra fektetjük úgy, hogy az almák íves fele van felül félig a tésztán és így tesszük félig lefedve egymásra sorban az alma darabokat. Ezután a tésztacsík alját felhajtjuk az almaszeletek -nagyjából- feléig és elkezdjük feltekerni a tésztacsíkot. Végűl sütőpapírral bélelt sütőlapra tesszük és az előmelegített sütőben 180 fokon kb. 40-45 percig sütjük. A sütőből kivéve porcukorral megszórjuk.

Tipp:
Fahéjjal is ízesíthetjük az almákat, vagy fahéjas-porcukorral szórhatjuk meg tálaláskor

2016. január 9., szombat

Fehérboros-kapros savanyú káposzta krémleves

...és elérkeztünk az idei év első receptjéhez. 

Az elmúlt napok havas, meglehetősen hideg napjai éppen bőven adtak arra okot, hogy valamilyen forró levessel melegítsük fel magunkat. Sajnos az irodába én nem szoktam levest enni, és bevallom: nagyon hiányzik hétköznap a leves. Ezért általában a leves mindig hétvégére tevődik nálunk.
Ezzel a levessel Borbás Marcsinál, pontosabban a Gasztroangyal műsorban "találkoztunk". A múlt heti adásban láttuk meg ezt a levest, összenéztünk Andival, és egyszerre mondtuk: ezt el kell készítenünk nekünk is. Akik ismernek, azok tudják jól, hogy én nem tudok egy az egyben recepteket lemásolni, ugyanúgy elkészíteni, nekem mindig kell valamin változtatni a látottan. "Asszem" ezt hívják inspirációnak...
Tegnap amikor megvásároltuk "Zolikanénitől" a savanyú káposztát, már akkor mondtam Andinak, hogy a mi változatunkban kapor is helyet kap majd. Hiszen a kapor valahogy jól passzol a savanykás ételekhez. És be kell vallanom, -nem öndicséretből mondom- tényleg jó döntés volt a kapor használata. Sőt, a főzéshez használt fehér bor is remek választás volt. Van egy forrásom, akitől neszmélyi bort veszek mostanában, fehéret és vöröset egyaránt. Épp tegnap hozta meg a friss "muníciót" a forrás, -aki maga termelő- így adott volt, hogy ebből "főzök". Amúgy Királylányka volt a "matéria", legalábbis én így tudom. A leves alapját pedig az előző nap főzött csirke farhát adta, amit Andi készített. Semmi tolakodó csirke íze nem volt az alaplének. Szerintünk ezt azzal érte el Andi, hogy tett egy darab krumplit is az alaplébe, amely magába szívta az erős csirke ízt. Magát a farhát darabokat a háznál tartott 3 macskának főzte, ugyanis hetente/két hetente összekötjük a kellemessett a hasznossal, azaz ha tudjuk, hogy kell valamilyen ételhez alaplé (pl. rizottó, krém leves) akkor főzünk alaplevet. A csontos húsokat a macskák eszik meg, míg az alaplevet pedig mi használjuk fel. A leves krémességéről néhány szót is ejtenék, pontosabban, hogy mitől lett krémes. Nos, egyfelől a vajtól, de nagyobbrészt attól a 2 evőkanál krémsajttól, amit a főzési idő végén hozzáadtam.
A sűrítésről pedig az az egy darab krumpli gondoskodott ami a káposztával együtt főtt, másfelől pedig a botturmix gondoskodott.
Ennyire egyszerű, ám annál komplexebb ízű levest eddig még nem ettem. Egyszerre volt kellemesen savanykás a káposztától, illatos a bortól, és krémes a krémsajttól. Nálunk most ez a favorit.


Hozzávalók 4 személyre

- 300g savanyú káposzta

- kb. 500ml alaplé

- 1 dl. száraz fehér bor

- 2-3 szem borókabogyó

- 1 db. babér levél

- 1 db krumpli

- 2 ek. krémsajt

- só

- kb. 5 dkg vaj

- 1 fej vöröshagyma

- 2 gerezd fokhagyma

- friss kapor






Elkészítése

Egy leveses fazékba olvasszuk meg a vajat, majd az apróra vágott hagymákat pároljuk üvegesre. Ezután adjuk házzá a szálas káposztát, és öntsük fel annyi alaplével amely éppen ellepi. Adjuk hozzá a bort, és forraljuk fel. Ezután sózzuk, adjuk hozzá a megroppantott borókabogyókat, és a babér levelet. Amíg újra felforr a levesünk, addig pucoljunk meg egy darab krumplit, vágjuk kisebb kockára és adjuk azt is leveshez. Ha ezzel is megvagyunk, fedjük le a levest, és közepes lángon főzzük kb. 40-50 percig. Ha már a krumpli megfőtt, akkor vegyük ki a babért, a borókabogyót és egy botturmix segítségével turmixoljuk össze a leves tartalmát. Adjuk hozzá a krémsajtot, majd ha kell alaplével, vagy annak hiányában vízzel állítsuk be a leves sűrűségét. Ha kell sózzuk, borsozzuk. Frissen aprított kaprot adjunk hozzá.

Tipp:
Pirított zsemlekockával tálaljuk