Ennek jegyében ismét egy őszi stílusú ételt publikálok Neked, kedves olvasóm. Maga a recept eredetileg Olasz (Toscan) területről származik, és szüret idején készítik többnyire. Szüretelők kenyerének is szokás hívni. Eredetileg szőlővel és nem szilval készítik ezt a kenyérlángost vagy ha stílusos akarok lenni akkor Focacci-at. Követhettem volna én is ezt a "hagyományt", de nekem most valahogy a szilvához volt kedvem és nem a szőlőhöz. Egy nénitől szereztem be a szilvát amely finom, ízletes volt.
Ahány ház, annyi fajta képen készítik ezt az ételt. Én David Rocco receptjét vettem alapul, amit úgy 8 éve láttam először. Ő szőlőt használt ehhez a recepthez amelyet cukorral, rozmaringgal ízesített, fűszerezett. És természetesen az elmaradhatatlan olívaolajat amit a tészta tetejére csurgatott. Mivel én nem tudok, és nem is szeretek egy az egyben átvenni receptet mástól, így egy picit csavartam az ő receptjén. Mindösszesen annyi történt, hogy őrölt fahéjjal is meghintettem a félbevágott szilvákat, kevés cukorral összeforgattam, és úgy helyeztem el, pontosabban nyomkodtam bele a tésztába, amit természetesen saját magam készítettem. Maga a tészta tulajdonképpen egy egyszerű kenyér tészta. A cukor használatával -szerintem- érdemes óvatosan bánni, mivel ez nem egy édesség, szerepe mindösszesen annyi, hogy picit ellensúlyozza a gyümölcs savanykás ízét, illetve rákaramellizálódjon a tésztára, ropogóssá téve azt.
Érdemes kísérletezni fűszerek, gyümölcsök terén ennél a receptnél, mert egy végtelenül egyszerű, ám mégis nagyszerű ételt kapunk a sütőből kihúzva, amelyet ilyenkor ősszel egy finom új borral, akár még a teraszon is elfogyaszthatunk mondjuk vacsorára.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy tegnap, azaz szeptember 18-án (!) már kapható volt egy ismert borhálózatban Lisicza Sándor '15-ös rozéja, amelyet sikerült is megkóstolnunk. Őszintén mondom, hogy finom volt. Az illata, íze tiszta gyümölcsös, hozza az új boroktól elvárható jegyeket. Ebből kiindulva jó borok lesznek idén, legalábbis a reduktív borok tekintetében biztos. Zárójel bezárva.
Schiacciata 4 személyre
- 500g kenyér liszt (ha nincs, akkor sima liszt)
- 2g élesztő
- rozmaring (lehetőleg friss)
- 500g szilva
- barna cukor
- só
- olívaolaj
Elkészítése:
A lisztet a felfuttatott élesztővel, olívaolajjal, összedolgozzuk, majd meleg helyen 1,5-2 óra alatt megkelesztjük. Amikor megkelt, egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és a megmosott, félbevágott szilvákat belenyomkodjuk. Aprított friss rozmaringgal, fahéjjal megszórjuk, és a szilva édességétől függően több-kevesebb cukorral szintén megszórjuk a tésztát és a szilvát. Kevés olívaolajjal meglocsoljuk és az előmelegített 200 fokos sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütjük a tésztát.
Tipp:
A bátrabbak kevés chilit is adhatnak a szilvához, vagy reszelt gyömbért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése