...amikor egy saláta is lehet laktató, és flancos...
Gyakorlatilag ezzel tudnám a legjobban jellemezni ezt a receptet, hiszen tényleg laktatós: a kenyértől, flancos: a fügétől, na és attól a dresszingtől amit készítettem hozzá.
Maga a recept szerintem végtelenül egyszerű, és ami a legjobb: nincs is igazán recept. Ezeknek a kenyérsalátáknak pont az a legjobb tulajdonságuk, hogy a maradékok szülik az éppen aktuális "létüket", hiszen az olaszok, ahonnan a kenyérsaláta (alias Panzanella) származik, a maradékok felhasználásával született. Az igaz, hogy nekem nem volt maradék fügém, de minden más tényleg maradék volt. Ugyanis pénteken voltam Győrben, és mint mindig olyankor mikor Győrbe megyek, akkor hozok "A PÉK'-től igazi -forró- kenyeret, amit aznap este kolbásszal, töpörtyűkrémmel, meg efféle"egészségtelen" dolgokkal fogyasztunk el. De mindig marad a kenyérből, így most is maradt. Ennek a péknek viszont olyan kenyere van, amely kenyér még 4-5 nap múlva sem esik atomjaira, finom íze van, viszont a kérge kellemesen szikkadt már. Ez a pék valódi kovásszal dolgozik, -ez lehet a sikerének a titka- mielőtt valaki azt hinné, hogy azért nem esik szét, mert tele van műanyaggal..... Szóval 2-3 nap után már kellően alkalmas mondjuk egy melegszendvicsnek, vagy pirítósnak, vagy mint most: kenyérsaláta elkészítéséhez. A bébispenót is már napok óta várta sorát, a füge viszont friss szerzemény volt, így adott volt, hogy ebből egy salátát dobok össze. De ez nekem nem volt elég. Arra gondoltam, hogy mivel tudnám feldobni a kenyérsalátát, hiszen kellene valamilyen dresszing, ami csúszóssá teszi a salátát. Arra gondoltam, hogy készítek egy édes-sós-savanykás-csípős dresszinget, amely az egész salátát feldobja. De itt még mindig nem álltam meg, mert -bár lehet, hogy merész ötlet volt- de pár szelet füstölt Brandenburgi sonkát is csíkoztam a salátába, amelyet próbáltam egy kevés semleges ízű mozzarellával kiegészíteni. A sonkát megkóstoltam mielőtt felhasználtam, és szerencsére nem volt erősen füstölt, mert akkor nem használtam volna. Elnyomta volna az ízeket, és nem kiegészíti azokat. De szerencsére kellemesen volt csak füstölt.
Így lett komplett, egész a saláta, amely kellően elég volt vacsorára, hozzá 1-1 pohár borral méltó lezárása volt az estének, illetve a nyárnak, hiszen ez az étel egyfajta nyárbúcsúztató étel is volt.
Lezártuk az idei nyarat, amelyről sok mindent lehet mondani, de azt, hogy időjárás szempontjából igazi nyár lett volna, azt nem. De semmi baj, majd az ősz kellemesen meleg lesz, és hosszú.... legalábbis ebben bízunk.
Hozzávalók 2 személyre
- 3 szelet kenyér
- 2db füge
- 2 marék bébispenót
- 1 zacskó mozzarella golyó
- 3 szelet füstöt sonka (opció)
- 1 tk. szójaszósz
- 1 tk. méz
- 1tk. vörösbor ecet
- 1db kisebb chili
- frissen őrölt bors
.
Elkészítése:
A szikkadt kenyereket tetszőleges méretű kockákra vágjuk, és egy száraz serpenyőben megpirítjuk, majd tálalásig félretesszük. Egy keverőtálban elkészítjük a dresszinget. A szójaszószt, a mézet, az aprított chilit, a vörösbor ecetet alaposan összekeverjük. Kóstoljuk meg, és ha kell állítsuk be a kellemes egyensúlyt az édes-sós, savanyú arány tekintetében. Ha ezzel megvagyunk, állítsuk össze a salátát. A sonkát csíkozzuk fel, majd egy egy mélyebb keverőtálba tegyük a kenyérkockákat, ehhez adjuk a bébispenótot, a csíkokra vágott sonkákat. Szervírozzuk külön tálkákban, és adjuk hozzá a negyedelt fügéket, és a mozzarella golyókat. Végül csorgassuk meg a dresszinggel és fogyasszuk el azonnal.
Tipp:
A mozzarella helyett fetát vagy brindzát is adhatunk a salátánkhoz
2016. augusztus 31., szerda
2016. augusztus 22., hétfő
Zöldfűszeres csirkecomb
...semmi extra, semmi faxni, néha pont az a legjobb ami nem bonyolult.
Ez az elv vezérelt mikor hozzá láttam ennek a csirkés ételnek az elkészítéséhez. Nem akartam semmi bonyolultat, elhatároztam, hogy a kertben található zöldfűszerekből szedek egy marokra valót, és abból készítem el a "boldog" csirkémet. Amitől is boldog, az az, hogy nem ipari, hanem szabadon nevelkedett, és kukoricát/gabonát is evett, nem csak tápot. Sokan kételkednek ebben, hogy ilyet is lehet kapni a multiban, de nekik üzenem: közel egy éve ilyet veszek, és érzem a különbséget. Már amikor felbontom a tálcát védő fóliát, nem egy "fertőtlenítő szagú csirke" szaga árad ki a tálcából, hanem egy kellemes illatú, mondjuk úgy házi, és minden egyéb adalékmentes csirke. Volt szerencsém valódi, házi csirkét ennem, így tudom milyen az amelyik levegőn kapirgált, látott napfényt, és kapott szemes takarmányt.
Pont az ilyen csirkék ízét vétek agyonfűszerezni, hiszen nem az a cél, hogy elnyomjuk a természetes ízeket, hanem kiegészítsük azokat. Éppen ezért gondoltam, hogy egy marék frissen szedett rozmaringot, kakukkfüvet, kevés fokhagymával pépesítek, és azzal dörzsölöm be a csirkecombokat. Tettem ezt úgy, hogy ezt a fűszer keveréket csak a csirkék bőre alá dörzsöltem be, ezáltal egyrészt védtem a friss zöldfűszereket attól, hogy megégjenek, másfelől az előbb említett csirke alapízét sem nyomtam el.
Lassú hőfokon 2,5-3 órán át sütöttem krumpli, és fokhagyma ágyon, mert szerintem az a legjobb amikor a hús a körettel együtt sül.
Hozzávalók 4 személyre
- 4db felső csirkecomb
- friss kakukkfű
- friss rozmaring
- 6 db sárga krumpli
- 2+4 (héjas) gerezd fokhagyma
- frissen őrölt bors
- olívaolaj
- só
Elkészítése:
A zöldfűszereket, a 2 gerezd fokhagymát kevés sóval pépesre összeaprítjuk. Ezzel a páccal a szobahőmérsékletű csirkéket a bőrük alatt jó alaposan bedörzsöljük. Ezután a csirkecombok mindkét oldalát sózzuk, borsozzuk. Egy tepsibe cikkekre vágott héjas krumpligerezdeket teszünk, amiket szintén megsózunk, és olívaolajjal meglocsolunk. Erre helyezzük a csirkecombokat, majd letakarjuk alufóliával, és az előmelegített 200 fokos sütőbe tesszük 20 percre, majd levesszük a hőfokot 150 fokra, és újabb 30 percig így sütjük. Ezután levesszük az alufóliát, és újabb 1 órát sütjük a húst. Ezután felemeljük a hőfokot 190-200 fokra és rápirítunk a húsra, hogy ropogós legyen a bőre és a krumpli is ropogós legyen.
Amikor már ropogós a hús bőre, kivesszük a sütőből és tálaljuk.
Tipp:
Héjas fokhagyma gerezdekkel süssük a húst, ezáltal kellemesen édeskés fokhagymákat kapunk a sütés végére.
Ez az elv vezérelt mikor hozzá láttam ennek a csirkés ételnek az elkészítéséhez. Nem akartam semmi bonyolultat, elhatároztam, hogy a kertben található zöldfűszerekből szedek egy marokra valót, és abból készítem el a "boldog" csirkémet. Amitől is boldog, az az, hogy nem ipari, hanem szabadon nevelkedett, és kukoricát/gabonát is evett, nem csak tápot. Sokan kételkednek ebben, hogy ilyet is lehet kapni a multiban, de nekik üzenem: közel egy éve ilyet veszek, és érzem a különbséget. Már amikor felbontom a tálcát védő fóliát, nem egy "fertőtlenítő szagú csirke" szaga árad ki a tálcából, hanem egy kellemes illatú, mondjuk úgy házi, és minden egyéb adalékmentes csirke. Volt szerencsém valódi, házi csirkét ennem, így tudom milyen az amelyik levegőn kapirgált, látott napfényt, és kapott szemes takarmányt.
Pont az ilyen csirkék ízét vétek agyonfűszerezni, hiszen nem az a cél, hogy elnyomjuk a természetes ízeket, hanem kiegészítsük azokat. Éppen ezért gondoltam, hogy egy marék frissen szedett rozmaringot, kakukkfüvet, kevés fokhagymával pépesítek, és azzal dörzsölöm be a csirkecombokat. Tettem ezt úgy, hogy ezt a fűszer keveréket csak a csirkék bőre alá dörzsöltem be, ezáltal egyrészt védtem a friss zöldfűszereket attól, hogy megégjenek, másfelől az előbb említett csirke alapízét sem nyomtam el.
Lassú hőfokon 2,5-3 órán át sütöttem krumpli, és fokhagyma ágyon, mert szerintem az a legjobb amikor a hús a körettel együtt sül.
Hozzávalók 4 személyre
- 4db felső csirkecomb
- friss kakukkfű
- friss rozmaring
- 6 db sárga krumpli
- 2+4 (héjas) gerezd fokhagyma
- frissen őrölt bors
- olívaolaj
- só
Elkészítése:
A zöldfűszereket, a 2 gerezd fokhagymát kevés sóval pépesre összeaprítjuk. Ezzel a páccal a szobahőmérsékletű csirkéket a bőrük alatt jó alaposan bedörzsöljük. Ezután a csirkecombok mindkét oldalát sózzuk, borsozzuk. Egy tepsibe cikkekre vágott héjas krumpligerezdeket teszünk, amiket szintén megsózunk, és olívaolajjal meglocsolunk. Erre helyezzük a csirkecombokat, majd letakarjuk alufóliával, és az előmelegített 200 fokos sütőbe tesszük 20 percre, majd levesszük a hőfokot 150 fokra, és újabb 30 percig így sütjük. Ezután levesszük az alufóliát, és újabb 1 órát sütjük a húst. Ezután felemeljük a hőfokot 190-200 fokra és rápirítunk a húsra, hogy ropogós legyen a bőre és a krumpli is ropogós legyen.
Amikor már ropogós a hús bőre, kivesszük a sütőből és tálaljuk.
Tipp:
Héjas fokhagyma gerezdekkel süssük a húst, ezáltal kellemesen édeskés fokhagymákat kapunk a sütés végére.
2016. augusztus 7., vasárnap
Koriandermagos sertés rizses hús
....fűszerek amelyek megosztóak. Nem. Nagyon megosztóak....
Valahogy így jellemezném a koriandermagot. Ugyanis alapjában mi magyarok nem nagyon használjuk ezt a fűszert, pontosabban fűszermagot. Pedig nem csak curry-k, mediterrán ételek ízesítője lehet, hanem feldobhatjuk vele a menzán megismert -bár arra azért ne nagyon legyünk büszkék- bácskai rizses húst. Nagyon szeretem az afféle rizses egytálételeket, sőt a rizst igazából így tudom csak megenni. Rizottónak, egytálételnek, de önálló köretnek nem igazán kedvelem. Szóval ez az étel amit most készítettem, tulajdonképen egyfajta bácskai rizses hús, de mégsem az. És ez kimondottan a koriandermag miatt lett más. A bácskai rizses hús is olyan mint a pörkölt. Ahány ház, annyiféleképpen készítik. Talán egy közös pontja van mindegyiknek: a kovászos uborka. Mert szerintem anélkül olyan, mint a kenyér ropogós héj nélkül. Tulajdonképpen az ilyen egytálételeknek az egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell órákat a tűzhely mellett állni, -vagy minimum 15 percet, mint a rizottónál, és kevergetni azt- és mégis valami mennyei étel készül el a főzés végére, amely laktató és finom. Kicsit magyaros, kicsit nem, ez attól függ, merre visszük el a fűszerezést. Mint ahogyan azt tettem én is, a koriandermaggal. Nem kell belőle sok, amolyan szemre-érzésre, de valahogy mégis feldobja az ételünket. És pont ez a lényeg. Egy régi, megszokott ételnek adjunk egy friss lendületet. Nem mondom, hogy ezentúl csakis így készítem a "lánykori nevén ismerté vált bácskai rizses húst", de néha érdemes újítani. És akkor nem lesz annyira megszokott, unalmas.
Hozzávalók 4 személyre
- 60 dkg sertés lapocka
- 25 dkg rizs
- 1 nagyobb vöröshagyma
- 1 db paprika
- 1 nagyobb paradicsom
- kb. 1 ek. őrölt pirospaprika
- 1,5 tk. koriandermag
- frissen őrölt bors
- só
- olaj
- petrezselyem
Elkészítése:
A húst felvágjuk körülbelül 1,5x1,5 centis kockákra. A hagymát finomra vágjuk, majd egy mélyebb falú edénybe olajon megfuttatjuk Sózzuk, hogy a levét kiengedje. Ha már üvegesre pirult, akkor adjuk hozzá a húst, majd fehéredésig pirítsuk magas láng felett. Ha ezzel megvagyunk akkor adjuk hozzá a pirospaprikát, és fűszerezzük borssal, és a durvára tört koriandermaggal. Ezután adjuk hozzá a felkockázott paradicsomot és paprikát is. Főzzük addig amíg a hús meg nem puhul, ha szükséges, öntsük fel vízzel, de nem levest készítünk, ezért csak annyit amennyi nem lepi el a húst. Ha a hús már majdnem puha, akkor adjuk hozzá a rizst, és kb. annyi vizet mint amennyi a rizs. Keverjük el alaposan, majd fedjük le az edényt, és takarék lángon főzzük meg puhára a rizst. Ha a folyadék kevés lenne, akkor pótoljuk, de apránként, és keverjük meg gyakran. Akkor dolgoztunk jól, ha a nem marad folyadék a rizses hús alatt, és a rizs is megpuhult.
Tipp:
Tálaláskor friss petrezselyemmel, vagy ha sikerül beszereznünk friss, aprított korianderrel tálaljuk.
Valahogy így jellemezném a koriandermagot. Ugyanis alapjában mi magyarok nem nagyon használjuk ezt a fűszert, pontosabban fűszermagot. Pedig nem csak curry-k, mediterrán ételek ízesítője lehet, hanem feldobhatjuk vele a menzán megismert -bár arra azért ne nagyon legyünk büszkék- bácskai rizses húst. Nagyon szeretem az afféle rizses egytálételeket, sőt a rizst igazából így tudom csak megenni. Rizottónak, egytálételnek, de önálló köretnek nem igazán kedvelem. Szóval ez az étel amit most készítettem, tulajdonképen egyfajta bácskai rizses hús, de mégsem az. És ez kimondottan a koriandermag miatt lett más. A bácskai rizses hús is olyan mint a pörkölt. Ahány ház, annyiféleképpen készítik. Talán egy közös pontja van mindegyiknek: a kovászos uborka. Mert szerintem anélkül olyan, mint a kenyér ropogós héj nélkül. Tulajdonképpen az ilyen egytálételeknek az egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell órákat a tűzhely mellett állni, -vagy minimum 15 percet, mint a rizottónál, és kevergetni azt- és mégis valami mennyei étel készül el a főzés végére, amely laktató és finom. Kicsit magyaros, kicsit nem, ez attól függ, merre visszük el a fűszerezést. Mint ahogyan azt tettem én is, a koriandermaggal. Nem kell belőle sok, amolyan szemre-érzésre, de valahogy mégis feldobja az ételünket. És pont ez a lényeg. Egy régi, megszokott ételnek adjunk egy friss lendületet. Nem mondom, hogy ezentúl csakis így készítem a "lánykori nevén ismerté vált bácskai rizses húst", de néha érdemes újítani. És akkor nem lesz annyira megszokott, unalmas.
Hozzávalók 4 személyre
- 60 dkg sertés lapocka
- 25 dkg rizs
- 1 nagyobb vöröshagyma
- 1 db paprika
- 1 nagyobb paradicsom
- kb. 1 ek. őrölt pirospaprika
- 1,5 tk. koriandermag
- frissen őrölt bors
- só
- olaj
- petrezselyem
Elkészítése:
A húst felvágjuk körülbelül 1,5x1,5 centis kockákra. A hagymát finomra vágjuk, majd egy mélyebb falú edénybe olajon megfuttatjuk Sózzuk, hogy a levét kiengedje. Ha már üvegesre pirult, akkor adjuk hozzá a húst, majd fehéredésig pirítsuk magas láng felett. Ha ezzel megvagyunk akkor adjuk hozzá a pirospaprikát, és fűszerezzük borssal, és a durvára tört koriandermaggal. Ezután adjuk hozzá a felkockázott paradicsomot és paprikát is. Főzzük addig amíg a hús meg nem puhul, ha szükséges, öntsük fel vízzel, de nem levest készítünk, ezért csak annyit amennyi nem lepi el a húst. Ha a hús már majdnem puha, akkor adjuk hozzá a rizst, és kb. annyi vizet mint amennyi a rizs. Keverjük el alaposan, majd fedjük le az edényt, és takarék lángon főzzük meg puhára a rizst. Ha a folyadék kevés lenne, akkor pótoljuk, de apránként, és keverjük meg gyakran. Akkor dolgoztunk jól, ha a nem marad folyadék a rizses hús alatt, és a rizs is megpuhult.
Tipp:
Tálaláskor friss petrezselyemmel, vagy ha sikerül beszereznünk friss, aprított korianderrel tálaljuk.
Címkék:
egytálétel,
koriander,
nyár,
rizs,
sertés
2016. augusztus 3., szerda
Fűszeres padlizsánkrém aszalt paradicsomos házi kenyérrel
...nem tudok annyit készíteni ami ne fogyna el szinte azonnal...
Mármint a padlizsánkrémből. Persze, aki nem szereti a padlizsánt, az valószínűleg ezt cáfolja.
Andi nem túlzottan rajong a padlizsánért, de még ő is megevett vagy 2 szelet kenyérrel belőle. Nekem hűtő hidegen ízlik a legjobban, pláne ezekben a meleg napokban. Semmi faxni, mindösszesen pár fűszer, és szinte egy flancos kencét lehet összehozni ebből a zöldségből, amely nagyon egészséges is. A hab a tortán, hogy -most- saját sütésű, aszalt paradicsomos kenyérre kentük ezt a fűszeres krémet. Nem kell külön ecsetelnem, miért is finom a házi kenyér. Nem gépben, hanem kézzel dagasztom a tésztát, -szerencsére szeretem ezt a fajta műveletet-, amelyet azért is ajánlok másoknak, mert az esetlegesen felgyülemlett energiáinkat is letudjuk vele vezetni.
Azt pláne nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyivel egészségesebb a házi kenyér, pontosabban a saját sütésű kenyér, mint az ipari. (sajnos sok pékség hirdeti házi kenyérnek az ipari kenyeret) Mert én csak így hívom. Vannak annyira -bocsánat a szó használatért- bóvli kenyerek, amelyekbe szerintem még lisztet sem tesznek. Legalábbis az a tapasztalatom. Engem nem érdekelt, hogy 32 fok volt kint, begyúrtam a tésztát, és a sütőbe tettem. Szerintem a lángon való főzés, pláne ha folyadékot melegítünk, sokkal rosszabb a melegben, mint a sütő használata. Mivel szabadság alatt sütöttem, így délután már "védőitalt" is magamhoz vehettem, hogy a gyúrás-dagasztás során elvesztett folyadékot pótoljam.... ha már kenyeret sütöttem, így folyékony kenyérrel pótoltam a folyadékot amit kiizzadtam...
Az aszalt paradicsom is házi volt, anyukám barátnőjétől kapok minden évben, ő maga aszalja. Ezúton is köszönet érte neki.
Mivel a padlizsán alapjában szereti az erősebb, aromásabb fűszereket, így most ebben az irányban mentem, mondjuk úgy: keleti irányban. Római kömény, fekete fokhagyma (ritkaság, de megéri beszerezni), citrombors, őrölt fahéj és durvára tört koriandermag, kevés citromlé, valamint petrezselyem került a padlizsánkrémbe.
A hűtőben legalább 2-3 órát érdemes pihentetni, mivel legalább ennyi idő kell, még az ízek összeérnek. Én másnap még jobban szerettem, addigra váltak eggyé a fűszerek.
Tökéletes vacsorára, vendégváró ételnek, hiszen viszonylag gyorsan elkészíthető a krém, és mivel nem kell frissen tálalni, így bármikor elővehetjük a hűtőből.
Hozzávalók 4 személyre
- 2 db nagyobb méretű padlizsán
- 2 gerezd fokhagyma (nálam most fekete fokhagyma)
- 1 tk. őrölt fahéj
- 1 tk. őrölt római kömény
- 1 tk. citrombors, vagy sima fekete bors
- 1 tk. durvára tört koriandermag
- fél citrom leve
- petrezselyem
- só
- olívaolaj
Elkészítése
A sütőt melegítsük fel 200 fokra. A megmosott padlizsánokat szurkáljuk meg, majd tegyük egy sütőlemezre, és kb. 40-50 perc alatt süssük meg puhára. Ha ez az idő letelt, vegyük ki a sütőből, és mikor már kéz melegre hűltek, a belsejüket kaparjuk ki egy tálba. Egy villával alaposan törjük össze, és a fűszerekkel keverjük össze. Sózzuk, és ha kell, még tegyünk hozzá a fűszerekből a saját ízlésünknek megfelelően. Szintén keverjük hozzá az olajat, ez nálam kb. 1 ek. volt. Amikor kihűlt a krém, hűtőben legalább 2-3 órát pihentessük, de még jobb ha egy fél napig is bent van, az ízek összeérése érdekében.
A kenyér sütéséről itt írok bővebben.
Tipp:
Ha kapunk, koriander levéllel helyettesítsük a petrezselymet.
Mármint a padlizsánkrémből. Persze, aki nem szereti a padlizsánt, az valószínűleg ezt cáfolja.
Andi nem túlzottan rajong a padlizsánért, de még ő is megevett vagy 2 szelet kenyérrel belőle. Nekem hűtő hidegen ízlik a legjobban, pláne ezekben a meleg napokban. Semmi faxni, mindösszesen pár fűszer, és szinte egy flancos kencét lehet összehozni ebből a zöldségből, amely nagyon egészséges is. A hab a tortán, hogy -most- saját sütésű, aszalt paradicsomos kenyérre kentük ezt a fűszeres krémet. Nem kell külön ecsetelnem, miért is finom a házi kenyér. Nem gépben, hanem kézzel dagasztom a tésztát, -szerencsére szeretem ezt a fajta műveletet-, amelyet azért is ajánlok másoknak, mert az esetlegesen felgyülemlett energiáinkat is letudjuk vele vezetni.
Azt pláne nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyivel egészségesebb a házi kenyér, pontosabban a saját sütésű kenyér, mint az ipari. (sajnos sok pékség hirdeti házi kenyérnek az ipari kenyeret) Mert én csak így hívom. Vannak annyira -bocsánat a szó használatért- bóvli kenyerek, amelyekbe szerintem még lisztet sem tesznek. Legalábbis az a tapasztalatom. Engem nem érdekelt, hogy 32 fok volt kint, begyúrtam a tésztát, és a sütőbe tettem. Szerintem a lángon való főzés, pláne ha folyadékot melegítünk, sokkal rosszabb a melegben, mint a sütő használata. Mivel szabadság alatt sütöttem, így délután már "védőitalt" is magamhoz vehettem, hogy a gyúrás-dagasztás során elvesztett folyadékot pótoljam.... ha már kenyeret sütöttem, így folyékony kenyérrel pótoltam a folyadékot amit kiizzadtam...
Az aszalt paradicsom is házi volt, anyukám barátnőjétől kapok minden évben, ő maga aszalja. Ezúton is köszönet érte neki.
Mivel a padlizsán alapjában szereti az erősebb, aromásabb fűszereket, így most ebben az irányban mentem, mondjuk úgy: keleti irányban. Római kömény, fekete fokhagyma (ritkaság, de megéri beszerezni), citrombors, őrölt fahéj és durvára tört koriandermag, kevés citromlé, valamint petrezselyem került a padlizsánkrémbe.
A hűtőben legalább 2-3 órát érdemes pihentetni, mivel legalább ennyi idő kell, még az ízek összeérnek. Én másnap még jobban szerettem, addigra váltak eggyé a fűszerek.
Tökéletes vacsorára, vendégváró ételnek, hiszen viszonylag gyorsan elkészíthető a krém, és mivel nem kell frissen tálalni, így bármikor elővehetjük a hűtőből.
Hozzávalók 4 személyre
- 2 db nagyobb méretű padlizsán
- 2 gerezd fokhagyma (nálam most fekete fokhagyma)
- 1 tk. őrölt fahéj
- 1 tk. őrölt római kömény
- 1 tk. citrombors, vagy sima fekete bors
- 1 tk. durvára tört koriandermag
- fél citrom leve
- petrezselyem
- só
- olívaolaj
Elkészítése
A sütőt melegítsük fel 200 fokra. A megmosott padlizsánokat szurkáljuk meg, majd tegyük egy sütőlemezre, és kb. 40-50 perc alatt süssük meg puhára. Ha ez az idő letelt, vegyük ki a sütőből, és mikor már kéz melegre hűltek, a belsejüket kaparjuk ki egy tálba. Egy villával alaposan törjük össze, és a fűszerekkel keverjük össze. Sózzuk, és ha kell, még tegyünk hozzá a fűszerekből a saját ízlésünknek megfelelően. Szintén keverjük hozzá az olajat, ez nálam kb. 1 ek. volt. Amikor kihűlt a krém, hűtőben legalább 2-3 órát pihentessük, de még jobb ha egy fél napig is bent van, az ízek összeérése érdekében.
A kenyér sütéséről itt írok bővebben.
Tipp:
Ha kapunk, koriander levéllel helyettesítsük a petrezselymet.
2016. július 30., szombat
Málnás Semmifreddo
.... ebben a melegben csakis a fagyi az egyetlen hű(s) társ...
Vagy a Semmi Freddo. Ez az eredetileg Olaszországból származó recept egyre népszerűbb idehaza is, pláne azért is, mert viszonylag gyorsan ellehet készíteni mindamellett, hogy nem kell túl nagy gyakorlat az elkészítéséhez. Mondom én, aki még sosem készített ilyen, vagy ehhez hasonló jégkrém-desszertet. Andi vette át a fakanalat most, -akarom mondani a robotgépet-, hogy elkészítse ezt a jégkrémet. Gyakorlatilag bármilyen gyümölcs jól illik ebbe az édességbe, de szerintem a savanykás gyümölcsök a legjobbak hozzá. Hiszen ebben a melegben úgyis valami savanykásra vágyunk, pláne ha hideg. Mindegy hogy folyékony, vagy szilárd, egy a lényeg: hideg és savanykás legyen. A málna ugyan nem kimondottan savanykás, de ki ne szeretné a málna alapú fagyit, jégkrémet?? Én mindenesetre nagyon szeretem, és mindig emlékeztet a gyerekkoromra, pontosabban arra, amikor sorban álltunk a ABC-ben az éppen beérkező málnahabért. A mai fiatalok nem is tudják, milyen volt az, amikor nem volt mindig minden a boltokban, de ez egy másik sztori...
Mivel bőven tartalmaz ez a recept tejet, tejszínt, így azok akik erre érzékenyek, azok se csüggedjenek, hiszen szerencsére ma már egyre több üzletben lehet kapni laktózmentes tejterméket, így ők is eltudják készíteni abból. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy van, hogy én is laktózmentes terméket, (pl. túrót) veszek, hiszen ugyanolyan az íze mint a hagyományos tejterméknek. Sajnos ezt kevesen tudják. Közel 10 évig jártam ki rendszeresen Ausztriába, így tapasztaltam, hogy ott már szinte minden második termék alpból laktóz, illetve gluténmentes...
Mivel a jégkrém elkészítése kb. 20 perc, a fagyasztása viszont több óra, így érdemes minél előbb elkészíteni, hogy bármikor, amikor megkívánjuk, akkor elő tudjuk venni a fagyasztóból. Másik előnye a bolti jégkrémekkel szemben, hogy tudjuk, miből készítettük, és biztos, hogy gyümölcsöt tartalmaz.
Hozzávalók:
- 5 dl habtejszín
- 2 egész tojás
- 4 ek. porcukor
- 10 dkg málna
- 2 ek. szeletelt mandula
Elkészítése:
A tojássárgákat a cukorral habosra kikeverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük. A tejszínt szintén habbá verjük. A tojássárgához hozzáadjuk a málnát és a szeletelt mandulát és a tejszínt, majd óvatos mozdulatokkal a kemény fehérje habot is. Egy őzgerinc formát kibélelünk folpackkal és beleöntjük a masszát, majd ráhajtjuk a tetejére a fóliát. Fagyasztószekrénybe tesszük minimum 3 órára. Én egész éjszaka hagytam dermedni, másnap tálalás előtt kb. 10 perccel előbb kivettem a fagyasztóból, a könnyebb szeletelés végett.
Tipp:
Vegyes gyümölccsel is készíthetjük, és/vagy más desszert, pl. Brownie mellé is adhatjuk.
Vagy a Semmi Freddo. Ez az eredetileg Olaszországból származó recept egyre népszerűbb idehaza is, pláne azért is, mert viszonylag gyorsan ellehet készíteni mindamellett, hogy nem kell túl nagy gyakorlat az elkészítéséhez. Mondom én, aki még sosem készített ilyen, vagy ehhez hasonló jégkrém-desszertet. Andi vette át a fakanalat most, -akarom mondani a robotgépet-, hogy elkészítse ezt a jégkrémet. Gyakorlatilag bármilyen gyümölcs jól illik ebbe az édességbe, de szerintem a savanykás gyümölcsök a legjobbak hozzá. Hiszen ebben a melegben úgyis valami savanykásra vágyunk, pláne ha hideg. Mindegy hogy folyékony, vagy szilárd, egy a lényeg: hideg és savanykás legyen. A málna ugyan nem kimondottan savanykás, de ki ne szeretné a málna alapú fagyit, jégkrémet?? Én mindenesetre nagyon szeretem, és mindig emlékeztet a gyerekkoromra, pontosabban arra, amikor sorban álltunk a ABC-ben az éppen beérkező málnahabért. A mai fiatalok nem is tudják, milyen volt az, amikor nem volt mindig minden a boltokban, de ez egy másik sztori...
Mivel bőven tartalmaz ez a recept tejet, tejszínt, így azok akik erre érzékenyek, azok se csüggedjenek, hiszen szerencsére ma már egyre több üzletben lehet kapni laktózmentes tejterméket, így ők is eltudják készíteni abból. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy van, hogy én is laktózmentes terméket, (pl. túrót) veszek, hiszen ugyanolyan az íze mint a hagyományos tejterméknek. Sajnos ezt kevesen tudják. Közel 10 évig jártam ki rendszeresen Ausztriába, így tapasztaltam, hogy ott már szinte minden második termék alpból laktóz, illetve gluténmentes...
Mivel a jégkrém elkészítése kb. 20 perc, a fagyasztása viszont több óra, így érdemes minél előbb elkészíteni, hogy bármikor, amikor megkívánjuk, akkor elő tudjuk venni a fagyasztóból. Másik előnye a bolti jégkrémekkel szemben, hogy tudjuk, miből készítettük, és biztos, hogy gyümölcsöt tartalmaz.
Hozzávalók:
- 5 dl habtejszín
- 2 egész tojás
- 4 ek. porcukor
- 10 dkg málna
- 2 ek. szeletelt mandula
Elkészítése:
A tojássárgákat a cukorral habosra kikeverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük. A tejszínt szintén habbá verjük. A tojássárgához hozzáadjuk a málnát és a szeletelt mandulát és a tejszínt, majd óvatos mozdulatokkal a kemény fehérje habot is. Egy őzgerinc formát kibélelünk folpackkal és beleöntjük a masszát, majd ráhajtjuk a tetejére a fóliát. Fagyasztószekrénybe tesszük minimum 3 órára. Én egész éjszaka hagytam dermedni, másnap tálalás előtt kb. 10 perccel előbb kivettem a fagyasztóból, a könnyebb szeletelés végett.
Tipp:
Vegyes gyümölccsel is készíthetjük, és/vagy más desszert, pl. Brownie mellé is adhatjuk.
2016. július 29., péntek
Rizottó busa chipsszel
Úgy kb. 3 hete egyik délután felhívott Andi, hogy a multiban mi akadt a kezébe. Ez nem volt más, mint a busa chips. Mivel sem ő, sem én nem találkoztunk ezzel az alapanyaggal korábban, -elképzelni el tudtam, hogy milyen lehet- és közel volt a szavatossága, így kértem Andit, hogy csak egyet vegyen belőle. Óvatosságom másik oka az volt, hogy sosem ettem még korábban busát, így nem ismertem a busa ízét. Szóval hiba volt...mármint, hogy csak egyet vettünk meg. Ugyanis nagyon kellemes ízű hal volt ez, és ami még érdekessége, hogy bio minőségű volt a busánk. Maga a termék, a Hortobágyi (Bio) Halgazdaságból származott. Bio ide, bio oda, a busának nem volt sem iszap, sem semmilyen mellékíze, úgy írnám le, hogy "víz" ízű volt. Igaz, a hajszálvékonyra szelt hal nem is tudta volna nagyon éreztetni azt, ha kellemetlen íze lett volna, de így eszméletlenül finom volt. Sajnos sem előtte, sem azóta nem láttuk a multiban ezt a halat, valószínűsítem, hogy leosztásban került ide. Erősen gondolkodom, hogy lobbizok ennek a terméknek a rendszeres polcon tartásáért. Tény, hogy nem olcsó eredeti áron, de mi kedvezménnyel vettük, így azt mondanám, hogy kellemes az ára. Lévén, hogy chips, így sok variáció nem adódik az elkészítésére vonatkozólag, marad a viszonylag bő olajban történő kisütése, és.... szóval innen jönne dilemma. Vagy készítünk hozzá egy mártogatóst, divatosabb nevén deep-et, vagy mint én egy krémes rizottó kiegészítőjeként, mondjuk úgy: feltéteként fogyasszuk el. Esetleg még szóba jöhetne a salátában való megjelenése is. Én a rizottó mellett döntöttem, és nem bántam meg. Ez pont az az étel, amelyben a két különböző textúra kellemesen kiegészíti egymást, pláne ha egy olyan alaplével dolgozunk, amely illeszkedik a hal ízéhez. Milliószor leírtam már, hogy én mindig friss zöldségekből, vagy csontból készítem az alaplevet, és KERÜLÖM, a kockák, porok használatát. Értem én, hogy nincs mindig idő 1-2 óra arra, hogy elkészítsük az alaplevet, de érdemes a vasárnapi húslevesből kb. 0,5 l-et félretenni (1-2 napig fel lehet használni) vagy lefagyasztani, és akkor bármikor elő lehet venni egy jó kis rizottóhoz, vagy krémleveshez. Sokkal finomabb a házi alaplé, mint a bolti kocka, ráadásul egészségesebb is. És ez utóbbin nagyobb a hangsúly.
A rizottó elkészítéséhez csakis két dologra van szükségünk: kb. 18 percre, és türelemre. Ebben a közel 20 percben nem nyomkodjuk a telefont, nem "facsebúkozunk" meg ilyesmiket csinálunk, hanem szépen kevergetjük a rizshez apránként adagolt alaplevet. Slussz. Ennyi. Ha jól dolgoztunk, akkor a közel 20 perc elteltével egy főzelékállagú, krémes egytálételt kapunk. Sajnos még mindig vannak akik a bácskai rizses húst, vagy annak állagát hívják rizottónak, illetve nem egy képet találni a neten, ahol formákba öntik a rizottót, amely megszilárdul, egybeáll, ezáltal elveszíti a lényegét: a krémes, folyós állagát. Szintén elengedhetetlen kelléke a rizottónak a megfelelő fajtájú rizs. Kimondottan a kerek, apró szemű rizs alkalmas erre a célra, bár kíváncsiságból készítettem korábban "A" minőségű rizsből is rizottót. Nem mondom, hogy nem sikerült, de maradjunk abban, hogy az apró, kerek szemű rizs való ehhez.
Amit mindenképpen tanácsolok, hogy a rizottó elkészítéséhez vajat használjunk, esetleg vaj+olíva keveréket. Én a főzés végén, mikor a lángot lezártam az edény alatt, egy kb. diónyi hideg vajat mindig adok a rizottóhoz. Ezzel egyrészt krémesebbé, másrészt finomabbá is teszem az ételt.
Hozzávalók 2 személyre
- kb. 2 maréknyi rizs
- 0,5 l alaplé +0,5 dl száraz fehér/rozé bor
- 5-7 dkg vaj
- 10 dkg busa chips
- reszelt citrom
- 1 szál újhagyma
- só, bors
Elkészítés
Forraljuk fel az alaplevet, majd tartsuk melegen alacsony láng felett. Egy mélyebb lábasban kb. 1 tk. vajat olvasszunk meg, majd adjuk hozzá a rizst. Keverjük alaposan össze, hogy a vaj bevonja a rizsszemeket. Emeljük fel a lángot közepesre, és öntsük hozzá a bort. Ettől kezdve folyamatosan keverjük a rizst. Amikor magába szívta a bort, egyúttal az alkohol elpárolgott, adjunk a rizshez egy merőkanálnyi alaplevet. Folyamatos keverés mellett végezzük mindaddig, míg a rizs puha nem lesz. Ha esetleg az alaplé elfogyna, vagy mert úgy érezzük, hogy túl erős az íze, meleg vízzel helyettesíthetjük, pótolhatjuk a folyadékot. Kb. 18-20 perc alatt készül el a rizottónk. Ha kell sózzuk, borsozzuk, és az aprított újhagymát ekkor adjuk hozzá. Adjunk hozzá még egy darabka vajat, és pár percig fedő alatt pihentessük. Ez idő alatt egy serpenyőben kb. 2 ujjnyi olajon süssük ropogósra a busa chipsszeket. Amikor már szép aranyszínűek, ropogósok, akkor egy papírtörőre szedjük ki őket, itassuk le róluk a felesleges olajat. Tálaláskor a meleg, krémes rizottó tetejére tegyünk a ropogósra sült busa chipsszből.
Tipp:
Tálaláskor megmosott reszelt citromhéjat is adhatunk a rizottóhoz, ezáltal fokozhatjuk az ízeket. Illetve a busa chipsszre is szórhatunk kevés durva sót.
2016. július 24., vasárnap
Almával sült kacsacomb vanília rúddal illatosítva
...még, hogy nincs új a nap alatt!!!!
Pedig igenis van. Úgy egy hónappal ezelőttig én sem gondoltam volna, hogy a kacsacombhoz milyen jól passzol a vanília, de ma már egyértelműen kijelentem: nagyon is jól megy a hozzá. Azt szeretném már most leszögezni: semmi édességre utaló íze nem lesz a kacsának, pontosabban a húsnak.
Azt tudtuk, ismertük már eddig is, hogy a kacsának jól áll a gyümölcs, -én különösen szeretem a hús-gyümölcs kombinációt-, illetve tudjuk azt is, hogy almás süteményekbe is remekül illik a vanília, de így együtt, a három alapanyag egyidejűleg való használata magamtól nem jutott volna eszembe. Magát a receptet Lázár Cheftől lestem el, pontosabban láttam úgy egy hónapja a tv-ben. Ő pedig egy francia szakácsra hivatkozott. Neki, nekem is elsőre fura volt a vanília mint fűszer használata a kacsahúshoz, de higgyétek el, nem tolakodik az ételben az íze. Ha nem mondanám meg, hogy van benne vanília, szerintem kevesen ismernék fel az ízét. Szó szerint inkább megillatosítja az almát, a kacsa húsát, diszkréten a háttérben megtámogatja az alapízeket. Sajnos Lázár Chef receptjét nem tudtam teljes mértékben megjegyezni, a neten sem találtam rá, így próbáltam a saját elképzelésem szerint fűszerezni a húst. Végül úgy döntöttem, hogy a húst sózom, és borsozom, a sütőtálban pedig cikkekre vágott almát, 4 darabba vágott kisebb fej lilahagymát, és egy darabka gyömbért teszek. Erre ültettem a kacsacombokat, amelyekre tettem egy-egy kisebb ág rozmaringot, és csipkedtem rá friss kakukkfüvet, végül ahogy a képen látható: a két kacsacomb közé -a rozmaring ág alatt- dugtam egy rúd vanília rudat. A rudat nem vágtam ketté, nem kell kikaparni a magjait. Semmi zsiradék nem került a hús alá, folyadékot sem öntöttem a combok alá.
Szokásomhoz híven lassú hőmérsékleten 2,5 órán át sütöttem a combokat, a végén pedig rápirítottam.
Köretnek elsősorban a sült, fűszeres almát javasolom, de ahogy a képen látható, készítettem hozzá rösztit, ezt elsősorban Andi miatt. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Andi is evett a hús mellé az almából, ami azért is nagy dolog, mert ő nem kedveli a hús-gyümölcs kombinációt.
Annak ellenére, hogy használtam rozmaringot, kevés kakukkfüvet is, külön-külön egyik sem volt érezhető a húson, az ízek a fűszeres almával és a vanília rúddal együtt szépen kiegészítették egymást.
És azt gondolom, hogy pont ez a lényege a fűszerezésnek.
Hozzávalók 2 személyre
- 2 db kacsacomb
- 1 egész alma
- 1 vanília rúd
- 2 kisebb rozmaring ág
- 4-5 "csipet" friss kakukkfű
- egy darabka gyömbér
- só
- bors
Elkészítés
A szobahőmérsékletű kacsacombokat alaposan sózzuk meg, majd tekerjünk rá frissen őrölt borsot. egy hőálló edénybe a cikkekre vágott almákat, a gyömbért, és a negyedelt lilahagymát tegyük bele, majd erre ültessük bőrükkel lefelé a kacsacombokat. A combokra helyezzük a friss fűszernövényeket, és a vanília rudat. Fóliázzuk le a sütőtálat, majd az előmelegített 200 fokos sütőbe tegyük be. 15 perc elteltével vegyük le a főfokot 180, majd újabb 10 perc elteltével 150 fokra a hőmérsékletet. Süssük így kb. 1 órát, majd fordítsuk meg a combokat. Újabb közel 1 órát süssük így, majd vegyük le a fóliát, és 190 fokon pirítsuk addig a combokat amíg szép pirosak, a bőrük pedig ropogós nem lesz.
Tipp:
Köretnek rösztiburgonyát, vagy hercegnőburgonyát készítsünk.
Pedig igenis van. Úgy egy hónappal ezelőttig én sem gondoltam volna, hogy a kacsacombhoz milyen jól passzol a vanília, de ma már egyértelműen kijelentem: nagyon is jól megy a hozzá. Azt szeretném már most leszögezni: semmi édességre utaló íze nem lesz a kacsának, pontosabban a húsnak.
Azt tudtuk, ismertük már eddig is, hogy a kacsának jól áll a gyümölcs, -én különösen szeretem a hús-gyümölcs kombinációt-, illetve tudjuk azt is, hogy almás süteményekbe is remekül illik a vanília, de így együtt, a három alapanyag egyidejűleg való használata magamtól nem jutott volna eszembe. Magát a receptet Lázár Cheftől lestem el, pontosabban láttam úgy egy hónapja a tv-ben. Ő pedig egy francia szakácsra hivatkozott. Neki, nekem is elsőre fura volt a vanília mint fűszer használata a kacsahúshoz, de higgyétek el, nem tolakodik az ételben az íze. Ha nem mondanám meg, hogy van benne vanília, szerintem kevesen ismernék fel az ízét. Szó szerint inkább megillatosítja az almát, a kacsa húsát, diszkréten a háttérben megtámogatja az alapízeket. Sajnos Lázár Chef receptjét nem tudtam teljes mértékben megjegyezni, a neten sem találtam rá, így próbáltam a saját elképzelésem szerint fűszerezni a húst. Végül úgy döntöttem, hogy a húst sózom, és borsozom, a sütőtálban pedig cikkekre vágott almát, 4 darabba vágott kisebb fej lilahagymát, és egy darabka gyömbért teszek. Erre ültettem a kacsacombokat, amelyekre tettem egy-egy kisebb ág rozmaringot, és csipkedtem rá friss kakukkfüvet, végül ahogy a képen látható: a két kacsacomb közé -a rozmaring ág alatt- dugtam egy rúd vanília rudat. A rudat nem vágtam ketté, nem kell kikaparni a magjait. Semmi zsiradék nem került a hús alá, folyadékot sem öntöttem a combok alá.
Szokásomhoz híven lassú hőmérsékleten 2,5 órán át sütöttem a combokat, a végén pedig rápirítottam.
Köretnek elsősorban a sült, fűszeres almát javasolom, de ahogy a képen látható, készítettem hozzá rösztit, ezt elsősorban Andi miatt. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Andi is evett a hús mellé az almából, ami azért is nagy dolog, mert ő nem kedveli a hús-gyümölcs kombinációt.
Annak ellenére, hogy használtam rozmaringot, kevés kakukkfüvet is, külön-külön egyik sem volt érezhető a húson, az ízek a fűszeres almával és a vanília rúddal együtt szépen kiegészítették egymást.
És azt gondolom, hogy pont ez a lényege a fűszerezésnek.
Hozzávalók 2 személyre
- 2 db kacsacomb
- 1 egész alma
- 1 vanília rúd
- 2 kisebb rozmaring ág
- 4-5 "csipet" friss kakukkfű
- egy darabka gyömbér
- só
- bors
Elkészítés
A szobahőmérsékletű kacsacombokat alaposan sózzuk meg, majd tekerjünk rá frissen őrölt borsot. egy hőálló edénybe a cikkekre vágott almákat, a gyömbért, és a negyedelt lilahagymát tegyük bele, majd erre ültessük bőrükkel lefelé a kacsacombokat. A combokra helyezzük a friss fűszernövényeket, és a vanília rudat. Fóliázzuk le a sütőtálat, majd az előmelegített 200 fokos sütőbe tegyük be. 15 perc elteltével vegyük le a főfokot 180, majd újabb 10 perc elteltével 150 fokra a hőmérsékletet. Süssük így kb. 1 órát, majd fordítsuk meg a combokat. Újabb közel 1 órát süssük így, majd vegyük le a fóliát, és 190 fokon pirítsuk addig a combokat amíg szép pirosak, a bőrük pedig ropogós nem lesz.
Tipp:
Köretnek rösztiburgonyát, vagy hercegnőburgonyát készítsünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

