Valljuk meg, hogy mi, magyarok nem igazán szoktunk bárányt ennyi, pláne nem júniusban. Húsvétkor még csak-csak előfordul néhány család asztalán, de máskor nem igazán. Lényegében az íze, az illata, azaz maga a bárányhús az ami nem "bejövős" nekünk, magyaroknak. És ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nekem sem. De. Én olyan gasztrobloggernek tartom magam, aki szeret nem túl hagyományos alapanyagokkal, ízekkel próbálkozni, megosztani a "világgal" a tapasztaltakat, és reményeim szerint felkelteni az érdeklődést egy adott étel iránt.
Jelen esetben a báránykaraj úgy jött képbe nálam, hogy az egyik multi frissen hirdette tálcás kiszerelésben a báránykarajt, és mivel ez eddig még nem dolgoztam ilyen alapanyaggal, ráadásul nem is kóstoltam, egyértelmű volt: ez egyfajta kihívás lesz. Azt eddig is tudtam, hogy a bárány egyik legjobb barátja a rozmaring. Szerencsés helyzetben vagyok mert 2 hatalmas bokor is van a kertben ebből a fűszernövényből. Szeretem a rozmaringot, amibe lehet, használom is. Mivel a bárány nem igényli a túlzott fűszerezést, ezért ezt szem előtt tartva a jó öreg -frissen tekert- borsot, illetve friss, zsengének hitt fokhagymát hívtam segítségére a rozmaringnak. Régebben azt tapasztaltam, hogy az új fokhagyma nem olyan intenzív mint a régi, hát most erre ráfaragtam. Eléggé intenzív volt. Ami nem baj, csak akkor kevesebbet használtam volna a pácoláshoz. Apropó pácolás. Szerintem a bárány meghálálja, sőt igényli a pácolást. Minimum egy éjszakára érdemes pácolni a húst, ez részben gyengíti az erős bárány ízt, illetve illatot, másrészt a fűszerek kellően megtudják dolgozni a húst.. Mint minden ilyen esetben, úgy most is felhívom a figyelmet arra, hogy a pácoláskor sót nem szabad használni. A sónak nedvesség elvonó hatása van, ezért kivonná a hús értékes nedvét.
A rozmaring másik jó barátja a krumpli. Körbenéztem a spejzban és találtam egy darab, kb. 30 dkg-os sárga (sütnivaló) krumplit. Ebből nagy lakomát nem tudok készíteni, így elkezdtem gondolkodni, és végül arra jutottam, hogy egy szuflé formába vékonyan felszelve belerakom, friss aprított rozmaringgal és sóval ízesítem, végül zsírdús tejben elkevert tojással -amit frissen reszelt szerecsendióval ízesítettem- felöntöm, és egyfajta francia rakott krumplit készítek.
Mindent egybevetve kb. 1,5 óra alatt elkészültem ezzel az étellel, és egy ízében nem túl szokványos húst, és egy lágy, krémes rakott krumplit vettem ki a sütőből a sütés végére.
Hozzávalók 2 személyre
- 4 db báránykaraj
- 30 dkg sütnivaló krumpli
- kb. 3 ág friss rozmaring
- kb. 1,5 dl zsíros tej (vagy tejszín)
- 1 tojás
- só
- bors
- szerecsendió
- 3 gerezd fokhagyma
- vaj
Elkészítése
A báránykaraj szeleteket alaposan dörzsöljük be frissen őrölt borssal. Ezután a húsokat kevés olajjal dörzsöljük be. Egy sütőzacskóba tegyük be a húsokat, majd 1-2 ág friss rozmaringot, és pár gerezd fokhagymát is tegyünk bele a zacskóba. Alaposan masszírozzuk be a húsokba a rozmaring és a fokhagyma gerezdeket, végül zárjuk le a zacskót, és legalább egy éjszakán át pácoljuk hűtőben. Sütés előtt legalább 1 órával vegyük ki a húsokat a hűtőből, hogy felmelegedjenek. Az előmelegített 180 fokos sütőbe tegyük be sütőzacskóstól együtt a húsokat, majd 10 perc elteltével vegyük le a hőmérsékletet 140 fokra. Ezen a hőfokon süssük kb. 40 percig a húsokat. Onnan tudjuk, hogy jó a hús, ha az ujjunkkal megnyomjuk a húst, és az "visszarúg". Ez azt jelenti, hogy közepesen átsült. Ha valaki teljesen átsütve szeretné, akkor süsse addig, amíg a hús benyomásra az már nem ruganyos. Köretnek a vékony szeletekre vágott krumplit egy kivajazott, morzsázott szuflé formába rétegezzük, majd a tejben elkevert tojással -amit aprított rozmaringgal, sóval és kevés reszelt szerecsendióval fűszerezünk- felöntjük végül a krumpli tetejére darabolt vajdarabkákkal együtt a 180 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütjük. Tálaláskor a húst megsózzuk, és a krumplival tálaljuk.
Tipp:
A bárány pácolásakor kevés reszelt citromot is használhatunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése