Rozmaring nyárson sült sertésszűz

...szerintem pont az a legjobb a nyárban, hogy annyira lazán lehet sütni-főzni, hogy csak a kertkapu szab határt a lazaságnak...

Legalábbis nálunk. Annyira lazára vettük a figurát, hogy a képen látható rozmaring nyárson sült húst a fotózás után a kertben, "lazán" kézzel-lábbal ettük meg, és csak úgy lazán dobtuk el a csupasz rozmaringágakat a földre, azaz adtuk vissza a természetnek, ahol már évek óta nevelkedtek. A kertes háznak az az egyik előnye, hogy az ember fia szabadon tud nevelni többek között zöldfűszereket, és nincs is annál jobb érzés, mint amikor közvetlen főzés előtt az ember kisétál a kertbe, és frissen leszakítva a tőről, -mit tőről- bokorról, a konyhában felhasználja azt a fűszert, amelyet azért nevelt, hogy valami más ízeket tudjon adni annak az ételnek, amit szívvel és lélekkel készít el. Nálunk a kertben 2 hatalmas rozmaring bokor, 1 bazsalikom, 1 chili, és egy kakukkfű bokor található meg. Ebből most a rozmaring, és a kakukkfű kapott főszerepet. A kakukkfű a pácolásban vállalt szerepet, míg a rozmaring a sütésnél lépett színpadra. Nem mondom, hogy egy nagy találmány, sőt mások is készítettek már rozmaring nyársat, de mégis büszkén írom ezeket a sorokat a fentebb írtak miatt.
Gyönyörű sertésszüzet vett Andi tegnap, (protekciónk van, az igaz) és ezt a húst pácoltam be tegnap este olajos-fokhagymás-kakukkfüves pácba. A kakukkfű azért is jött be a képbe, mert a rozmaringnyárs egyik fő eleme a gomba volt, amelyről tudjuk, hogy nagy barátja a kakukkfűnek.
A sertésszűz egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon hamar elkészül, így a nyársra feltűzdelt gomba, lilahagyma, kaliforniai paprika nem lett túlsütve, azaz valamelyest megmaradt a ress-roppanós vonalon belül.
Mivel hamar elkészül a rozmaring nyárs, így egy nyári estén, mondjuk egy grill party-n tökéletes választás lehet, és lehet hozzá inni finom borokat, vagy söröket....

Hozzávalók kb. 10 rozmaring nyársra

- 10 rozmaring ág (lecsupaszítva)

- egy darab sertésszűz

- 1 lilahagyma

- 1 kaliforniai paprika

- 250g apró csiperke gomba

-1 erős zöldpaprika (opcionális)

- só

A páchoz:

- bors

- fokhagymapor

- olaj

- 2 ág kakukkfű (vagy 1 tk. szárított kakukkfű)

Elkészítése

A sertésszüzet lehártyázzuk, majd vastagabb csíkokra vágjuk. A pácoláshoz elkészítjük a fűszerkeveréket. A borsból, fokhagyma porból 1-1 tk. mennyiséget veszünk, a frissen morzsolt kakukkfüvet hozzáadjuk, és kb. 2 ek. olajjal jól elkeverjük, majd a csíkokra vágott húsokat jól bedörzsöljük vele. Zárható edényben tesszük, és másnapig a hűtőben pácoljuk. Felhasználás előtt a hűtőből kb. 1 órával kivesszük. A lecsupaszított rozmaringágakra tetszőleges sorrendben feltesszük az alapanyagokat, majd megsózzuk a nyársakat, és a pácoláshoz használt olajjal megkenjük a nyársakat, és vagy grillen, vagy serpenyőben folyamatos forgatás mellett átsütjük a nyársakat (oldalanként kb- 3 perc) Vigyázzunk arra, hogy a hús ne száradjon ki, ezért lassan süssük, és forgassuk gyakran.

Tipp:
Sült krumplival és szósszal tálalhatjuk

Báránykaraj rozmaringos rakott krumplival

... most tényleg egy megosztó alapanyagot hoztam....

Valljuk meg, hogy mi, magyarok nem igazán szoktunk bárányt ennyi, pláne nem júniusban. Húsvétkor még csak-csak előfordul néhány család asztalán, de máskor nem igazán. Lényegében az íze, az illata, azaz maga a bárányhús az ami nem "bejövős" nekünk, magyaroknak. És ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor nekem sem. De. Én olyan gasztrobloggernek tartom magam, aki szeret nem túl hagyományos alapanyagokkal, ízekkel próbálkozni, megosztani a "világgal" a tapasztaltakat, és reményeim szerint felkelteni az érdeklődést egy adott étel iránt.
Jelen esetben a báránykaraj úgy jött képbe nálam, hogy az egyik multi frissen hirdette tálcás kiszerelésben a báránykarajt, és mivel ez eddig még nem dolgoztam ilyen alapanyaggal, ráadásul nem is kóstoltam, egyértelmű volt: ez egyfajta kihívás lesz. Azt eddig is tudtam, hogy a bárány egyik legjobb barátja a rozmaring. Szerencsés helyzetben vagyok mert 2 hatalmas bokor is van a kertben ebből a fűszernövényből. Szeretem a rozmaringot, amibe lehet, használom is. Mivel a bárány nem igényli a túlzott fűszerezést, ezért ezt szem előtt tartva a jó öreg -frissen tekert- borsot, illetve friss, zsengének hitt fokhagymát hívtam segítségére a rozmaringnak. Régebben azt tapasztaltam, hogy az új fokhagyma nem olyan intenzív mint a régi, hát most erre ráfaragtam. Eléggé intenzív volt. Ami nem baj, csak akkor kevesebbet használtam volna a pácoláshoz. Apropó pácolás. Szerintem a bárány meghálálja, sőt igényli a pácolást. Minimum egy éjszakára érdemes pácolni a húst, ez részben gyengíti az erős bárány ízt, illetve illatot, másrészt a fűszerek kellően megtudják dolgozni a húst.. Mint minden ilyen esetben, úgy most is felhívom a figyelmet arra, hogy a pácoláskor sót nem szabad használni. A sónak nedvesség elvonó hatása van, ezért kivonná a hús értékes nedvét.
A rozmaring másik jó barátja a krumpli. Körbenéztem a spejzban és találtam egy darab, kb. 30 dkg-os sárga (sütnivaló) krumplit. Ebből nagy lakomát nem tudok készíteni, így elkezdtem gondolkodni, és végül arra jutottam, hogy egy szuflé formába vékonyan felszelve belerakom, friss aprított rozmaringgal és sóval ízesítem, végül zsírdús tejben elkevert tojással -amit frissen reszelt szerecsendióval ízesítettem- felöntöm, és egyfajta francia rakott krumplit készítek.
Mindent egybevetve kb. 1,5 óra alatt elkészültem ezzel az étellel, és egy ízében nem túl szokványos húst, és egy lágy, krémes rakott krumplit vettem ki a sütőből a sütés végére.

Hozzávalók 2 személyre

- 4 db báránykaraj

- 30 dkg sütnivaló krumpli

- kb. 3 ág friss rozmaring

- kb. 1,5 dl zsíros tej (vagy tejszín)

- 1 tojás

- só

- bors

- szerecsendió

- 3 gerezd fokhagyma

- vaj


Elkészítése 

A báránykaraj szeleteket alaposan dörzsöljük be frissen őrölt borssal. Ezután a húsokat kevés olajjal dörzsöljük be. Egy sütőzacskóba tegyük be a húsokat, majd 1-2 ág friss rozmaringot, és pár gerezd fokhagymát is tegyünk bele a zacskóba. Alaposan masszírozzuk be a húsokba a rozmaring és a fokhagyma gerezdeket, végül zárjuk le a zacskót, és legalább egy éjszakán át pácoljuk hűtőben. Sütés előtt legalább 1 órával vegyük ki a húsokat a hűtőből, hogy felmelegedjenek. Az előmelegített 180 fokos sütőbe tegyük be sütőzacskóstól együtt a húsokat, majd 10 perc elteltével vegyük le a hőmérsékletet 140 fokra. Ezen a hőfokon süssük kb. 40 percig a húsokat. Onnan tudjuk, hogy jó a hús, ha az ujjunkkal megnyomjuk a húst, és az "visszarúg". Ez azt jelenti, hogy közepesen átsült. Ha valaki teljesen átsütve szeretné, akkor süsse addig, amíg a hús benyomásra az már nem ruganyos. Köretnek a vékony szeletekre vágott krumplit egy kivajazott, morzsázott szuflé formába rétegezzük, majd a tejben elkevert tojással -amit aprított rozmaringgal, sóval és kevés reszelt szerecsendióval fűszerezünk- felöntjük végül a krumpli tetejére darabolt vajdarabkákkal együtt a 180 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütjük. Tálaláskor a húst megsózzuk, és a krumplival tálaljuk.

Tipp:
A bárány pácolásakor kevés reszelt citromot is használhatunk

Szilvás-rozmaringos schiacciata

Amint azt az előző bejegyzésemben írtam, itt van az ősz, itt van újra...
Ennek jegyében ismét egy őszi stílusú ételt publikálok Neked, kedves olvasóm. Maga a recept eredetileg Olasz (Toscan) területről származik, és szüret idején készítik többnyire. Szüretelők kenyerének is szokás hívni. Eredetileg szőlővel és nem szilval készítik ezt a kenyérlángost vagy ha stílusos akarok lenni akkor Focacci-at. Követhettem volna én is ezt a "hagyományt", de nekem most valahogy a szilvához volt kedvem és nem a szőlőhöz. Egy nénitől szereztem be a szilvát amely finom, ízletes volt.
Ahány ház, annyi fajta képen készítik ezt az ételt. Én David Rocco receptjét vettem alapul, amit úgy 8 éve láttam először. Ő szőlőt használt ehhez a recepthez amelyet cukorral, rozmaringgal ízesített, fűszerezett. És természetesen az elmaradhatatlan olívaolajat amit a tészta tetejére csurgatott. Mivel én nem tudok, és nem is szeretek egy az egyben átvenni receptet mástól, így egy picit csavartam az ő receptjén. Mindösszesen annyi történt, hogy őrölt fahéjjal is meghintettem a félbevágott szilvákat, kevés cukorral összeforgattam, és úgy helyeztem el, pontosabban nyomkodtam bele a tésztába, amit természetesen saját magam készítettem. Maga a tészta tulajdonképpen egy egyszerű kenyér tészta. A cukor használatával -szerintem- érdemes óvatosan bánni, mivel ez nem egy édesség, szerepe mindösszesen annyi, hogy picit ellensúlyozza a gyümölcs savanykás ízét, illetve rákaramellizálódjon a tésztára, ropogóssá téve azt.
Érdemes kísérletezni fűszerek, gyümölcsök terén ennél a receptnél, mert egy végtelenül egyszerű, ám mégis nagyszerű ételt kapunk a sütőből kihúzva, amelyet ilyenkor ősszel egy finom új borral, akár még a teraszon is elfogyaszthatunk mondjuk vacsorára.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy tegnap, azaz szeptember 18-án (!) már kapható volt egy ismert borhálózatban Lisicza Sándor  '15-ös rozéja, amelyet sikerült is megkóstolnunk. Őszintén mondom, hogy finom volt. Az illata, íze tiszta gyümölcsös, hozza az új boroktól elvárható jegyeket. Ebből kiindulva jó borok lesznek idén, legalábbis a reduktív borok tekintetében biztos. Zárójel bezárva.

Schiacciata 4 személyre

- 500g kenyér liszt (ha nincs, akkor sima liszt)

- 2g élesztő

- rozmaring (lehetőleg friss)

- 500g szilva

- barna cukor

- só

- olívaolaj

Elkészítése:

A lisztet a felfuttatott élesztővel, olívaolajjal, összedolgozzuk, majd meleg helyen 1,5-2 óra alatt megkelesztjük. Amikor megkelt, egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és a megmosott, félbevágott szilvákat belenyomkodjuk. Aprított friss rozmaringgal, fahéjjal megszórjuk, és a szilva édességétől függően több-kevesebb cukorral szintén megszórjuk a tésztát és a szilvát. Kevés olívaolajjal meglocsoljuk és az előmelegített 200 fokos sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütjük a tésztát.

Tipp:
A bátrabbak kevés chilit is adhatnak a szilvához, vagy reszelt gyömbért.

Grissini házilag

 Van amikor az ember nem különösebben kíván semmi extrát, maximum megbontani egy doboz sört, kiülni a teraszra vagy leülni a tv elé, és csak úgy lenni.
Na igen, de azért némi "rágcsa" is jól jön ilyenkor. Jól jön valami rágcsa akkor is, ha vendégeket vár az ember. Lehet, hogy én gondolom csak túl a dolgot és elég lenne szimplán pattogtatni kukoricát a mikróban, vagy egy chipset felbontani és tálkába kitenni a vendégek elé, de érdemes egy hangyányival többet a dologba tenni. Szerintem. Persze nem mondom, hogy mindig, és csakis ez az egy módja van a jó vendéglátásnak, de ez is egyfajta alternatíva, és pár forintból kihozható, szórakoztató is, ha van gyerek a családba abszolút bevonható a készítésébe, és nem utolsó sorban sokkal egészségesebb is, mint a bolti társaik. És, hogy mi is ez? Kenyérrudacska? Vagy szimplán divatosan grissini? Szerintem mindegy, hogy nevezzük. A fontos, hogy mi készítsük. Az ízesítése végtelen. Lehet szimplán sós, vagy fokhagymás, lehet rozmaringos, lehet köménnyel és tengeri sóval megszórni a tetejét. Vagy így mindent  egyben. Merthogy én így készítettem. Pardon. Készítettük. Andi is segített, leginkább a tészta megformázásában. Maga a tészta ugyanaz mint a kenyér tésztája, ebből indultam ki. És tényleg ki-ki a maga ízlésének, spejzának tartalma szerint készítheti el. Hozzá egy jó sör, -gyerekeknek bodza szörp- vagy csak úgy önmagában kiváló rágcsa!


Hozzávalók kb. 30-40 db-hoz

- 30-40 dkg liszt

-  csipet só

- olaj (kb. 2 ek)

- 2 gramm friss élesztő

- egész köménymag

- 2-3 gerezd fokhagyma

- tengeri só ( megszórni vele a tésztát)

- 3-4 ág friss rozmaring

Elkészítése:

A lisztet, olajat, sót, aprított rozmaringot és a préselt fokhagymákat egy keverőtálba tesszük. Egy pohárban/bögrében felfuttatjuk az élesztőt a cukros vízben (kb. 3 dl.). Amikor felfutott az élesztő akkor hozzáadjuk a liszthez és alaposan összedolgozzuk. Akkor jó a tészta, ha már nem ragad az edényhez, illetve a kezünkhöz. Kb. 10-15 percig dagasztjuk, dolgozzuk a tésztát. Ezután lefedve, meleg helyen kelesztjük kb. 1,5-2 óra hosszat. Ha megkelt a tésztán, egy lisztezett deszkára borítjuk, és kisebb adagokat csipünk belőle, és sodorjuk ki számunkra megfelelő méretűre. Egy sütőpapírral bélelt tepsire tegyük a tésztacsíkokat, szórjuk meg durva szemcséjű tengeri sóval, egész köménnyel, friss aprított rozmaringgal, és az előmelegített 180 fokos sütőbe süssük meg aranybarnára.

Tipp:
A tésztába tehetünk akár paradicsompürét is 

Egészben sült tengeri sügér újkrumplival és paradicsommal

Azt mondják, hogy a magyar nem eszik halat. Sajnos. Pedig mindenki tudja, elismeri, hogy mennyire egészséges a hal. Csak... ott van esetenként a szálka, ami elveszi az ember kedvét a halfogyasztástól, meg aztán friss halat sem lehet mindenhol beszerezni. Édesvízi halat még csak csak, de friss tengeri halat -pláne vidéken- szinte csak nagy nehézségek árán tudok én is beszerezni. Ezt az ételt úgy bő két hete, még szabadságom idején készítettem el, miután az egyik multi kínálatában megláttam, hogy friss tengeri sügeret kínálnak akcióban. Nem bíztam a véletlenre a dolgot, még az akció napján megvettem a mi példányunkat, és bizony jól tettem. Ugyanis már másnap elfogyott a készlet, amely nem látszott kevésnek. Ez két dolgot jelenthet. Vagy felvásárolta valamelyik élelmes éttermes a környékről, vagy hozzám hasonlóan mások is "rákattantak" a friss halra. Mindenesetre elgondolkodnék a multi részéről a tengeri sügér folyamatos pulton való tartásáról, ugyanis azóta sem találkoztam ezzel az "áruval". Ráadásul az idei szokatlanul forró nyári időben, biztos alapanyaga lehetne egy grillezésnél, hiszen hamar elkészül, köretnek szintén jól megy hozzá grillzöldség vagy saláta. És mivel a hal szeret úszni, így egy pohár friss, üde, hideg, gyöngyöző rozéfröccsel megadhatjuk neki ezt az utolsó kívánságát is....


Hozzávalók 2 személyre:

- 2 egész (kisebb) tengeri sügér

- 500g újkrumpli

- 300g fürtös koktélparadicsom

- friss rozmaring

- friss kapor

- só

- bors

- 1 db citrom

- olívaolaj

Elkészítése:

A halat irdaljuk be, majd alaposan sózzuk borsozzuk meg kívül-belül. A hal belsejébe tegyünk megmosott, karikára vágott citromot, és friss kaprot. Kevés olívaolajjal locsoljuk meg a halat, majd tegyük az előmelegített 180 fokos sütőbe, és süssük kb. 20 percig. Ez idő alatt az újkrumplit mossuk meg, majd főzzük puhára.Végül vágjuk karikára, és egy serpenyőben kevés olajon pirítsuk meg a hozzáadott félbevágott koktélparadicsomokkal együtt. Fűszerezzük sóval, borssal, friss rozmaringgal.

Tipp:
Adhatunk mellé valamilyen joghurtos öntetet, amelybe tehetünk kapribogyót, citromlevet, kaprot is.
 

Fokhagymás-rozmaringos csirkecomb

Jelentem, hogy több mint egy hete tombol a nyár, és nem elég nekünk a napi 30-32 fok odakint, megfejelem idebent úgy plusz 150 fokkal. Mert én csak beizzítottam a sütőt. Na jó... azért -lévén este, munka után voltam- "védőital" gyanánt, jó hideg rozéfröccsel védtem magam a "kiszáradástól".
Az alanyként használt "Boldog" csirke most debütált nálunk, kíváncsi voltam, hogy mitől jobb az íze mint az "ipari" csirkének, így nem szerettem volna erősen fűszerezni a combokat. A kertből szedett friss, zsenge rozmaringot és a zöldségesnél vett friss, új fokhagymát vetettem be fűszernek, és egy kisebb citromot feleztem el majd tettem bele a sütőtálba, hogy egy kellemesen fűszeres húst kapjunk a sütés végére. Természetesen még só és frissen őrölt borsot tekertem még a csirkecombokra. Az alacsony hőmérsékleten való sütésnek köszönhetően rendkívül szaftos, omlós combok sültek meg a közel 3 óra alatt. Aki rendszeresen olvassa a blogomat, az tudja jól, hogy én képes vagyok 3-4 órát is sütni egy húst alacsony hőfokon, mert -és ezt vagy 100 alkalommal tapasztaltam- sokkal jobb állagú húst kapunk így sütés végére, mintha durr bele a 200 fokos sütőbe siettetjük a húst, csak azért, hogy 1 óra múlva már ehessünk. A másik, hogy a friss fűszernövények a magas hőfokon egyszerűen megégnek, és megkeserednek. Ezáltal élvezhetetlenné válik a hús. Én a pirítás ideje alatt a húsok alá dugtam el a rozmaring ágakat, hogy a grillezés során véletlenül se égjenek meg. Fontos, hogy a sütés alatt legalább 2x locsoljuk meg az ízes szafttal a húsokat, mivel így egyformán járja át a húst a fűszer. És persze a sütés alatt a citromból, illetve a fokhagymából kiengedett aromás ízek egy szinttel magasabbra emelik a hús fűszerezettségi szintjét. Nem kell túl variálni egy egyszerű sültet, de mégis lehet egy pici csavart belevinni a sütésbe anélkül, hogy "flancos" hozzávalókkal dolgoznánk.
Köretnek spárgát és új krumplit ettünk, de krumplipürét is el tudnék hozzá képzelni.

Hozzávalók 2 személyre

- 4-5 db csirke felsőcomb

- friss rozmaring

- 1 db fokhagyma

- 1db citrom

- frissen őrölt bors

- só

- olíva olaj


Elkészítése:

A csirkecombokat borssal, sóval dörzsöljük be. Egy sütőtálat vékonyan kenjünk ki olíva olajjal, majd helyezzük rá a combokat. Friss rozmaring levelekkel szórjuk meg őket, majd kevés olíva olajjal locsoljuk meg. A combok mellé helyezzük el a megmosott és félbevágott citromot, és a szintén megmosott, félbevágott fokhagymát. Alufóliával fedjük le, és mehet az előmelegített 150 fokos sütőbe 2,5 órára. Időnként locsoljuk meg a szafttal, végül az utolsó 10-15 percben emeljük meg a hőfokot 200 fokra, és süssük ropogósra a csirke bőrét.

Tipp:
Ha nagyobb sütőtálcán sütjük a húst, akkor érdemes a sütés utolsó órájába a megmosott, héjas krumplit hozzátenni, így együtt sül meg a hús és a krumpli is, amely kellően ízes lesz.

Focaccia paradicsommal és rozmaringgal

 Focaccia? Nem ismerős? És ha azt mondom, hogy pizza? Vagy kenyér? Na ugye, hogy ismerjük a focaccia-t! Mert gyakorlatilag mindhárom étel ugyanaz. Mindegyik liszt, olaj, só és élesztőből készül.
Én most (tenyérnyi méretű) focaccia-kat készítettem, mondjuk olyan "kétharapásnyi" méretűeket. Tökéletes választás lehet egy hétvégi vendégváró alkalomra, amikor kiülünk a kertbe vagy a teraszra egy üveg száraz vörösbor kíséretében. A maga nemében egyszerű, puritán, de mégis villantós étel. Gondoljunk bele, hogy amikor a vendégek megérkeznek és előhúzzuk a sütőből a meleg, illatos focacciánkat, és lazán egy deszkára halmozva kitálaljuk nekik! Amikor a ropogós tésztába harapunk, és a langyos, édes paradicsom a friss rozmaringgal a szánkban találkozik, majd mindezt egy korty bor kíséretében kerekké tesszük, na akkor érezzük azt, hogy itt a mennyország..
Nem szeretnék túlzásokba esni, de -szerintem- ennél jobb vendégváró falat nincs. Gyerekjáték az elkészítése, hiszen a tésztát 15 perc alatt össze tudjuk állítani, 1óra alatt megkel, és kevesebb mint 40 perc alatt megsül. A feltétek szabadon variálhatóak, de érdemes friss, idényjellegű alapanyagokat használni, mert az élvezeti értékét sokkal jobban emeli. Jogos lehet a kérdés, hogy a koktélparadicsomnak most van a szezonja? Valóban nem, de kaphatók nagyobb multiknál, zöldségeseknél olyan fürtös koktélparadicsomok is, amelyek ilyenkor is finom, édes ízűek. Legkönnyebb ismérvük, hogy szép pirosak... és, hogy arany árban mérik őket.. De tényleg nem kell belőlük sok, ráadásul zöldségeseknél lehet venni lédig kiszerelésben is. Én ehhez a mennyiséghez kb. 450ft-ot fizettem a zöldségesnek. Viszonyítás képen: ha bolti kész pizza tésztát veszünk (ami a jobbik minőségű) az 600ft-ba kerül, és még nincs rajta semmi, akkor már nem is kerül sokba a paradicsom. Hiszen az a tészta amit mi készítünk, az max. 150ft-ba került. És finomabb is a házi mint a bolti, amibe mindenfajta olyan dogot is tesznek ami nekünk nem kell. A tésztába egyébként még tettem aprított friss medvehagymát is. Ez opcionális, de szerintem jól passzol ebbe az ételbe, ráadásul már nem sokáig lehet élvezni a friss medvehagymát, hiszen a szezon végéhez érkeztünk. 

Hozzávalók:

- 50 dkg liszt (én kelt tésztákhoz valót használtam)

- kb. 2 dkg friss élesztő

- 2-3 dcl. víz

- 2 ek. olaj

- 8-10 db fürtös koktélparadicsom

- friss rozmaring

- friss medvehagyma

- só

Elkészítése:

A lisztet, olajat és a sót az aprított medvehagymát egy keverőtálba tesszük, majd hozzáöntjük a langyos, cukros vízben felfuttatott élesztőt. Kézzel jól kidolgozzuk -vagy ha valakinek van, akkor géppel dolgozza- szép simára a tésztát. Ezután letakarva a kétszeresére kelesztjük a tésztát. Ha ezzel megvagyunk, egy lisztezett deszkán vékonyra -2-3mm vastagra- nyújtjuk a tésztát, és pogácsaszaggatóval vagy pohárral korongokat formázunk. A negyedekbe, vagy félbe vágott paradicsomokat jól nyomkodjuk bele a korongokba, nem baj ha a leve kifolyik. Sózzuk, borsozzuk meg és kb. 5-10 percig kelesszük a tésztát. Locsoljuk meg vékonyan olajjal, majd az előmelegített 220 fokos sütőbe tegyük be kb. 30 percre sülni a tésztánkat. Ha már szép ropogósra sültek a focacciak, vegyük ki őket, és tépkedjünk rájuk rozmaringot. 

Tipp:
Bazsalikommal és olajbogyóval is készíthetjük, úgy is nagyon finom.

Rozmaringos sült karaj édesburgonya pürével

Az eddigi megélt 36 évem alatt még sosem ettem édesburgonyát. Rengetegszer találkoztam vele a boltok polcain, fogtam a kezemben, méricskéltem, de a közel 1.000ft/ kg ára miatt nem vettem eddig. Most sem én vettem, hanem az "anyósom" hozott és kért meg, hogy készítsek belőle valamit. Összeült a kétszemélyes stáb, és egyhangúan eldöntöttük, hogy a közel 30-40 dkg-os példányból pürét fogok készíteni. Mivel nem ettünk még sosem édesburgonyát, így nem akartam fűszerezni, tisztán szerettük volna érezni az ízét. A són kívül csak egy diónyi vajat adtam hozzá a pürésítés előtt, és őszinte leszek: nagyon finom lett így is. Hozzá egyben sült rozmaringos-citromos karajt sütöttem. (A fotón nem látszik, de pár gerezd almát is tettem a hús alá sütés előtt).
Akik olvassák a blogomat ők tudják, hogy én minden húst max. 150 fokon sütök, és csak a grillezés idejére csavarom fel a kapcsolót 200 fokra. Kardoskodom a lassú sütés mellett, ugyanis így sokkal szaftosabb lesz a hús, amely a karaj esetében különösen fontos, hiszen eleve szárazabb hús mint mondjuk egy tarja vagy egy lapocka. Másfelől, mivel a húsban lévő fehérjék lassabban csapódnak ki, így a hús is ízletesebb lesz, és kevesebb lesz a súlyveszteség is. Mindezt akkor érjük el, ha a sütés előtt jól körbesütjük a húst, azaz kérgezzük. Ami még nagyon fontos, hogy sütés után legalább 10-15 percet pihentessük a húst, mivel így tudnak a húsban maradt nedvek "megpihenni", és tudjuk majd szépen vágni. Aki még eddig nem próbálta ki ezt a sütési módot, mindenképpen próbálja ki!

Hozzávalók:

- 50 dkg egész csn. karaj

- 1-2 db. édesburgonya

- friss rozmaring

- 1 citrom

- só

- bors

- olaj

- vaj

A húst megtisztítjuk, az esetleges lógó részeket levágjuk. Egy deszkára, vagy egy tányérra friss aprított rozmaringot, borsot és egy citrom reszelt héját szórunk. Ebbe a fűszerkeverékbe forgatjuk, hempergetjük meg a húst. Sózni közvetlenül sütés előtt sózzunk! Hűtőbe legalább 1-2 órára tesszük, de akár egy egész napot  is pácolhatjuk így. Ha eleget pácoltunk a húst, akkor egy serpenyőbe olajat hevítünk és erős láng felett körbesütjük, kérgezzük a húst. Majd egy hőálló tálba helyezzük át, kevés folyadékot öntsünk alá, és egy darabka vajat tegyünk a húsra, végül alufóliával letakarva az előmelegített 150 fokos sütőben kb. 1-1,5 óra alatt -1-2x meglocsolva- készre sütjük. Az utolsó 10 percben a fóliát levéve pirítsuk meg a húst. Az édesburgonya püréhez a "krumplit" megpucoljuk, kockára vágjuk és a sós vízben főzzük puhára. Majd öntsük le a vizet róla, adjunk hozzá egy diónyi vajat, törjük át, és keverjük habosra.

Tipp:
Aki szereti a húst gyümölccsel, az cikkekre vágott almákat is helyezhet a hús alá sütés előtt.