Shakshouka fetával (mediterrán lecsó)

A Shakshouka (Sak-Su-Ka) tulajdonképpen nem más mint  egyfajta fűszeres tojásos lecsó, (kolbász nélkül) amelyet elsősorban az arab illetve zsidó konyha ismer. Természetesen nem szeretném ezt egy az egyben kijelenteni, de ezt olvastam az interneten, erre alapozom a kijelentésemet. Ennél az ételnél is igaz, hogy ahány ház (ország) annyi módon készül. Igazából ebből indultam ki én is, így készítettem el az én Shakshouka verziómat is, amelybe tettem fetát is, illetve rengeteg bazsalikomot is, így azt gondolom inkább mediterrán jellegű az én a "lecsóm", mintsem arab. A Shakshouka egyébként "összekeveredettet" jelent, ami jelentésnek az én verzióm abszolút meg is felelt. Legalábbis ami a fúziókat illeti. A fűszerezésnél ahogy írtam, inkább mediterrán jellegű a bazsalikomtól illetve a fetától, viszont került bele még római kömény is, illetve egy kevés őrölt piros paprika is, no és egy egész erős paprika is. Nem chili, hanem jófajta magyar csípős paprika. Az alap Shakshouka receptben tudomásom szerint piros húsú paprika, paradicsom (passata), fokhagyma, fehér/vörös hagyma, őrölt kömény, illetve tojás szerepel. Az én változatomban a paprikák változatosságára is nagyobb hangsúlyt fektettem, ugyanis használtam: piros-sárga-zöld húsú paprikát, kápia paprikát, és egy erős paprikát is. Illetve a paradicsom is kétféle módon szerepel ebben a verzióban. Mivel most már szezonja van, így használtam friss, szabadföldi paradicsomot, illetve egy evőkanálnyi mennyiségű paradicsompürét is, mivel ez koncentráltabban hozza a paradicsom ízét. De pár hét múlva, amikor már dömping lesz a friss paradicsomból, akkor már nem feltétlenül kell hozzáadni paradicsompürét. Amire még szintén érdemes odafigyelni, hogy a paprikákat nem kell, sőt tilos rommá főzni. Akkor jó, ha még van egy kevés haraphatósága, azaz tartása!
A kenyeret magam sütöttem előző nap, így a Shakshouka szaftját kellőképpen fel lehetett vele "tunkolni".
Ez az az étel, amelyet lehet reggel, délben, este fogyasztani azaz: bármikor.

Hozzávalók 4 személyre:

- 1-1-1 db zöld, sárga, piros paprika

- 1 db kápia paprika

- 1 db erős paprika (elhagyható)

- 1 db vörös hagyma

- 2-3 db gerezd fokhagyma

- 2-3 db közepes paradicsom

- 1 ek. paradicsompüré

- 1 tk. őrölt római kömény

- 1 tk. őrölt pirospaprika

- 4 egész tojás

- 10-15 dkg feta sajt

- 1 csokor bazsalikom

- só

- bors

- olaj


Elkészítése: 

Gyakorlatilag egy lecsót készítünk, ezért csak nagy vonalakban írom le a főzés menetét. A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, karikára vágjuk. A paradicsomokat megmossuk, negyedeljük. Egy lábasban olajat melegítünk, a megpucolt, félkarikára vágott hagymát megdinszteljük. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymákat, majd a paprikákat illetve a paradicsomokat. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a pirospaprikával és a római köménnyel. Lefedjük, és annyi ideig főzzük így, amíg félpuhára puhulnak zöldségek. Ezután, hogy a levét nagyobbrészt elfője, a fedőt levesszük. Amikor már majdnem puhára főttek a zöldségek, akkor a tojásokat egyesével ráütjük a lecsóra, majd az előmelegített sütőben kb. 160 fokon addig sütjük, amíg a tojások megsülnek. (kb. 10-15 perc) Érdemes kicsit folyósra, lágyabbra hagyni. Tálalás előtt feta sajtot morzsolunk a lecsó tetejére, végül friss, aprított bazsalikommal szórjuk meg a tetejét. Kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Petrezselymet is használhatunk a bazsalikom helyett, illetve juhtúrót a feta helyett.


 

Szabolcsi töltött káposzta kukoricadarával

Életemben eddig mindösszesen 1x csináltam töltött káposztát, és mivel akkor -máig is érthetetlen okból- nem sikerült a levelekben tartanom a darált húst, így évekig, azaz pontosan 2 nappal ezelőttig nem is próbálkoztam vele újból. Pedig azóta talán -az eltelt éveknek köszönhetően- rutinosabbá is váltam a konyha terén, de mégsem mertem ezt az ételt bevállalni. Rendszerint inkább rakott káposztát készítettem, bevallom azt jobban is szeretem.
Ismerjük a mondást miszerint ahány ház annyi szokás, jelen esetünkben annyi töltött káposzta. Eredendően ezt a receptet pár éve Bódi Margó TV Paprikában futott -és azóta többször is ismételt- műsorában láttam, és már akkor eldöntöttem, hogy ha egyszer újra megpróbálkozom a káposztalevelek töltésével, akkor az ő receptjét fogom kipróbálni. Ízre nagyon finom lett, hála a lecsós tölteléknek, és ami még talán eltér a hagyományos töltött káposzta recepttől, hogy ez kukoricadarával és nem rizzsel készült. Házi paradicsomlét használtam a főzés során, illetve a még múlt héten leszedett szép zöld paprikát is felhasználtam a töltelékbe. Különösebb fűszerezést ez az étel nem igényel, de aki szeretné az kísérletezzen bátran.
A fotón is jól látszik, hogy van még mit gyakorolnom a káposztagöngyölés terén, de annyi mentségünkre legyen mondva, hogy édes káposztát használtunk, és sajnos nem igazán tudtuk egyben leszedni a leveleit, így legközelebb savanyított leveleket fogunk használni, biztos ami biztos alapon. Vagy szorgalmasan gyakorolom minden egyes alkalommal, és "ciccegek" amikor eltörik egy-egy édes káposzta levél. :)
És mivel ettük? Saját sütésű kenyeremmel, igaz most nem mediterrán jellegű virágcserépben sütöttet, hanem lilahagymásat, amelyet sütőtálban sütöttem.

 

Hozzávalók:

- 70 dkg darált sertéshús

- 20 dkg kukoricadara

- 1 nagyobb fej édes káposzta

- 1 üveg házi paradicsomlé

- 1-2 db TV paprika

- 1 db paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- pirospaprika

- 1 tojás

- ecet

- só, bors


Elkészítés:

Az édes káposzta leveleit leszedjük és sós, ecetes vízben megfonnyasztjuk. Egy serpenyőben vagy kisebb edényben készítünk egy lecsós alapot az apróra vágott vöröshagymából, paprikából, paradicsomból, és kevés pirospaprikából. Egy keverőtálban a darált húst, a kukoricadarával a lecsós alappal, sóval, borssal és egy egész tojással jól összedolgozunk. Ha lágy lenne a masszánk, akkor kukoricadarát adhatunk még hozzá. Az így kapott masszát a megfonnyasztott levelekbe töltjük, és egy nagy kizsírozott fazékba rétegezve lerakjuk. Felöntjük a paradicsomlével, ha ez kevés lenne, akkor még annyi vizet adunk hozzá, amennyi ellepi a káposztákat. A maradék kisebb, szakadt levelekkel lefedjük, és kb. 1 órát fedő alatt főzzük.

Tipp:
Ha marad darált húsunk amit nem tudtunk levelekbe tölteni, akkor azokból gombócokat formázhatunk és a káposzta levelek mellé tehetjük. Ha esetleg sok káposzta levelünk marad amibe nem jut töltelék, akkor a fazék alját is kibélelhetjük velük. Aki szeretné, füstölt sonkát is helyezhet a fazékba.   

Paprikás krumpli, a saját értelmezésem szerint

Nem is tudom megmondani az idejét, hogy mikor ettem utoljára paprikás krumplit. Csinálni meg talán sosem csináltam. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy kizárólag kagylót, bélszínt és efféle ételeket eszem, eszünk mindennap, az messze jár az igazságtól. Egyszerűen nem is jutott eddig az eszembe. Most is csak azért, mert elkezdtem fejben "játszani" az ételek újraértelmezésével, mint pl. a rakott krumpli újragondolásával, és ebből már csak egy lépés volt a paprikás krumpli. Mostanság divatos is a régi ételek újraértelmezése. Szerény véleményem szerint akkor szabad valamit újragondolni, ha az alapaktól egyáltalán nem térünk el, meghagyjuk azokat az ízeket amelyek arra az ételre abszolút jellemzőek. Jelen esetben -talán- a textúrával játszottam egy picit, és büszkén tettem le az asztalra, mint életem első újragondolt ételét.

Paprikás krumpli

- 3 db közepes méretű főzni való krumpli

- 2 db lecsó paprika

- 2 db paradicsom

- 1 nagyobb fej vöröshagyma

- 2 gerezd fokhagyma

- 1 tk. őrölt pirospaprika

- őrölt kömény

- házi, vagy jó minőségű "bolti" füstölt kolbász

- só

- bors

- zsír


Ezt az ételt végtelenül egyszerű elkészíteni. Gyakorlatilag egy lecsós alapot készítünk. A zsíron vagy az olajon az aprított fokhagymát és a vöröshagymát megfuttatjuk, majd mikor üvegesre párolódott akkor megsózzuk, és a lángról félrehúzva az őrölt pirospaprikával megszórjuk. A paprika színe zsírban, zsiradékban oldódik, de vigyázzunk nehogy megégjen, ezért érdemes egy löttyintésnyi vizet azután hozzáadni, miután elkevertük a zsiradékkal és kiadta színét. A paradicsomokat cikkekre, a kicsumázott paprikákat félkarikákra vágjuk, és hozzáadjuk a hagymás-pirospaprikás alapunkhoz. Ekkor adjuk hozzá a többi fűszert is. A kömény szerintem meghatározó fűszer ebben az ételben, így érdemes bátran használni, de inkább 2x adjunk belőle keveset, mint egyszer sokat. Közepes lángon, fedő alatt kb. 30 perc alatt megpuhul a paprika, és a paradicsom is összeesik. Ha kevés a folyadék akkor azt pótoljuk, de ügyeljünk arra, hogy nem levest készítünk, a végeredménynek egy lecsómártásnak kell lennie. Ez idő alatt egy lábasban vizet teszünk fel, adunk hozzá sót, és a megpucolt, tetszés szerinti méretűre vágott krumplikat megfőzzük benne. A kolbászokat megszabadítjuk a héjuktól, karikákra vágjuk és egy serpenyőben zsiradék nélkül kisütjük. A megsült kolbászkarikákat egy konyhai papírtörlőre tesszük, amellyel az esetlegesen visszamaradt zsírcseppeket leitatjuk. Miután a lecsónk elkészült, egy botturmix segítségével pürésítjük, ez lesz tulajdonképpen az alapja a krumplinak, erre emeletszerűen rakunk a megfőtt krumplikból, és a tetejére halmozzuk a kolbászkarikákat.

Tipp:
Dekorálhatjuk apróra vágott zöldpaprikával, és a kisült kolbászok zsírjával is meglocsolhatjuk a lecsónkat.

Lassan sütött tarja lecsós gerslivel

Gersli alias árpagyöngy. Szerintem egy remek, ámde méltatlanul nélkülözött köret a gersli. Én tavaly vettem először gerslit, és így is vagy 6 hónapig pihent a konyhaszekrényben mire felhasználtam. Majd ekkor, majd akkor!.. ismételgettem ezeket a mondatot akkor, amikor véletlenül rápillantottam időnként a szekrényben. Szóval először gersli rizottót készítettem belőle, bevallom nem túlzottan nyerte el a tetszésünket. Tovább is kellett kavargatni mint a rizst, valahogy talán a színe sem volt olyan megnyerő, viszont a textúrája tetszett. Azóta eltelt majdnem egy év. Az elmúlt hetekben mikor anyukámnál voltunk, emlékeztetett arra, hogy a költözésem során "átmenetileg" nála tárolt fűszer és egyéb alapanyagaimmal legyek szíves csináljak valamit... Ekkor találtam szembe magam újra a gerslivel.
Magunkkal hoztuk Tatára, és itt végezte be földi pályafutását némi lecsóval összefőzve és lassan sült tarja társaságában. A tarját én MINDIG zsírban sütöm, mert egyrészt finomabb, másrészt a sütés végén a leöntött zsírból "zsíros deszkát" is tudunk enni, paprikával, hagymával, paradicsommal....

Lassan sütött tarja lecsós gerslivel

- 4 szelet tarja

- 1-2 marék gersli

- 4 db lecsónak való paprika

- 3 db közepes paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- 1 fej fokhagyma

- só, bors

- zsír vagy olaj

A tarját nem fűszerezem túl, szerintem a só és a bors áll neki a legjobban. Viszont amit a felvezetőben is írtam, én MINDIG zsírt teszek alá, higgyétek el, hogy sokkal finomabb így mint ha olajban sütnénk. Nem kell spórolni a zsírral, 4-5 ek. mehet bele. Utána mennyei zsíros deszkát ehetünk belőle valamelyik este! Sőt, szoktam egy kisebb sült húst is beleaprítani, úgy milyen finom! Teszek a tepsibe héjastól jól megmosott, kettévágott fokhagyma fejet, esetleg ha marad hely akkor vöröshagymát is. A fokhagyma a héjában való sütés során megédesedik, emellett jól meg is ízesíti a zsírunkat, közvetlenül a húst. Az előmelegített 110 fokos sütőben kb. 2 órát fólia alatt sütöm a húsokat, utána a fóliát levéve 10-15 perc alatt 200 fokon megpirítom, vagy serpenyőben megkapathatjuk, ha valakinek így jobban tetszik. A lecsó elkészítést külön nem írom le, szerintem mindenki ismeri, hogyan kell készíteni. Jelen esetben tojás nélküli lecsót kell készítenünk, és amikor a paprika közepesen megpuhult, akkor tegyük bele az előzőleg 1-2 órára beáztatott, jól átmosott gerslinket. Amikor a gerslit beletesszük a lecsós alapunkba ügyeljünk arra, hogy bőven legyen folyadék a lecsóban. Ha kevés a folyadék akkor a gersli mennyiségének 2x mennyiségű vízzel öntsük fel a lecsót. Nem baj ha picit több a víz, mert azt el lehet főzni, vagy ha kevés, akkor sűrűn, apránként pótoljuk a folyadékot. Ha valaki ennek ellenére bizonytalan, akkor főzze külön a gerslit és a végén keverje össze a lecsóval. A gerslinek kb. 40-50 perc kell. 

Tipp:
Aprított petrezselyemmel és/vagy friss, apróra vágott paprika, paradicsom kockákkal tovább fokozhatjuk a lecsónk ízét.

Hortobágyi palacsinta, lecsómártással

Szerencsére még mindig jelentős mennyiségben terem a paradicsom és a paprika is kertben, így adott, hogy lecsót is készíthetünk ha kedvünk támad. És miért ne támadna? Szeretjük és kész. Ahány ház annyiféle képen készítik a lecsót. Pár hete is készítettem lecsót, akkor krumplival és gombával dobtam fel. Ma viszont a klasszikus hortobágyi palacsintát értelmeztem újra, és készítettem el lecsómártással.

Hortobágyi palacsinta, lecsómártással

- 6 db alsó csirkecomb

- 2 db lecsópaprika

- 1db hegyes erős paprika

- 4 db közepes paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- 3-4 gerezd fokhagyma

- só

- olaj

Egy nagyobb méretű edényben olívaolajon a kockára vágott hagymát üvegesre párolom, majd az időközben kicsumázott és karikára vágott paprikákat és a cikkekre vágott paradicsomokat hozzáadom. A fokhagymát megpucolom és a kés lapjával összenyomom és ezt is hozzáadom. A lecsóalapunkra fektetjük a besózott csirkecombokat és fedő alatt elkezdjük lassú lángon párolni a húst. Nem kell vizet aláönteni, a zöldségekből és a húsból a lassú tűzön való főzés során elegendő folyadék fog keletkezni. A főzés során viszont ha túl sok víz párologna el, akkor pótoljuk azt. Különösebb fűszereket nem igényel a lecsónk, de aki szeretné tegyen hozzá valamilyen zöld fűszert. A combokat időnként forgassuk meg, és főzzük mindaddig amíg a csontról le nem válik a hús. Amikor ez bekövetkezett és a levünk is beforrt, akkor a combokat vegyük ki, és lecsónkat egy botturmix segítségével pürésítsük. Kóstoljuk meg és ha kell egy kis sóval, borssal fűszerezzük még.
Palacsintatésztát készítünk a szokott módon és a serpenyőben mini palacsintákat sütünk. A tányérra öntött lecsómártásra fektetjük a palacsintákat úgy, hogy az alsóra teszünk a feldarabolt húsokból, majd erre jön egy palacsinta, és ezt megint megismételjük. Gyakorlatilag tornyot építünk.
Tejföllel érdemes még meglocsolni, dekorációnak pedig apróra vágott paprikát és paradicsomot is adhatunk hozzá.

Borajánlat:
Siller vagy Kadarka passzol hozzá a legjobban szerintem.

Tipp:
Ha valaki szeretné akkor a lecsós alapba fűszerpaprikát is tehet.

Lecsó

A nyár elképzelhetetlen egy igazi lecsó nélkül. Mondhatnánk úgy is, hogy nincs lecsó nyár nélkül.
Amikor a piacok és a kertek roskadoznak a friss HAZAI paradicsomtól, paprikától vétek lenne kihagyni ezt az egyszerűen elkészíthető ételt. Ahány ház, annyi lecsó recept. Készítik tojással, tojás nélkül, rizzsel, kolbásszal vagy anélkül, szóval már az alapok sem egyformák.
Így az enyém is különbözik a megszokottól.

Már nagyon vártam, hogy a kertben jelezzék a paradicsomok és a paprikát, hogy köszönik szépen, de már nem akarnának tovább érni, így vettem a lendületet és egy határozott mozdulattal, -no és Andi segítségével- gyorsan összeszedtünk egy-egy tálra valót. Majd elnyargaltam a kedvenc zöldségesemhez, hogy beszerezzek egy jófajta erős paprikát. Szóval a zöldségesnél vagyok, mikor szembetalálom magam egy láda kisebb csiperkegombával. Beindult a gépezet... Lecsó gombásan.. majd tovább szőve a gondolatot eszembe jutott, hogy van otthon újkrumpli is. Összeállt a kép, azaz a recept. Lecsó gombával és krumplival. Amolyan egytálétel.

Gombás-krumplis lecsó

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4-5 db paprika (nekem többfajta volt)

3-4 db paradicsom (szintén többfajta volt)

5 db  apró csiperkegomba

3 db kisebb újkrumpli

4 egész tojás

Só, bors, erős paprika


A hagymát szálára vágva pár perc alatt lepirítom, majd rádobom a zúzott fokhagymát. Eközben a paprikát karikára, a paradicsomot félbe, negyedekbe vágom majd a hagymára teszem. Sózom, borsozom. A főzési idő felénél a kisebb kockára vágott krumplit hozzáadom, ha kell kis vízzel a folyadékot pótolom. Mielőtt a krumpli megpuhulna, a negyedekre vágott gombát is hozzáadom a lecsóhoz, majd a gomba puhulásáig főzőm az egészet, végül a felvert tojással befejezem a lecsót.
Friss házi kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Friss petrezselyemmel színesebbé, gazdagabbá tehetjük az ételünket.