Nyári rizses hús, ami nem rizottó

 Tombol a nyár, sokadik hőhullámom vagyunk túl, és még mindig nincs vége.... most mikor írom ezeket a sorokat, pénteken délután 6 után, legalább 30 fok van itt a házban, így a "védőitalként" kiöntött  búzasörömet is gyorsabban kell meginnom, mert attól tartok felforr, mire a bejegyzés végére érek....
Ezt az ételt szintén a július közepén kivett szabadságom alatt készítettem el, és az ihletet Fűszermánia Gabinak köszönhetem tulajdonképpen. Történt ugyanis, hogy a Facebookon az egyik gasztro csoportba, ahol mind a ketten tagok vagyunk, valaki egy rizses húst posztolt, amelyet rizottónak nevezett, holott az -és Fűszermánia Gabi helyesen megválaszolta helyettem is- rizses hús volt. Sajnos még mindig elég sokon összekeverik a kettőt. A rizottó -inkább- főzelék állagú rizses étel, míg a rizses hús inkább szárazabb egytálétel. Állaga inkább masszív, tömörebb, szárazabb. Nincs ezzel a világon semmi baj, mi így ettük a menzán, csak sajnos ma divatos lett az ilyen típusos rizses egytálételeket is rizottónak hívni. Apropó menza. Speciel nekem jó emlékeim vannak a menzai rizses húsról. Kovászos uborkával kaptuk, és tényleg finom volt. Persze nem cserélném el az általam készített verzióval, no de akkor, ott az finom volt. Nem vártunk tőle sokat, nem is volt túlbonyolítva.
Szóval az ihlet meg volt, a forróság dettó, de ez nem tántorított el attól, hogy én rizses húst készítsek 38 fokban. Amiért nyári ez a rizottó az az, hogy friss zöldségekből ( borsó, paprika, paradicsom, cukkini) készítettem el, és annyi extrával még, hogy nem hagyományos rizzsel dolgoztam, hanem jázmin és vörös rizs keverékéből. Szerintem ez így elég tartalmas volt, de lévén heti 1-2x kívánom a húst, lapockával még megtoldottam ezt a zöldséges-rizses ragut. Nem mondom, hogy nem tudnám megenni hús nélkül, de ez adta meg a "szaftját", ettől lett igazán kerek ez az étel.

Hozzávalók 2 személyre

- 50 dkg sertéslapocka

- 200g jázmin és vörös rizs keveréke

- 2-3 db kisebb paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- 1 kisebb cukkini

- 1 kápia paprika

- 10 dkg zöldborsó

- só

- bors

- őrölt kömény

- olíva olaj


Elkészítése:

A húst vágjuk kisebb kockára, a hagymát, fokhagymát vágjuk finomra. Egy mélyebb edényben kevés olajon pirítsuk meg a húst erő láng felett, majd vegyük ki. A visszamaradt olajon futtassuk meg a hagymát és a fokhagymát, amikor már üveges a hagyma akkor tegyük vissza a húst. Sózzuk, borsozzuk és őrölt köménnyel fűszerezzük. Gyakorlatilag mint egy pörköltet addig főzzük a húst fedő alatt amíg megpuhul. Főzés közben ha szükséges, kevés vízzel pótoljuk az elfőtt levet. Ez idő alatt vágjuk apró kockára a cukkinit, a paprikát és a paradicsomot. Amikor a hús már félig megpuhult, akkor adjuk hozzá a rizst, és a rizs 2x-nek megfelelő mennyiségű vizet és a paradicsomot. A paprikát, a cukkinit és a zöldborsót csak a főzési idő utolsó 10 percében adjuk hozzá, hogy ress, harapható maradjon. Arra ügyeljünk, hogy a rizst néha keverjük meg, és ha esetleg túl sok a folyadék, akkor azt a végén forraljuk el. Végeredményül egy kellően "ragacsos", de nem túl száraz rizses egytál ételt kell kapnunk.

Tipp:
Friss kukoricával is dúsíthatjuk a ragunkat, illetve friss petrezselymet is apríthatunk hozzá.

Shakshouka fetával (mediterrán lecsó)

A Shakshouka (Sak-Su-Ka) tulajdonképpen nem más mint  egyfajta fűszeres tojásos lecsó, (kolbász nélkül) amelyet elsősorban az arab illetve zsidó konyha ismer. Természetesen nem szeretném ezt egy az egyben kijelenteni, de ezt olvastam az interneten, erre alapozom a kijelentésemet. Ennél az ételnél is igaz, hogy ahány ház (ország) annyi módon készül. Igazából ebből indultam ki én is, így készítettem el az én Shakshouka verziómat is, amelybe tettem fetát is, illetve rengeteg bazsalikomot is, így azt gondolom inkább mediterrán jellegű az én a "lecsóm", mintsem arab. A Shakshouka egyébként "összekeveredettet" jelent, ami jelentésnek az én verzióm abszolút meg is felelt. Legalábbis ami a fúziókat illeti. A fűszerezésnél ahogy írtam, inkább mediterrán jellegű a bazsalikomtól illetve a fetától, viszont került bele még római kömény is, illetve egy kevés őrölt piros paprika is, no és egy egész erős paprika is. Nem chili, hanem jófajta magyar csípős paprika. Az alap Shakshouka receptben tudomásom szerint piros húsú paprika, paradicsom (passata), fokhagyma, fehér/vörös hagyma, őrölt kömény, illetve tojás szerepel. Az én változatomban a paprikák változatosságára is nagyobb hangsúlyt fektettem, ugyanis használtam: piros-sárga-zöld húsú paprikát, kápia paprikát, és egy erős paprikát is. Illetve a paradicsom is kétféle módon szerepel ebben a verzióban. Mivel most már szezonja van, így használtam friss, szabadföldi paradicsomot, illetve egy evőkanálnyi mennyiségű paradicsompürét is, mivel ez koncentráltabban hozza a paradicsom ízét. De pár hét múlva, amikor már dömping lesz a friss paradicsomból, akkor már nem feltétlenül kell hozzáadni paradicsompürét. Amire még szintén érdemes odafigyelni, hogy a paprikákat nem kell, sőt tilos rommá főzni. Akkor jó, ha még van egy kevés haraphatósága, azaz tartása!
A kenyeret magam sütöttem előző nap, így a Shakshouka szaftját kellőképpen fel lehetett vele "tunkolni".
Ez az az étel, amelyet lehet reggel, délben, este fogyasztani azaz: bármikor.

Hozzávalók 4 személyre:

- 1-1-1 db zöld, sárga, piros paprika

- 1 db kápia paprika

- 1 db erős paprika (elhagyható)

- 1 db vörös hagyma

- 2-3 db gerezd fokhagyma

- 2-3 db közepes paradicsom

- 1 ek. paradicsompüré

- 1 tk. őrölt római kömény

- 1 tk. őrölt pirospaprika

- 4 egész tojás

- 10-15 dkg feta sajt

- 1 csokor bazsalikom

- só

- bors

- olaj


Elkészítése: 

Gyakorlatilag egy lecsót készítünk, ezért csak nagy vonalakban írom le a főzés menetét. A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, karikára vágjuk. A paradicsomokat megmossuk, negyedeljük. Egy lábasban olajat melegítünk, a megpucolt, félkarikára vágott hagymát megdinszteljük. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymákat, majd a paprikákat illetve a paradicsomokat. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a pirospaprikával és a római köménnyel. Lefedjük, és annyi ideig főzzük így, amíg félpuhára puhulnak zöldségek. Ezután, hogy a levét nagyobbrészt elfője, a fedőt levesszük. Amikor már majdnem puhára főttek a zöldségek, akkor a tojásokat egyesével ráütjük a lecsóra, majd az előmelegített sütőben kb. 160 fokon addig sütjük, amíg a tojások megsülnek. (kb. 10-15 perc) Érdemes kicsit folyósra, lágyabbra hagyni. Tálalás előtt feta sajtot morzsolunk a lecsó tetejére, végül friss, aprított bazsalikommal szórjuk meg a tetejét. Kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Petrezselymet is használhatunk a bazsalikom helyett, illetve juhtúrót a feta helyett.


 

Bazsalikomos-spenótos túróval töltött paprika, krémes polentával

Megint egy esős napra ébredtünk. Sőt, most mikor ezt a receptet írom is esik. Ráadásul ma már le is hűlt annyira a levegő, hogy öröm volt bekapcsolni a sütőt, hogy a "rövidnacimban" ne fázzak, és este szinte biztos, hogy vörösbort fogok bontani, nem egy lehűtött rozét. Szóval napsütést akartam, akarok de azonnal! Na de vissza még a reggelhez. Miközben a reggeli kávémat kortyolgattam azon gondolkodtam, hogy mit is főzzek, mi is van itthon, mert ebben a szakadó esős időben kedvem nincs elmenni a boltba. Tegnap szedtünk le paprikát meg paradicsomot, a lecsó kézenfekvő lenne, de ahhoz kellene friss kenyér ami jelenleg nem található meg itthon. Benéztem a hűtőbe és találtam 250g túrót, tejfölt, marék bébispenótot. Beindult a fantáziám. Töltsünk meg paprikát túróval. Benéztem a "kincseskamrába" az az a spejzba, és keresgetésem során szembetaláltam magam kb. 2-3 marék kukoricadarával. És akkor már összeállt a kép. Az a kép amit Andi készített, és feljebb illetve itt lent láttok...

Bazsalikomos-spenótos túróval töltött paprika 

- paprika

- 250g túró

- tejföl

- friss spenót

- bazsalikom

- fokhagyma

- citrom

- só, bors

- keményítő


Krémes polenta

- kukoricadara 

- víz

- tej

- vaj

- 1 tojás sárgája

- só

A recept elkészítési ideje kb. 1 óra, így akár vacsorára is tudom ajánlani, mivel egyszerűen, gyorsan elkészíthető ez az étel. Amíg a paprika sül a sütőben addig a polentát is elkészíthetjük. A töltelékhez egy keverőtálba a túróhoz adjuk az aprított spenótot, a bazsalikomot és 1 ek. tejfölt majd hozzáreszelünk egy gerezd fokhagymát és egy alaposan megmosott citrom héját. Ezt a tölteléket tovább fűszerezzük sóval, borssal és fél citrom levével. Ezután kb. 1 ek. étkezési keményítőt keverünk a túróhoz, amely egyrészt a nedvességet is felszívja, másrészt sütés során egyben tartja a tölteléket. A töltött paprikákat egy kevés olajjal kikent sütőtálba vagy tepsibe tesszük és tetejüket meglocsoljuk pár csepp olajjal. A 220 fokos előmelegített sütőben 10 percig, majd 160 fokra visszavéve további 15 percig sütjük. Nem feltétlenül kell betartani ezt a sütési fokot, lehet 180 fokon is végig sütni. Akkor jó, ha picit felhólyagosodik a paprikánk, de ne legyen fekete, illetve maradjon a paprikának tartása.
Amíg sül a paprikánk a polentát is elkészítjük. A polentához pontos mennyiséget nem tudok adni, mert én "szemmel-érzéssel" készítem. Az a lényeg, hogy a forrásban lévő kb. 1,5 l vízhez adunk 2-3 maréknyi polentát és folyamatosan kevergetjük. Ahogy dagadnak a kukoricadara szemek, úgy látjuk, hogy még mennyi darát adjunk hozzá. Akkor sincs baj ha túl sűrűre sikeredik, mert azt tejjel vagy vízzel tudjuk hígítani. Mivel én krémesen folyós polentát akartam, így lágyabbra főztem, és a vízhez kevés tejet is adtam. Amikor a textúrája olyan lett, hogy a kanál fenekét bevonta és lassan folyt le róla, akkor lezártam a lángot és egy diónyi vajat adtam hozzá.

Tipp:
A krémes hatás érdekében egy tojás sárgáját is adhatunk a kész meleg (nem forró) polentához, így válik tökéletesen krémessé a polenta.  

Hortobágyi palacsinta, lecsómártással

Szerencsére még mindig jelentős mennyiségben terem a paradicsom és a paprika is kertben, így adott, hogy lecsót is készíthetünk ha kedvünk támad. És miért ne támadna? Szeretjük és kész. Ahány ház annyiféle képen készítik a lecsót. Pár hete is készítettem lecsót, akkor krumplival és gombával dobtam fel. Ma viszont a klasszikus hortobágyi palacsintát értelmeztem újra, és készítettem el lecsómártással.

Hortobágyi palacsinta, lecsómártással

- 6 db alsó csirkecomb

- 2 db lecsópaprika

- 1db hegyes erős paprika

- 4 db közepes paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- 3-4 gerezd fokhagyma

- só

- olaj

Egy nagyobb méretű edényben olívaolajon a kockára vágott hagymát üvegesre párolom, majd az időközben kicsumázott és karikára vágott paprikákat és a cikkekre vágott paradicsomokat hozzáadom. A fokhagymát megpucolom és a kés lapjával összenyomom és ezt is hozzáadom. A lecsóalapunkra fektetjük a besózott csirkecombokat és fedő alatt elkezdjük lassú lángon párolni a húst. Nem kell vizet aláönteni, a zöldségekből és a húsból a lassú tűzön való főzés során elegendő folyadék fog keletkezni. A főzés során viszont ha túl sok víz párologna el, akkor pótoljuk azt. Különösebb fűszereket nem igényel a lecsónk, de aki szeretné tegyen hozzá valamilyen zöld fűszert. A combokat időnként forgassuk meg, és főzzük mindaddig amíg a csontról le nem válik a hús. Amikor ez bekövetkezett és a levünk is beforrt, akkor a combokat vegyük ki, és lecsónkat egy botturmix segítségével pürésítsük. Kóstoljuk meg és ha kell egy kis sóval, borssal fűszerezzük még.
Palacsintatésztát készítünk a szokott módon és a serpenyőben mini palacsintákat sütünk. A tányérra öntött lecsómártásra fektetjük a palacsintákat úgy, hogy az alsóra teszünk a feldarabolt húsokból, majd erre jön egy palacsinta, és ezt megint megismételjük. Gyakorlatilag tornyot építünk.
Tejföllel érdemes még meglocsolni, dekorációnak pedig apróra vágott paprikát és paradicsomot is adhatunk hozzá.

Borajánlat:
Siller vagy Kadarka passzol hozzá a legjobban szerintem.

Tipp:
Ha valaki szeretné akkor a lecsós alapba fűszerpaprikát is tehet.

Lecsó

A nyár elképzelhetetlen egy igazi lecsó nélkül. Mondhatnánk úgy is, hogy nincs lecsó nyár nélkül.
Amikor a piacok és a kertek roskadoznak a friss HAZAI paradicsomtól, paprikától vétek lenne kihagyni ezt az egyszerűen elkészíthető ételt. Ahány ház, annyi lecsó recept. Készítik tojással, tojás nélkül, rizzsel, kolbásszal vagy anélkül, szóval már az alapok sem egyformák.
Így az enyém is különbözik a megszokottól.

Már nagyon vártam, hogy a kertben jelezzék a paradicsomok és a paprikát, hogy köszönik szépen, de már nem akarnának tovább érni, így vettem a lendületet és egy határozott mozdulattal, -no és Andi segítségével- gyorsan összeszedtünk egy-egy tálra valót. Majd elnyargaltam a kedvenc zöldségesemhez, hogy beszerezzek egy jófajta erős paprikát. Szóval a zöldségesnél vagyok, mikor szembetalálom magam egy láda kisebb csiperkegombával. Beindult a gépezet... Lecsó gombásan.. majd tovább szőve a gondolatot eszembe jutott, hogy van otthon újkrumpli is. Összeállt a kép, azaz a recept. Lecsó gombával és krumplival. Amolyan egytálétel.

Gombás-krumplis lecsó

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4-5 db paprika (nekem többfajta volt)

3-4 db paradicsom (szintén többfajta volt)

5 db  apró csiperkegomba

3 db kisebb újkrumpli

4 egész tojás

Só, bors, erős paprika


A hagymát szálára vágva pár perc alatt lepirítom, majd rádobom a zúzott fokhagymát. Eközben a paprikát karikára, a paradicsomot félbe, negyedekbe vágom majd a hagymára teszem. Sózom, borsozom. A főzési idő felénél a kisebb kockára vágott krumplit hozzáadom, ha kell kis vízzel a folyadékot pótolom. Mielőtt a krumpli megpuhulna, a negyedekre vágott gombát is hozzáadom a lecsóhoz, majd a gomba puhulásáig főzőm az egészet, végül a felvert tojással befejezem a lecsót.
Friss házi kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Friss petrezselyemmel színesebbé, gazdagabbá tehetjük az ételünket.