Az egész úgy kezdődött, hogy a héten kaptam ehető virágokat. Mivel ezt nem gondoltam csak úgy magában megenni, és azért a pörkölthöz mégsem lenne túl jó, így maradt a valós opció: vagy egy steakhez használom fel, vagy mondjuk egy kacsamellhez, amely ugyan nem túl flancos alapanyag, de azért nem is mondanám túl snassznak. Pláne, hogy majdnem hasonlóan illik megsütni, mint egy steaket, azaz minimum rozéra. Azt gondolom, hogy a képek elárulják, nekem sikerült. Szeretek húst sütni, valahogy érzem, tudom, mikor kell "lezártnak" tekinteni a sütés fázisát, ezt minden nagyképűség nélkül állíthatom. A mai húsleveshez vett paszternákból maradt egy nagyobb darab, így kezdődött az ötletelésem. Gondoltam arra, hogy pürét készítek belőle, de sokszor csinálok ilyet, így most másra gondoltam. Mivel cékla is volt a spejzban, arra gondoltam, hogy azt legyalulom és egyfajta cékla carparcciot készítek belőle. Részint így is lett, hiszen hajszálvékonyra szeltem, és a kacsamell alá egyfajta alapként került tálalásra. Először a paszternákra jött a megoldás. Felkarikáztam, és egy vajas-morzsás mini pite formában, tejszínes-kakukkfüves "krémben" sütöttem meg. Kvázi tortát készítettem belőle. Mivel a kacsamellet szokás egyfajta édes-gyümölcsös körettel enni, így fogjuk fel az édesre sült paszternák tortát ennek. Mert tényleg édes lett. Kellemesen édes, és a kakukkfű jól passzolt a paszternák édes ízéhez. A céklával azonban még mindig gondban voltam, de az már megvolt, hogy ha már a paszternák tortát megsütöm, akkor a cékla is bemehet mellé sülni. Így is lett, egy alufóliába kevés sóval becsomagoltam, és kb. 1 órán át sütöttem a céklát. Mivel alapjában "íztelen" volt, így jött az ötlet, hogy egy marináló lében "érlelem", amely végül jól sikeredet.
A kacsát most tényleg minimál fűszerezéssel készítettem el. Csak sóztam, és a sütés felénél tettem hozzá egy ág friss rozmaringot, amellyel locsolgattam a húst, és ezzel egyúttal kellemesen meg is fűszereztem.
Mindent egybevéve egy nem túl hétköznapi, ám de mégis kicsit különlegesebb, mondjuk őszi-téli alapanyagokból készült kacsamellet sikerült letenni az asztalra, amely akár karácsonykor is megállná a helyét az ünnepi asztalon.
Hozzávalók 2 személyre
- 400 g kacsamellfilé
- 1 cékla
- 1 nagyobb paszternák
- 1 tojás
- 100 ml tejszín
- friss rozmaring
- friss kakukkfű
- só
- bors
- fehérbor ecet
- cukor
- víz
- chili
- vaj
- zsemlemorzsa
Elkészítése
A paszternákot pucoljuk meg, majd vékony karikára vágjuk fel. Egy mini sütőtál formát vajazzunk és morzsázzunk ki, majd rétegezzük a paszternákot úgy, hogy sózzuk és kevés kakukkfüvet adunk a rétegekhez. Egy tojást verjünk lazán fel a tejszínnel, ha túl sűrű lenne, kevés tejjel hígítsuk. Sózzuk, borsozzuk meg, majd friss kakukkfűvel fűszerezzük, végül ezt a fűszeres keveréket öntsük rá a paszternákra. Az előmelegített 200 fokos sütőbe tegyük be, és a céklát is, amelyet előzőleg alufóliába csomagoltuk kevés sóval együtt. Amikor a paszternák torta megpirult (kb. 30 perc) vegyük ki, de a céklát még tovább 30 percig süssük. A kacsamell filéket irdaljuk be a bőrüknél, majd alaposan sózzuk meg. Egy száraz serpenyőt közepes láng felett forrósítsunk fel, és ebbe helyezzük a kacsamelleket a bőrös felükkel lefelé. Amikor szépen kiolvadt a zsír, és piros a bőre a kacsamellnek, fordítsuk át, és minden oldaláról kapassuk meg. Ekkor tegyük bele a rozmaring ágat, és az így kapott ízesített zsírral locsolgassuk a húst pár percig, majd a sütőbe tegyük át, kb. 4-5 percre 180 fokon. Félidőben locsoljuk a zsírral. A megsült, kissé meghűlt céklát pucoljuk meg, és gyalu segítségével szeljük vékony karikákra, és egy cukros-ecetes, sós chilis lében marináljuk tálalásig. A megsült húst egy tányérra tegyük át, alufóliával fedjük le, és kb. 10-15 percig pihentessük mielőtt felszeljük.
Tipp:
A paszternák helyett használhatunk sima fehérrépát is, viszont akkor számoljunk azzal, hogy nem lesz kellően édeskés ízű, így kevés cukrot adjunk hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése