Vadkovászos kenyér, ahogy én készítem

 

Az elmúlt egy évben, mióta a Corona vírus elárasztott minket, és karanténba rakta a fél világot, sok minden megváltozott. Az otthoni bezártságot kihasználva kisebb-nagyobb sikerekkel aktivizáltuk magunkat olyan konyhai munkákban is, amelyeket azelőtt nem, vagy csak kevesen végeztük.

Hála Szabi A Péknek, egy ország tanult meg kovászos kenyeret sütni, aminek következtében: tíz millió pékek országává váltunk egyik hétről a másikra.

Az azóta eltelt közel egy évben bele se merek gondolni, összességében hány száz kiló feleslegessé vált kovászt engedtek le a csatornákon keresztül a Dunába. :) 

Nos, ugyan kicsit később, mint az ország nagyobbik része, de április közepén én is belevágtam a kovászolásba. Annyi előnyöm volt, hogy előtte hetente már én is sütöttem kenyeret, de az élesztős volt.  A profik az élesztős kenyeret nem is fogadják el kenyérnek, mióta vadkovászos kenyeret sütök, mondjuk én sem. Persze nem ment flottúl egyik napról a másikra minden, de ezt az utat végigjártam, és az ezen az úton megszerzett tapasztalatokat szeretném átadni Nektek. Elég legyen hozzá annyi, hogy az első begyúrt vadkovászos tésztámat kb. 3cm választotta el a kukától, úgy ragadt a kezemre, hogy azt hittem, sosem vakarom le....... de aztán a liszt, meg még több liszt megmentette a tésztát, és a kezemet. :)

Hangsúlyozom. Nem vagyok profi, de az eltelt  kilenc hónapban több mint 200 kenyeret sütöttem, így gyűjtöttem elég tapasztalatot ahhoz, hogy aki most akar belevágni a vadkovászos kenyér sütésbe, annak segítséget tudjak adni. Nem tudok, és leginkább nem is akarok megmondani semmi tutit,- arra ott a Youtube és a Google-, de néhány ponton kitérek részletesebb információkra is.

A kezdet, azaz mi is az a Kovász?

A kovász nem más mint víz + liszt +türelem (idő) keveréke. Pont.

Sajnos azt is kovásznak hívják amely víz + liszt + élesztő keverékéből áll. Nem mondom, hogy ördögtől való az élesztő, de a különbség abban van, hogy az előbbiben tejsavbaktériumok és élesztőgombák, (ezért vadkovász) utóbbiban kizárólag élesztőgombák vannak.

A Youtube és a Google tele van segítséggel, hogy hogyan is kezdj el kovászt nevelni, érdemes ott körbenézni.

Melyik az egészségesebb?

 

Egészségügyi hatás szempontjából a vadkovászos a jobb. Ugyanis a tejsavbaktériumok a tészta érése során lebontják a gabonák fehérjéit (glutén), azaz előemésztik nekünk azt. Az élesztőgombák pedig a keményítőt vízzé és szén-dioxiddá bontják. Fontos megjegyezni, hogy mindehhez sok-sok idő kell, így ellentétben az élesztős kenyérrel, közel 1 nap elteltével lesz igazi vadkovászos kenyerünk.

Lisztek

 

Mint mindenki, úgy én is a multikban kapható márkás lisztekkel kezdtem el a kenyérsütést. BL80-as liszttel sütök a legtöbbet, de sütök TK (teljes kiörlésű) rozs, illetve királybúzaliszttel is. Utóbbi termékeket netről rendelem egy kecskeméti gyártótól.
A tapasztalatom az, hogy jók a bolti lisztek is, de a kisebb-nagyobb malmok lisztjei magasabb beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Az árak ugyan magasabbak ez esetben, de megéri a különbözetet kifizetni.

Sütési eszközök

A kenyérsütéshez nem kell túl sok eszköz. Gyakorlatilag egy kelesztő tál meg egy szakajtó. Az, hogy formában, sütőlemezen, vagy épp kacsasütőtálban, netán jénaiban süt az ember kenyeret, az már mindegy. Lehet venni Trokser-t (tésztavágó), ez már a rutinosabb kenyerezőknek nyújt segítséget. Én, sokáig -értsd: hónapokig- Római tálban sütöttem kenyeret, mert abban valahogy mindig sikerült.
Nádszakajtót is vettem pár hónapja, de sajnos akkor csak az 500g-os vekni és cipóhoz valót tudtam megrendelni, ami elég hamar kicsinek bizonyult. Jelenleg egy műanyag vekni formájú kenyértárolót használok szakajtónak, amikor veknit sütök, és egy nagyobb, kerek, szintén műanyag -eredetileg salátás- tálat pedig akkor, ha cipót sütök. Vagy ahogy én hívom: kereket. Mindkét szakajtóba kb. 1.000-1.200g tésztát tudok tenni. A legszebb az egészben az, hogy akár egy cipős doboz is alkalmas szakajtónak. :)
Azaz, nem kell csilli-villi szakajtót venni, ha nem muszáj. Kreativitás kérdése az otthoni kenyérsütés.
Sütni amúgy egy mezei fedeles jénaiban is lehet, de aki nem sajnálja a rávalót, és még ropogósabb kenyeret szeretne, az vegyen egy fedeles vaslábast, abban az igazi. Mivel az otthoni sütők nem igazán kenyérsütésre lettek kitalálva, így érdemes ilyen megoldásokban is gondolkozni.

A tészta

Ez a rész, már sokkal összetettebb, mint az gondolnánk. Úgy is mondhatnánk, ahány ház, annyi tészta.
Itt most nem arra gondolok, hogy ki milyen liszttel dolgozik. Az is egy szempont, nem is kicsi. De.
Amikor tanulni kezdtem a vadkovászos kenyér sütését, írd és mondd: kb. 40 órányi videót, és vagy 30 weboldalt kerestem fel, hogy megnézzem, hogy a profi pékek, és a profi amatőrök hogyan is csinálják. Az egyik videóban autolizálnak, a másikban nem, az egyik videóban 30, a másikban 45 percenként hajtogatnak tésztát, valahol 3x, valahol 4-6x is. Valaki 5 perc után teszi bele a sót a tésztába, más 30 perc múlva. Valaki 15 percig dagaszt, más 5 percig. Aztán valaki előformázza a tésztát, más nem. Illetve valaki mérnöki pontosságú egységgel méri ki a lisztet, vizet, kovászt, sót, én meg nem.
Az elmúlt hónapokban ezekből a videókból + saját tapasztalatból raktam össze a saját tésztámat, amit kb. 90%-os módon mindig így készítek.
 

Íme egy alap fehér kenyér recept: (kb.1,2kg-os kenyérhez)

-700g BL80 liszt
- Kb. 4,4-4,8 dl. víz  (több órán át állt szobahőmérsékleten)
- 200g aktív kovász
- 25g parajdi só


Én a kovászt érzéssel adom hozzá a liszthez. Ez valamikor 180g, de ma pl. 235g. Ennek oka, hogy az anyakovászból kivett kb. 50-60g mennyiséghez "érzéssel" adok lisztet és vizet. Az állaga olyan legyen, hogy a fakanálról ne tudjon könnyen lefolyni, legyen tartása. A profik most biztos megköveznének, de én utálok méricskélni. Közel 20 éve aktívan főzök, és annyi rutinom van, hogy kimondhatom: érzéssel megy ez. A kovászom mégis él, és kenyerem is van.
Szóval én elengedtem ezt a méricskélést. Mindig ugyanakkora üvegben etetem fel a kivett anyakovászmagot, így közel mindig ugyanannyi az aktív kovászom is. A megetetett kovászt pedig az üvegen kívülről gumival jelölöm, és kb. 3x mennyiségre növekedve tudom, hogy aktív. De már szemmel is látom, hogy mikor jó, de a 6 óra azért minimum kell neki etetéstől számítottan szobahőmérsékleten.
Mások általában a 8 órát javasolják, ez tényleg kovász, hőmérséklet, liszt, víz függő.
De van egy tuti módszer, hogy megtudd, aktív-e a kovászod, azaz sütésre alkalmas. Egy tk. mennyiséget vegyél ki az aktívnak vélt kovászodból, tedd bele egy kis pohár vízbe, ha a tetején lebegve úszik, akkor aktív. Ha lesüllyed, akkor nem aktív. Nyilván az etetés után 2-3 óra elteltével még erősödőben van, azaz várj vele, de ha elfeledkeztél róla, és eltelt 9 vagy még több óra is az etetést követően, akkor az már nem lesz aktív.

Aktív, 6,5 órás kovász

A tészta bedagasztásától a sütésig

 

Ahogyan a tészta összeállítása, úgy a folytatása is lehet sokféle. Ki, hogyan szokta meg.

Én így szoktam
A víz 90%-át az aktív kovásszal összekeverem  a kelesztőtálban, és hozzászitálom a lisztet. Fontos, hogy mindig szitáljunk, mert ezzel plusz levegőt adunk a liszthez, illetve az esetleges szennyeződéseket is felfogjuk a szitával. Kivétel, ha teljes kiőrlésű liszttel dolgozunk, azt nem szitáljuk!
Ha ezzel megvagyok, akkor összekeverem, összeállítom a tésztát a tálban. Még nem dagasztok! Csak összegyúrom. Lefedem a kelesztőtálat, legalább 30 percig pihenni hagyom a tésztát. Utána a maradék vízben feloldom a sót, és hozzáadom a tésztához. Itt már dagasztok. Kézzel a legjobb, de ha valaki géppel szeretné, hát tegye azzal. A dagasztás kb.10 percig tart. Amikor a sóoldatos vizet felvette a tészta, -ez kb. 5 perc-, kiborítom egy lisztezett felületre, és további 5 percig dolgozom a tésztát. Addig kell dolgozni, míg sima nem lesz a tészta felülete.
Ha a dagasztással megvagyok, a kelesztőtálat vékonyan kiolajozom, és a tésztát beleteszem. Lefedem, és legalább 30 percig pihentetem. Utána kiborítom a tésztát egy kissé meglisztezett felületre. Laminálni fogom a tésztát. Ezt a legegyszerűbben úgy tudom elmondani, hogy olyan mintha rétestésztát húznánk. Tehát az a cél, hogy minél vékonyabbra húzzuk ki a tésztát. Utána összehajtogatjuk úgy, hogy a tészta két szélét 2/3 1/3 arányba behajtjuk, majd az így kapott tésztát szintén 2/3 1/3 arányban felülről és alulról összehajtjuk.
Megy be a kelesztőtálba, és utána kb. 2-3x, 30 percenként szirom, vagy coil hajtogatással eddzük a tésztánkat, de ezt már bent a kelesztőtálban. A hajtások max. 30mp időt vesznek igénybe, én javaslom, hogy vizes kézzel végezd, úgy nem ragad a kezedre.
A hajtások során megjelennek a bubik, ami annak a jele, hogy a kovászunk jól dolgozik. 

Mint ahogy láthatod itt nálam

Hajtogatás utáni bubik :)

 

 

Amint megvolt az utolsó hajtogatás is, kb. 3-4 órát békén hagyjuk a tésztát. Ezt az időt BULK-nak hívják. Gyakorlatilag érik, térfogatot növel a tészta. Amint a tésztánk. kb. a duplájára nő, utána megformázzuk. Vekni, cipó, ki milyet szeretne. Erre is rengeteg videó van fent a YouTube-on, érdemes többet megnézni. És sokat gyakorolni. Ha a formázással megvagyunk, két lehetőségünk van.

1, Hűtős kelesztés. (Én ezt preferálom) Ekkor a megformázott tésztát lisztezett/sütőpapírral kibélelt szakajtóba téve legalább 10, de akár 16-18 órát is hagyjuk kelni. A folyamatok a hűtőben lelassulnak, így még gazdagabb ízű kenyeret kapunk a sütés végén.

2, Pulton való kelesztés. Ebben az esetben a formázástól számított leghamarabb is 2 óra elteltével (ujjpróbát végezzünk, ha benyomjuk és lassan emelkedik vissza, akkor jó) tudjuk sütni a kenyeret. Ez az idő egy körülbelüli idő, ugyanis függ a hőmérséklettől, párától, kovásztól, stb.


Ha a tésztánk kellő mértékben megkelt, akkor vagy tegyük egy sütőformába, (pl. jénai) vagy egy sütőpapírral kibélelt sütőlemezre, és az előmelegített 230-250 fokos sütőbe vessük be a kenyeret. A sütő bekapcsolásával egyidejűleg a sütő aljába tegyünk egy edénybe vizet, ami gőzt ad majd a sülő kenyérnek, ez a héjképzésben fontos. Ha jénaiban sütjük, akkor a jénai fedelét vizezzük be, így kezdjük el a sütést. Vessük be a kenyeret, ha a sütő elérte a kívánt hőfokot.
A vetést a szakma arra érti, amikor a kenyér a sütőbe kerül. A vetés előtt mintázzuk, vágjuk be a kenyerünket, esetleg meg is lisztezhetjük. Ez azért hasznos, mert egyrészt szép mintája lesz a kenyérnek, másrészt segítjük a növekedését a sütőben.
A vetés után 10 perc elteltével vegyük le a hőfokot 210 fokra, és süssük további kb. 50 percig a kenyerünket. Félidőben vegyük ki a sütő aljából a vizes edényt, vagy vegyük le a jénai tetejét, és engedjük ki a gőzt.
A mi sütőnkben összességében 65-70 perc alatt sül meg a fent leírt mennyiségű kenyér. Akkor tudjuk, hogy megsült, ha a kenyér alját megkopogtatva kongó hangot ad az. Ha azt látjuk, hogy sütés közben nagyon megégne a kenyér teteje, akkor vegyük vissza hőfokot akár 190 fokra, de akkor a sütési időt meg kell növelni!

Nekem ilyen kenyerek sültek ki az elmúlt időszakban

50%BL80 50% Királybúzaliszt