Sertéshúsgombóc bazsalikomos-zöldborsós spagettivel

Őszinte leszek, ennek az ételnek az alapötletét Mrs.Lipton konyhájából vettem. Bár hasonlót már készítettem korábban, most mégis az ő verzióját vettem górcső alá.
A múlt szombaton amikor a sokadik kánikulai napot kezdtük meg, nem kimondottan volt kedvem órákat ácsorogni a konyhában. Elég volt azt a kb. 1 órát ott töltenem, amíg ez az étel tokkal-vonóval elkészült.
Szóval az ötlet adott volt, a kertben 3-4 hatalmas bazsalikom bokor várja, hogy szedegessük a leveleit, borsó volt a fagyasztóban, így nem volt kérdés: ezt az ételt fogom ebédre elkészíteni. Egy picit azért a magunk ízlésének megfelelően azért átalakítva.
Pár gondolatra visszatérnék a bazsalikomhoz. Amint azt feljebb írtam, 3-4 dús bazsalikom "dzsungel" található meg nálunk a kertben, ebből az egyik fahéj illatú/ízű bazsalikom. Salátákhoz szoktam pár levéllel tépni belőle, de eddig nem különösebben "vetettük" be. Most a hagyományos bazsalikommal együtt használtam, sőt mivel a zöldborsó legjobb barátja a menta, ami szintén bokor nagyságú már nálunk, így a mentából is téptem 2-3 levéllel a zöldborsó pestóhoz. Ehhez az intenzívebb ízű pestóhoz egy visszafogott ízű húsgombócot tudtam elképzelni, ezért minimálra vettem az ízesítését, fűszerezését a darált húsnak. Semmi mással nem fűszereztem a húst, mint római köménnyel illetve sóval. A végeredmény egy kellemesen fűszeres ízű étel lett, amely talán nem túl szokatlan a mai modern konyhában, de azért nem hiszem, hogy egy csárdában lehetne ilyet rendelni. Pedig gyorsan elkészül és tényleg csak pár alapanyag kell hozzá.
Annyit még hozzátennék, hogy mivel nem szeretem a bő olajban való sütést és az órákon át érezhető olaj szagát a légtérben, ezért sütőben sütöttem a húsgombócokat. Ebben a melegben már édes mindegy volt az a plusz 180 fok.....

Hozzávalók 2 személyre

- 400g darált sertéshús

- spagetti

- 1 tk. őrölt római kömény

- zsemlemorzsa

- só

- 1 egész tojás

- 200g zöldborsó

- 2 marék bazsalikom levél

- 2-3 levél menta

- olíva olaj

- vaj


Elkészítése:

A darált húst fűszerezzük az őrölt római köménnyel, sóval, adjuk hozzá a tojást és annyi zsemlemorzsát, hogy formázható masszát kapjunk. Ha ez megvan, akkor kisebb golyókat formázzunk a masszából, majd az előmelegített 180 fokos sütőben süssük szép aranybarnára. Ez idő alatt készítsük el a "pestot". A zöldborsót pár percig főzzük meg sós vízben, majd szűrjük le, adjuk hozzá a kb. 1 tk. vajat, a megmosott bazsalikom és menta leveleket, és turmixoljuk össze. Kóstoljuk meg, ha kell sózzuk. Főzzük ki a tésztát, majd szűrjük le, és a forró tésztával keverjük össze a bazsalikomos-zöldborsós mentás "pestót". Azonnal tálaljuk a húsgombóccal.

Tipp:
Chilivel esetleg csipet fahéjjal a húsgombócot tovább lehet fűszerezni

Nyári rizses hús, ami nem rizottó

 Tombol a nyár, sokadik hőhullámom vagyunk túl, és még mindig nincs vége.... most mikor írom ezeket a sorokat, pénteken délután 6 után, legalább 30 fok van itt a házban, így a "védőitalként" kiöntött  búzasörömet is gyorsabban kell meginnom, mert attól tartok felforr, mire a bejegyzés végére érek....
Ezt az ételt szintén a július közepén kivett szabadságom alatt készítettem el, és az ihletet Fűszermánia Gabinak köszönhetem tulajdonképpen. Történt ugyanis, hogy a Facebookon az egyik gasztro csoportba, ahol mind a ketten tagok vagyunk, valaki egy rizses húst posztolt, amelyet rizottónak nevezett, holott az -és Fűszermánia Gabi helyesen megválaszolta helyettem is- rizses hús volt. Sajnos még mindig elég sokon összekeverik a kettőt. A rizottó -inkább- főzelék állagú rizses étel, míg a rizses hús inkább szárazabb egytálétel. Állaga inkább masszív, tömörebb, szárazabb. Nincs ezzel a világon semmi baj, mi így ettük a menzán, csak sajnos ma divatos lett az ilyen típusos rizses egytálételeket is rizottónak hívni. Apropó menza. Speciel nekem jó emlékeim vannak a menzai rizses húsról. Kovászos uborkával kaptuk, és tényleg finom volt. Persze nem cserélném el az általam készített verzióval, no de akkor, ott az finom volt. Nem vártunk tőle sokat, nem is volt túlbonyolítva.
Szóval az ihlet meg volt, a forróság dettó, de ez nem tántorított el attól, hogy én rizses húst készítsek 38 fokban. Amiért nyári ez a rizottó az az, hogy friss zöldségekből ( borsó, paprika, paradicsom, cukkini) készítettem el, és annyi extrával még, hogy nem hagyományos rizzsel dolgoztam, hanem jázmin és vörös rizs keverékéből. Szerintem ez így elég tartalmas volt, de lévén heti 1-2x kívánom a húst, lapockával még megtoldottam ezt a zöldséges-rizses ragut. Nem mondom, hogy nem tudnám megenni hús nélkül, de ez adta meg a "szaftját", ettől lett igazán kerek ez az étel.

Hozzávalók 2 személyre

- 50 dkg sertéslapocka

- 200g jázmin és vörös rizs keveréke

- 2-3 db kisebb paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- 1 kisebb cukkini

- 1 kápia paprika

- 10 dkg zöldborsó

- só

- bors

- őrölt kömény

- olíva olaj


Elkészítése:

A húst vágjuk kisebb kockára, a hagymát, fokhagymát vágjuk finomra. Egy mélyebb edényben kevés olajon pirítsuk meg a húst erő láng felett, majd vegyük ki. A visszamaradt olajon futtassuk meg a hagymát és a fokhagymát, amikor már üveges a hagyma akkor tegyük vissza a húst. Sózzuk, borsozzuk és őrölt köménnyel fűszerezzük. Gyakorlatilag mint egy pörköltet addig főzzük a húst fedő alatt amíg megpuhul. Főzés közben ha szükséges, kevés vízzel pótoljuk az elfőtt levet. Ez idő alatt vágjuk apró kockára a cukkinit, a paprikát és a paradicsomot. Amikor a hús már félig megpuhult, akkor adjuk hozzá a rizst, és a rizs 2x-nek megfelelő mennyiségű vizet és a paradicsomot. A paprikát, a cukkinit és a zöldborsót csak a főzési idő utolsó 10 percében adjuk hozzá, hogy ress, harapható maradjon. Arra ügyeljünk, hogy a rizst néha keverjük meg, és ha esetleg túl sok a folyadék, akkor azt a végén forraljuk el. Végeredményül egy kellően "ragacsos", de nem túl száraz rizses egytál ételt kell kapnunk.

Tipp:
Friss kukoricával is dúsíthatjuk a ragunkat, illetve friss petrezselymet is apríthatunk hozzá.

Egészben sült tengeri sügér újkrumplival és paradicsommal

Azt mondják, hogy a magyar nem eszik halat. Sajnos. Pedig mindenki tudja, elismeri, hogy mennyire egészséges a hal. Csak... ott van esetenként a szálka, ami elveszi az ember kedvét a halfogyasztástól, meg aztán friss halat sem lehet mindenhol beszerezni. Édesvízi halat még csak csak, de friss tengeri halat -pláne vidéken- szinte csak nagy nehézségek árán tudok én is beszerezni. Ezt az ételt úgy bő két hete, még szabadságom idején készítettem el, miután az egyik multi kínálatában megláttam, hogy friss tengeri sügeret kínálnak akcióban. Nem bíztam a véletlenre a dolgot, még az akció napján megvettem a mi példányunkat, és bizony jól tettem. Ugyanis már másnap elfogyott a készlet, amely nem látszott kevésnek. Ez két dolgot jelenthet. Vagy felvásárolta valamelyik élelmes éttermes a környékről, vagy hozzám hasonlóan mások is "rákattantak" a friss halra. Mindenesetre elgondolkodnék a multi részéről a tengeri sügér folyamatos pulton való tartásáról, ugyanis azóta sem találkoztam ezzel az "áruval". Ráadásul az idei szokatlanul forró nyári időben, biztos alapanyaga lehetne egy grillezésnél, hiszen hamar elkészül, köretnek szintén jól megy hozzá grillzöldség vagy saláta. És mivel a hal szeret úszni, így egy pohár friss, üde, hideg, gyöngyöző rozéfröccsel megadhatjuk neki ezt az utolsó kívánságát is....


Hozzávalók 2 személyre:

- 2 egész (kisebb) tengeri sügér

- 500g újkrumpli

- 300g fürtös koktélparadicsom

- friss rozmaring

- friss kapor

- só

- bors

- 1 db citrom

- olívaolaj

Elkészítése:

A halat irdaljuk be, majd alaposan sózzuk borsozzuk meg kívül-belül. A hal belsejébe tegyünk megmosott, karikára vágott citromot, és friss kaprot. Kevés olívaolajjal locsoljuk meg a halat, majd tegyük az előmelegített 180 fokos sütőbe, és süssük kb. 20 percig. Ez idő alatt az újkrumplit mossuk meg, majd főzzük puhára.Végül vágjuk karikára, és egy serpenyőben kevés olajon pirítsuk meg a hozzáadott félbevágott koktélparadicsomokkal együtt. Fűszerezzük sóval, borssal, friss rozmaringgal.

Tipp:
Adhatunk mellé valamilyen joghurtos öntetet, amelybe tehetünk kapribogyót, citromlevet, kaprot is.
 

Nyári Lasagne (sütés nélkül)

Ismét forróság köszöntött be a tegnapi nappal, aminek ha nem is mindenki, de azért tud az ember fia örülni neki így július derekán. Pláne ha vízpart mellett töltheti ezeket a napokat.
Teljesen véletlen, hogy amikor ezt a receptet elkészítettem másfél héttel ezelőtt akkor pont ilyen meleg volt mint ma, amikor lejegyzem. Továbbá idevonatkozó hír még, hogy amikor ezt az étel készítettem, aznap kezdtem meg a szabadságomat, ma pedig amikor írom ezeket a sorokat, éppen véget ér a szabadság. Na de így van ez rendjén, és hát előttünk áll még a hétvége is. Magát a receptet, ezt a nyári verziót Fördős Zé műsorában láttam, és mivel szeretem az olasz konyhát, így egyértelmű volt, hogy reprodukálom a látottakat. Nem tudok, és nem is szeretek egy az egyben másolni, így ha csak egy kicsit is, de másképpen készítettem el az én "Nyári Lasagne-met." A különbség megmutatkozik abban, hogy én paradicsomos darált húsos ragut készítettem friss paradicsommal, zsenge új fokhagymával, friss bazsalikommal és rozmaringgal, amely ragut egy kevés csavarral tettem ütőssé. Ez a csavar nem más mint egy csipet fahéj használata. Évekkel ezelőtt Jamie Olivertől lestem el ezt a csavart. Gyakorlatilag amitől nyári ez az étel az az, hogy nem kell sütni a tésztát, elég csak sós vízben kifőzni a lapokat, ketté vágni, majd rétegenként összeállítani az ételt. Úgy csináltam, hogy a tányér alját vékonyan megkentem olívaolajjal, arra helyeztem egy tészta lapot, erre egy réteg húsos ragu került, majd egy újabb tészta lap amelyre cukkini forgácsokat helyeztem, (zöldséghámozóval faragtam) és ezt ismételtem a tányér pereméig, végül reszelt sajttal szórtam meg a tészta tetejét.
Biztos, hogy jó hidegen is ez az étel ebben a melegben, de szobahőmérsékleten kimondottan finom volt.

Hozzávalók 4 személyre:

- 500g darált sertéshús

- 1 Lasagne tészta (személyenként 2-3 lap)

- 3 db közepes méretű paradicsom

- 1 db közepes cukkini

- 2 gerezd fokhagyma

- friss bazsalikom

- friss rozmaring

- csipet őrölt fahéj

- só

- bors

- kemény sajt (lehetőleg olasz típusú)

- olívaolaj

Elkészítése:

A paradicsomos-húsos raguhoz egy serpenyőben kevés olajon futtassuk meg az apróra vágott fokhagymát. Amikor a fokhagyma illatozni kezd, adjuk hozzá a darált húst. Sózzuk, borsozzuk és amikor már kezd levet ereszteni a hús, akkor adjuk hozzá az apróra vágott paradicsomot. Érdemes a paradicsomot meghámozni. (Forró vízbe a bevágott paradicsomokat egy percig "főzzük", majd hideg vízben lehűtjük, így lejön a héjuk) Ha nem eléggé paradicsomos, akkor egy kevés paradicsompürével dúsíthatjuk. A ragut néha kevergessük meg, ha kell kevés folyadékot adjunk hozzá, hogy ne legyen nagyon száraz. Ha a ragu elkészült, akkor egy csipet fahéjjal, és friss aprított bazsalikommal, rozmaringgal ízesítsük, fűszerezzük. Egy másik serpenyőben kevés olajon a zöldséghámozóval megpucolt, vékony lapokra szeletel cukkinit pirítsuk le. Pirítás közben kevés sóval és borssal ízesítsük.Vigyázzunk arra, hogy a cukkini maradjon harapható, legyen tartása. Amikor ezzel megvagyunk és a ragu is hűl, addig megfőzzük a tésztákat. Egy edényben sós vízben főzzük meg a tésztalapokat, egyszerre ne sokat, és kevergessük, mert hajlamosak az összeragadásra. Ha megfőttek a lapok, szűrjük le őket és vágjuk ketté, majd rétegezzük a raguval, és a cukkinivel végül szórjuk meg a reszelt sajttal.

Tipp:
Hús nélkül is készíthetjük, abban az esetben a paradicsomos raguba a cukkinit kockára vágva párolhatjuk meg, és/vagy kockára vágott répával is keverhetjük a cukkinit.

Shakshouka fetával (mediterrán lecsó)

A Shakshouka (Sak-Su-Ka) tulajdonképpen nem más mint  egyfajta fűszeres tojásos lecsó, (kolbász nélkül) amelyet elsősorban az arab illetve zsidó konyha ismer. Természetesen nem szeretném ezt egy az egyben kijelenteni, de ezt olvastam az interneten, erre alapozom a kijelentésemet. Ennél az ételnél is igaz, hogy ahány ház (ország) annyi módon készül. Igazából ebből indultam ki én is, így készítettem el az én Shakshouka verziómat is, amelybe tettem fetát is, illetve rengeteg bazsalikomot is, így azt gondolom inkább mediterrán jellegű az én a "lecsóm", mintsem arab. A Shakshouka egyébként "összekeveredettet" jelent, ami jelentésnek az én verzióm abszolút meg is felelt. Legalábbis ami a fúziókat illeti. A fűszerezésnél ahogy írtam, inkább mediterrán jellegű a bazsalikomtól illetve a fetától, viszont került bele még római kömény is, illetve egy kevés őrölt piros paprika is, no és egy egész erős paprika is. Nem chili, hanem jófajta magyar csípős paprika. Az alap Shakshouka receptben tudomásom szerint piros húsú paprika, paradicsom (passata), fokhagyma, fehér/vörös hagyma, őrölt kömény, illetve tojás szerepel. Az én változatomban a paprikák változatosságára is nagyobb hangsúlyt fektettem, ugyanis használtam: piros-sárga-zöld húsú paprikát, kápia paprikát, és egy erős paprikát is. Illetve a paradicsom is kétféle módon szerepel ebben a verzióban. Mivel most már szezonja van, így használtam friss, szabadföldi paradicsomot, illetve egy evőkanálnyi mennyiségű paradicsompürét is, mivel ez koncentráltabban hozza a paradicsom ízét. De pár hét múlva, amikor már dömping lesz a friss paradicsomból, akkor már nem feltétlenül kell hozzáadni paradicsompürét. Amire még szintén érdemes odafigyelni, hogy a paprikákat nem kell, sőt tilos rommá főzni. Akkor jó, ha még van egy kevés haraphatósága, azaz tartása!
A kenyeret magam sütöttem előző nap, így a Shakshouka szaftját kellőképpen fel lehetett vele "tunkolni".
Ez az az étel, amelyet lehet reggel, délben, este fogyasztani azaz: bármikor.

Hozzávalók 4 személyre:

- 1-1-1 db zöld, sárga, piros paprika

- 1 db kápia paprika

- 1 db erős paprika (elhagyható)

- 1 db vörös hagyma

- 2-3 db gerezd fokhagyma

- 2-3 db közepes paradicsom

- 1 ek. paradicsompüré

- 1 tk. őrölt római kömény

- 1 tk. őrölt pirospaprika

- 4 egész tojás

- 10-15 dkg feta sajt

- 1 csokor bazsalikom

- só

- bors

- olaj


Elkészítése: 

Gyakorlatilag egy lecsót készítünk, ezért csak nagy vonalakban írom le a főzés menetét. A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, karikára vágjuk. A paradicsomokat megmossuk, negyedeljük. Egy lábasban olajat melegítünk, a megpucolt, félkarikára vágott hagymát megdinszteljük. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymákat, majd a paprikákat illetve a paradicsomokat. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a pirospaprikával és a római köménnyel. Lefedjük, és annyi ideig főzzük így, amíg félpuhára puhulnak zöldségek. Ezután, hogy a levét nagyobbrészt elfője, a fedőt levesszük. Amikor már majdnem puhára főttek a zöldségek, akkor a tojásokat egyesével ráütjük a lecsóra, majd az előmelegített sütőben kb. 160 fokon addig sütjük, amíg a tojások megsülnek. (kb. 10-15 perc) Érdemes kicsit folyósra, lágyabbra hagyni. Tálalás előtt feta sajtot morzsolunk a lecsó tetejére, végül friss, aprított bazsalikommal szórjuk meg a tetejét. Kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
Petrezselymet is használhatunk a bazsalikom helyett, illetve juhtúrót a feta helyett.


 

Gyömbéres-joghurtos sárgadinnye krémleves

Azt gondolom nem is lehet jobb választás ebben a "katlan" jellegű melegben mint egy hideg gyümölcsleves. Nem kell most semmi tartalmas, egyszerűen legyen hideg, frissítő és nagyon gyümölcsös. Nos, ebben a levesben mindez benne van. A másik előnye, hogy nem kell főzni. Bruttó 15 perc alatt elkészíthető, hűtés -ajánlott akár több órát is hűtőben pihentetni- után már fogyasztható is. De aki nem bírja kivárni ezt az időt, az jégkockával is azonnal lehűtheti olyanra, amilyen hidegre csak akarja. Azért némi csavart ebbe a levesbe is tettem, mert azért csak érdemes kísérletezni. Előző bejegyzésemben írtam, hogy szombaton a piacon vettem -többek között- házi joghurtot, amelyet kimondottan ehhez a recepthez is gondoltam használni. Ajánlani tudom ebben a melegben a tejszín helyett a joghurtot, hiszen egyfelől könnyebb is mint a tejszín, másfelől kellemesen savanykás ízével oltja is a szomjunkat ebben a melegben. A másik meghatározó alapanyaga, fűszere ennek a levesnek a gyömbér. Volt egy darabka gyömbérünk, gondoltam felhasználom. Nem nyúltam vele mellé. Andi szerint egy picit jobban kiérződött az íze mint kellett volna, nekem viszont pont jó volt. Került a levesbe még kevés méz, illetve egy fél lime leve, hogy kellően friss, üde legyen a végső ízvilág. Magát a leves textúráját ásványvízzel állítottam be. Most lehet, hogy vannak akik azt gondolják, hogy sznob vagyok, és azt gondolják, hogy a csapvíz már nem is jó, de higgyék el nem ezért használtam ásványvizet. Két dolog miatt döntöttem így. Az egyik ok az volt, hogy mivel nem főztem a levest, így "tiszta" vízzel akartam dolgozni, a másik ok -és ez volt a nyomósabb érv- pótolni akartam az ásványvízzel azokat az ásványi anyagokat, amelyek ebben a melegben rövid idő alatt kiürülnek a szervezetünkből.
Levesbetétnek a karalábévájóval kivájt sárgadinnye golyók tökéletesen megfeleltek. Ezen a nyáron szerintem még biztosan fogunk ilyen levest enni, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Hozzávalók 4 személyre:

- 2 db közepes sárgadinnye

- 2 ek. (házi) natúr joghurt

- 1 tk. friss gyömbér

- 1 ek. méz

- 1 lime

- 2-3 dl. ásványvíz
 
- só


Elkészítése:

A dinnyéket vágjuk ketté, magjukat távolítsuk el. Az egyik fél dinnyéből karalábévájó segítségével golyókat formázzunk, ezt tegyük félre a levesbetéthez. A többi dinnye húsát egy kanál segítségével tegyük egy tálba. Adjuk hozzá a joghurtot, a reszelt gyömbért, a mézet a lime-ot, egy csipet sót majd botturmix segítségével pürésítsük. Ezután a megfelelő állag eléréséhez apránként adjuk hozzá a szénsavmentes ásványvizet. Kóstoljuk meg, ha kell ízesítsük az alapanyagok felhasználásával az ízlésünknek megfelelőre. Tálalás előtt érdemes legalább 1 órát hűtőben hűteni, de ha többet áll, csak jót tesz neki.

Tipp:
Friss mentával, a bátrabbak egy kevés chilivel tovább fokozhatják az ízeket.
 
 

Fűszeres húsgombóc mentás uborkasalátával

Szolgálati közleménnyel kezdeném. Most láttam, hogy majdnem egy hónapja nem blogoltam, ami nem azt jelentette, hogy nem főztem, de -szerencsére a sok munkának is köszönhetően- nem volt időm, kedvem blogra valót főzni. Meg aztán valahogy nyáron valahogy az ember nem is nagyon kívánkozik be a konyhába... na jó. Ez azért nem teljesen igaz, mert hát enni kell, de lássuk be, hogy ősztől tavaszig nagyobb az affinitásunk konyhai munkákat végezni, mint nyáron. Szóval mától szabadságon vagyok, így megpróbálok előre főzni, és apránként feltenni a blogra. Apropó blog. Ebben a hónapban lesz egy éves a blog. Közel 100 recept, több mint 10.000 oldal letöltés. Hamarosan megünnepeljük. :) Szolgálati közlemény vége.
Szóval és tettekkel, a kánikula ellenére nem a strandot, hanem a konyhát választottam helyszínéül a nap első felének. Egész héten az irodában műanyag dobozkából, műanyag evőeszközökkel fogyasztom el az ebédemet, gondoltam ezt a "trendet" ma nincs kedvem a strandon folytatni. Viszont órákat sem szerettem volna a tűzhely mellett állni, így mindenképpen valami gyors, és könnyű ebédet gondoltam összedobni. Nagyon szeretjük a keleties ízvilágot, így ebbe az irányba gondolkodtam. Tegnap már összeállt a kép bennem, így tegnap beszereztem a húst, ami jelen esetünkben sertés, ma pedig reggel kimentem a tatai piacra, hogy friss zöldségeket vegyek. Nagyon szeretek piacozni, ezt már többször említettem itt a blogon. Sajnos csak ritkán jutok ki, így ilyenkor lassított módon, gyakorlatilag lépésben járkálok a sorok, árusok között. És vásárolok... mindent akarok. Ma például vettem egy kisbéri termelőtől friss túrót, vajat, tejfölt, és joghurtot. A túró-tejföl kombinációból -no és házi piros paprikából, köményből, újhagymából- kőrözött lesz vacsorára, míg a joghurtot részint gyümölcsleveshez fogom felhasználni.
Miután beszereztem a friss gyömbért, a zsenge "fokit", újhagymát, kígyóuborkát és az előbb felsorolt tejtermékeket, azaz a"zsákmányt", indultam is haza, hogy még a 40 fok előtt a hűs házban tudjak hozzákészülni a mai tételsorhoz. Merthogy még kenyeret is sütöttem délelőtt a kőrözötthöz, lévén a bóóóótit nem szeretjük.
Na de vissza a receptünkhöz. Maga a húsgolyók elkészítéséhez nem kell nagy tudomány, ízesíteni, fűszerezni szemmel-érzéssel szoktam. Serpenyőben kb. 10-15 perc alatt elkészült, így mondhatjuk, hogy villámgyors, és egészséges ebéden vagyunk túl. Az uborkasalátát nem variáltam túl. Egy hámozóval szép hosszú szeleteket hámoztam, és a kertből szedett friss mentával ízesítettem. Ebben a melegben tökéletes volt.

Hozzávalók 2 személyre:

- 500g darált sertéshús

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 2 tk. friss gyömbér

- 1+1 ek. szójaszósz

- chili

- só

- újhagyma

- 1 ek. barnacukor

- tárkonyecet (vagy más ecet)

- 1 tojás

- zsemlemorzsa

- olaj


Elkészítése:

A darált húst egy mély tálba tesszük, hozzáadjuk az egész tojást. Fűszerezzük, ízesítjük a szójaszósszal, a reszelt gyömbérrel és a fokhagymával, ízlésünknek megfelelő mennyiségű chilivel, kevés sóval (vigyázat, a szójaszósz is sós!) majd kevés zsemlemorzsával alaposan összedolgozzuk a masszát. Egy órát pihentetjük. Ez idő alatt egy tálban egy evőkanál szójaszószt összekeverünk kb. 1 ek. ecettel, és annyi cukorral, hogy kellemesen sós-savanykás-édes ízt kapjunk. Ha ezzel megvagyunk, az uborkát mossuk meg, majd zöldséghámozóval szeljünk vékony csíkokat belőle, és adjuk hozzá a friss menta leveleket. Tálalásig tegyük félre. Ha ezzel megvagyunk a fűszeres húsmasszából formázzunk kisebb húsgolyókat, végül egy serpenyőben kevés olajon süssük meg őket. Amikor már félig átsültek a húsgolyók, akkor a sós-savanyú-édes öntettel öntsük le őket, emeljük meg a lángot, és forraljuk be ezt a folyadékot addig, amíg szirupszerű állagot nem kapunk, és vékonyan be nem vonja a húsgolyókat.
Tálaláskor a húsgolyók mellé adjuk az uborkasalátát, és a serpenyőből visszamaradt sziruppal csorgassuk meg.

Tipp:
Az uborkasalátát menta helyett ízesíthetjük kaporral, vagy esetleg bazsalikommal is.