2015. július 17., péntek

Nyári Lasagne (sütés nélkül)

Ismét forróság köszöntött be a tegnapi nappal, aminek ha nem is mindenki, de azért tud az ember fia örülni neki így július derekán. Pláne ha vízpart mellett töltheti ezeket a napokat.
Teljesen véletlen, hogy amikor ezt a receptet elkészítettem másfél héttel ezelőtt akkor pont ilyen meleg volt mint ma, amikor lejegyzem. Továbbá idevonatkozó hír még, hogy amikor ezt az étel készítettem, aznap kezdtem meg a szabadságomat, ma pedig amikor írom ezeket a sorokat, éppen véget ér a szabadság. Na de így van ez rendjén, és hát előttünk áll még a hétvége is. Magát a receptet, ezt a nyári verziót Fördős Zé műsorában láttam, és mivel szeretem az olasz konyhát, így egyértelmű volt, hogy reprodukálom a látottakat. Nem tudok, és nem is szeretek egy az egyben másolni, így ha csak egy kicsit is, de másképpen készítettem el az én "Nyári Lasagne-met." A különbség megmutatkozik abban, hogy én paradicsomos darált húsos ragut készítettem friss paradicsommal, zsenge új fokhagymával, friss bazsalikommal és rozmaringgal, amely ragut egy kevés csavarral tettem ütőssé. Ez a csavar nem más mint egy csipet fahéj használata. Évekkel ezelőtt Jamie Olivertől lestem el ezt a csavart. Gyakorlatilag amitől nyári ez az étel az az, hogy nem kell sütni a tésztát, elég csak sós vízben kifőzni a lapokat, ketté vágni, majd rétegenként összeállítani az ételt. Úgy csináltam, hogy a tányér alját vékonyan megkentem olívaolajjal, arra helyeztem egy tészta lapot, erre egy réteg húsos ragu került, majd egy újabb tészta lap amelyre cukkini forgácsokat helyeztem, (zöldséghámozóval faragtam) és ezt ismételtem a tányér pereméig, végül reszelt sajttal szórtam meg a tészta tetejét.
Biztos, hogy jó hidegen is ez az étel ebben a melegben, de szobahőmérsékleten kimondottan finom volt.





Hozzávalók 4 személyre:

- 500g darált sertéshús

- 1 Lasagne tészta (személyenként 2-3 lap)

- 3 db közepes méretű paradicsom

- 1 db közepes cukkini

- 2 gerezd fokhagyma

- friss bazsalikom

- friss rozmaring

- csipet őrölt fahéj

- só

- bors

- kemény sajt (lehetőleg olasz típusú)

- olívaolaj







Elkészítése:

A paradicsomos-húsos raguhoz egy serpenyőben kevés olajon futtassuk meg az apróra vágott fokhagymát. Amikor a fokhagyma illatozni kezd, adjuk hozzá a darált húst. Sózzuk, borsozzuk és amikor már kezd levet ereszteni a hús, akkor adjuk hozzá az apróra vágott paradicsomot. Érdemes a paradicsomot meghámozni. (Forró vízbe a bevágott paradicsomokat egy percig "főzzük", majd hideg vízben lehűtjük, így lejön a héjuk) Ha nem eléggé paradicsomos, akkor egy kevés paradicsompürével dúsíthatjuk. A ragut néha kevergessük meg, ha kell kevés folyadékot adjunk hozzá, hogy ne legyen nagyon száraz. Ha a ragu elkészült, akkor egy csipet fahéjjal, és friss aprított bazsalikommal, rozmaringgal ízesítsük, fűszerezzük. Egy másik serpenyőben kevés olajon a zöldséghámozóval megpucolt, vékony lapokra szeletel cukkinit pirítsuk le. Pirítás közben kevés sóval és borssal ízesítsük.Vigyázzunk arra, hogy a cukkini maradjon harapható, legyen tartása. Amikor ezzel megvagyunk és a ragu is hűl, addig megfőzzük a tésztákat. Egy edényben sós vízben főzzük meg a tésztalapokat, egyszerre ne sokat, és kevergessük, mert hajlamosak az összeragadásra. Ha megfőttek a lapok, szűrjük le őket és vágjuk ketté, majd rétegezzük a raguval, és a cukkinivel végül szórjuk meg a reszelt sajttal.

Tipp:
Hús nélkül is készíthetjük, abban az esetben a paradicsomos raguba a cukkinit kockára vágva párolhatjuk meg, és/vagy kockára vágott répával is keverhetjük a cukkinit.


2015. július 10., péntek

Shakshouka fetával (mediterrán lecsó)

A Shakshouka (Sak-Su-Ka) tulajdonképpen nem más mint  egyfajta fűszeres tojásos lecsó, (kolbász nélkül) amelyet elsősorban az arab illetve zsidó konyha ismer. Természetesen nem szeretném ezt egy az egyben kijelenteni, de ezt olvastam az interneten, erre alapozom a kijelentésemet. Ennél az ételnél is igaz, hogy ahány ház (ország) annyi módon készül. Igazából ebből indultam ki én is, így készítettem el az én Shakshouka verziómat is, amelybe tettem fetát is, illetve rengeteg bazsalikomot is, így azt gondolom inkább mediterrán jellegű az én a "lecsóm", mintsem arab. A Shakshouka egyébként "összekeveredettet" jelent, ami jelentésnek az én verzióm abszolút meg is felelt. Legalábbis ami a fúziókat illeti. A fűszerezésnél ahogy írtam, inkább mediterrán jellegű a bazsalikomtól illetve a fetától, viszont került bele még római kömény is, illetve egy kevés őrölt piros paprika is, no és egy egész erős paprika is. Nem chili, hanem jófajta magyar csípős paprika. Az alap Shakshouka receptben tudomásom szerint piros húsú paprika, paradicsom (passata), fokhagyma, fehér/vörös hagyma, őrölt kömény, illetve tojás szerepel. Az én változatomban a paprikák változatosságára is nagyobb hangsúlyt fektettem, ugyanis használtam: piros-sárga-zöld húsú paprikát, kápia paprikát, és egy erős paprikát is. Illetve a paradicsom is kétféle módon szerepel ebben a verzióban. Mivel most már szezonja van, így használtam friss, szabadföldi paradicsomot, illetve egy evőkanálnyi mennyiségű paradicsompürét is, mivel ez koncentráltabban hozza a paradicsom ízét. De pár hét múlva, amikor már dömping lesz a friss paradicsomból, akkor már nem feltétlenül kell hozzáadni paradicsompürét. Amire még szintén érdemes odafigyelni, hogy a paprikákat nem kell, sőt tilos rommá főzni. Akkor jó, ha még van egy kevés haraphatósága, azaz tartása!
A kenyeret magam sütöttem előző nap, így a Shakshouka szaftját kellőképpen fel lehetett vele "tunkolni".
Ez az az étel, amelyet lehet reggel, délben, este fogyasztani azaz: bármikor.








Hozzávalók 4 személyre:

- 1-1-1 db zöld, sárga, piros paprika

- 1 db kápia paprika

- 1 db erős paprika (elhagyható)

- 1 db vörös hagyma

- 2-3 db gerezd fokhagyma

- 2-3 db közepes paradicsom

- 1 ek. paradicsompüré

- 1 tk. őrölt római kömény

- 1 tk. őrölt pirospaprika

- 4 egész tojás

- 10-15 dkg feta sajt

- 1 csokor bazsalikom

- só

- bors

- olaj


Elkészítése: 

Gyakorlatilag egy lecsót készítünk, ezért csak nagy vonalakban írom le a főzés menetét. A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, karikára vágjuk. A paradicsomokat megmossuk, negyedeljük. Egy lábasban olajat melegítünk, a megpucolt, félkarikára vágott hagymát megdinszteljük. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymákat, majd a paprikákat illetve a paradicsomokat. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a pirospaprikával és a római köménnyel. Lefedjük, és annyi ideig főzzük így, amíg félpuhára puhulnak zöldségek. Ezután, hogy a levét nagyobbrészt elfője, a fedőt levesszük. Amikor már majdnem puhára főttek a zöldségek, akkor a tojásokat egyesével ráütjük a lecsóra, majd az előmelegített sütőben kb. 160 fokon addig sütjük, amíg a tojások megsülnek. (kb. 10-15 perc) Érdemes kicsit folyósra, lágyabbra hagyni. Tálalás előtt feta sajtot morzsolunk a lecsó tetejére, végül friss, aprított bazsalikommal szórjuk meg a tetejét. Kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Petrezselymet is használhatunk a bazsalikom helyett, illetve juhtúrót a feta helyett.


 

2015. július 8., szerda

Gyömbéres-joghurtos sárgadinnye krémleves

Azt gondolom nem is lehet jobb választás ebben a "katlan" jellegű melegben mint egy hideg gyümölcsleves. Nem kell most semmi tartalmas, egyszerűen legyen hideg, frissítő és nagyon gyümölcsös. Nos, ebben a levesben mindez benne van. A másik előnye, hogy nem kell főzni. Bruttó 15 perc alatt elkészíthető, hűtés -ajánlott akár több órát is hűtőben pihentetni- után már fogyasztható is. De aki nem bírja kivárni ezt az időt, az jégkockával is azonnal lehűtheti olyanra, amilyen hidegre csak akarja. Azért némi csavart ebbe a levesbe is tettem, mert azért csak érdemes kísérletezni. Előző bejegyzésemben írtam, hogy szombaton a piacon vettem -többek között- házi joghurtot, amelyet kimondottan ehhez a recepthez is gondoltam használni. Ajánlani tudom ebben a melegben a tejszín helyett a joghurtot, hiszen egyfelől könnyebb is mint a tejszín, másfelől kellemesen savanykás ízével oltja is a szomjunkat ebben a melegben. A másik meghatározó alapanyaga, fűszere ennek a levesnek a gyömbér. Volt egy darabka gyömbérünk, gondoltam felhasználom. Nem nyúltam vele mellé. Andi szerint egy picit jobban kiérződött az íze mint kellett volna, nekem viszont pont jó volt. Került a levesbe még kevés méz, illetve egy fél lime leve, hogy kellően friss, üde legyen a végső ízvilág. Magát a leves textúráját ásványvízzel állítottam be. Most lehet, hogy vannak akik azt gondolják, hogy sznob vagyok, és azt gondolják, hogy a csapvíz már nem is jó, de higgyék el nem ezért használtam ásványvizet. Két dolog miatt döntöttem így. Az egyik ok az volt, hogy mivel nem főztem a levest, így "tiszta" vízzel akartam dolgozni, a másik ok -és ez volt a nyomósabb érv- pótolni akartam az ásványvízzel azokat az ásványi anyagokat, amelyek ebben a melegben rövid idő alatt kiürülnek a szervezetünkből.
Levesbetétnek a karalábévájóval kivájt sárgadinnye golyók tökéletesen megfeleltek. Ezen a nyáron szerintem még biztosan fogunk ilyen levest enni, csak ajánlani tudom mindenkinek.





Hozzávalók 4 személyre:

- 2 db közepes sárgadinnye

- 2 ek. (házi) natúr joghurt

- 1 tk. friss gyömbér

- 1 ek. méz

- 1 lime

- 2-3 dl. ásványvíz
 
- só


Elkészítése:

A dinnyéket vágjuk ketté, magjukat távolítsuk el. Az egyik fél dinnyéből karalábévájó segítségével golyókat formázzunk, ezt tegyük félre a levesbetéthez. A többi dinnye húsát egy kanál segítségével tegyük egy tálba. Adjuk hozzá a joghurtot, a reszelt gyömbért, a mézet a lime-ot, egy csipet sót majd botturmix segítségével pürésítsük. Ezután a megfelelő állag eléréséhez apránként adjuk hozzá a szénsavmentes ásványvizet. Kóstoljuk meg, ha kell ízesítsük az alapanyagok felhasználásával az ízlésünknek megfelelőre. Tálalás előtt érdemes legalább 1 órát hűtőben hűteni, de ha többet áll, csak jót tesz neki.

Tipp:
Friss mentával, a bátrabbak egy kevés chilivel tovább fokozhatják az ízeket.
 
 

2015. július 4., szombat

Fűszeres húsgombóc mentás uborkasalátával

Szolgálati közleménnyel kezdeném. Most láttam, hogy majdnem egy hónapja nem blogoltam, ami nem azt jelentette, hogy nem főztem, de -szerencsére a sok munkának is köszönhetően- nem volt időm, kedvem blogra valót főzni. Meg aztán valahogy nyáron valahogy az ember nem is nagyon kívánkozik be a konyhába... na jó. Ez azért nem teljesen igaz, mert hát enni kell, de lássuk be, hogy ősztől tavaszig nagyobb az affinitásunk konyhai munkákat végezni, mint nyáron. Szóval mától szabadságon vagyok, így megpróbálok előre főzni, és apránként feltenni a blogra. Apropó blog. Ebben a hónapban lesz egy éves a blog. Közel 100 recept, több mint 10.000 oldal letöltés. Hamarosan megünnepeljük. :) Szolgálati közlemény vége.
Szóval és tettekkel, a kánikula ellenére nem a strandot, hanem a konyhát választottam helyszínéül a nap első felének. Egész héten az irodában műanyag dobozkából, műanyag evőeszközökkel fogyasztom el az ebédemet, gondoltam ezt a "trendet" ma nincs kedvem a strandon folytatni. Viszont órákat sem szerettem volna a tűzhely mellett állni, így mindenképpen valami gyors, és könnyű ebédet gondoltam összedobni. Nagyon szeretjük a keleties ízvilágot, így ebbe az irányba gondolkodtam. Tegnap már összeállt a kép bennem, így tegnap beszereztem a húst, ami jelen esetünkben sertés, ma pedig reggel kimentem a tatai piacra, hogy friss zöldségeket vegyek. Nagyon szeretek piacozni, ezt már többször említettem itt a blogon. Sajnos csak ritkán jutok ki, így ilyenkor lassított módon, gyakorlatilag lépésben járkálok a sorok, árusok között. És vásárolok... mindent akarok. Ma például vettem egy kisbéri termelőtől friss túrót, vajat, tejfölt, és joghurtot. A túró-tejföl kombinációból -no és házi piros paprikából, köményből, újhagymából- kőrözött lesz vacsorára, míg a joghurtot részint gyümölcsleveshez fogom felhasználni.
Miután beszereztem a friss gyömbért, a zsenge "fokit", újhagymát, kígyóuborkát és az előbb felsorolt tejtermékeket, azaz a"zsákmányt", indultam is haza, hogy még a 40 fok előtt a hűs házban tudjak hozzákészülni a mai tételsorhoz. Merthogy még kenyeret is sütöttem délelőtt a kőrözötthöz, lévén a bóóóótit nem szeretjük.
Na de vissza a receptünkhöz. Maga a húsgolyók elkészítéséhez nem kell nagy tudomány, ízesíteni, fűszerezni szemmel-érzéssel szoktam. Serpenyőben kb. 10-15 perc alatt elkészült, így mondhatjuk, hogy villámgyors, és egészséges ebéden vagyunk túl. Az uborkasalátát nem variáltam túl. Egy hámozóval szép hosszú szeleteket hámoztam, és a kertből szedett friss mentával ízesítettem. Ebben a melegben tökéletes volt.





Hozzávalók 2 személyre:

- 500g darált sertéshús

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 2 tk. friss gyömbér

- 1+1 ek. szójaszósz

- chili

- só

- újhagyma

- 1 ek. barnacukor

- tárkonyecet (vagy más ecet)

- 1 tojás

- zsemlemorzsa

- olaj


Elkészítése:

A darált húst egy mély tálba tesszük, hozzáadjuk az egész tojást. Fűszerezzük, ízesítjük a szójaszósszal, a reszelt gyömbérrel és a fokhagymával, ízlésünknek megfelelő mennyiségű chilivel, kevés sóval (vigyázat, a szójaszósz is sós!) majd kevés zsemlemorzsával alaposan összedolgozzuk a masszát. Egy órát pihentetjük. Ez idő alatt egy tálban egy evőkanál szójaszószt összekeverünk kb. 1 ek. ecettel, és annyi cukorral, hogy kellemesen sós-savanykás-édes ízt kapjunk. Ha ezzel megvagyunk, az uborkát mossuk meg, majd zöldséghámozóval szeljünk vékony csíkokat belőle, és adjuk hozzá a friss menta leveleket. Tálalásig tegyük félre. Ha ezzel megvagyunk a fűszeres húsmasszából formázzunk kisebb húsgolyókat, végül egy serpenyőben kevés olajon süssük meg őket. Amikor már félig átsültek a húsgolyók, akkor a sós-savanyú-édes öntettel öntsük le őket, emeljük meg a lángot, és forraljuk be ezt a folyadékot addig, amíg szirupszerű állagot nem kapunk, és vékonyan be nem vonja a húsgolyókat.
Tálaláskor a húsgolyók mellé adjuk az uborkasalátát, és a serpenyőből visszamaradt sziruppal csorgassuk meg.

Tipp:
Az uborkasalátát menta helyett ízesíthetjük kaporral, vagy esetleg bazsalikommal is.