Baszk csirke chorizóval és zöldborsóval

.... Én még mindig azokat az ételeket szeretem a legjobban, amiket egybepakolva kell elkészíteni.....

Nem tudom, hogy ki mennyit tud a baszk konyháról, bevallom én nem sokat. Pontosabban eddig semmit nem tudtam.... A történet pár hétre tehető vissza, amikor is az egyik multinál spanyol napok voltak, és vettem eredeti spanyol chorizó kolbászt. Bevallom őszintén: nem igazán rajongok a chorizóért. Úgy 10-en x évvel ezelőtt az egyik legnagyobb magyar szalámi gyár termékeit értékesítettem, és akkor ők új termékként gyártottak chorizót, amely akkor nem ízlett.... Mindegy, ízlések és pofonok. Időköbben aztán hébe-hóba vettem chorizót, de még mindig nem tudtam megszeretni. Pedig imádom a kolbászt. Aztán most úgy voltam vele: ezt az ételt elkészítem, és ízleni fog. Így is lett, külön megkóstoltam a kolbászt, az is ízlett, de így egy az egyben meg aztán....Nem szépítem.. Bitang jó lett.  Az eredeti receptben nincs zöldborsó, azt ad hoc jelleggel találtam ki, szerintem színben és végül ízben is tett hozzá. Ez az az étel amelyet igenis kenyérrel kell enni. Kötelező a finom szaftját tunkolni! És igen, ezt nem szabad "pipiskedve" enni. Puritán, de pont ezért jó. Amit nem hagytam ki, -és legközelebb sem fogok-, az a bor. Méghozzá a jóféle cabernet sauvignon. Nem kell sok, kb. 1 dl mennyiség ment bele, de kellett hozzá. Jófajta soproni. Na, és a paradicsom, meg kaliforniai paprika. Ezek nem hiányozhatnak az ételből. Én kevés házi füstölt pirospaprikát is tettem a főzés felében az ételhez, ezt annyira nem éreztem, de nem is az volt a cél. Csak diszkréten a háttérben ott legyen. Mivel a chorizón volt a hangsúly, így nem akartam túlfűszerezni az ételt. A paradicsom miatt, oregánót és kakukkfüvet használtam, és jelentem: nagyon jó harmonikus lett. Nem volt tolakodó egyik fűszer sem. Viszont a fokhagymával nem spóroltam, 4-5 gerezd is ment bele, felszeletelve. Ez azt gondolom alap ebben az ételben. Némi só, kb. 1,5 óra és ott gőzölög az asztalunkon ez a finom egytálétel, amely akár ebédre, akár vacsorára készül, remek választás lehet egy szelet finom ropogós kenyérrel.

Hozzávalók 4 személyre

- 4 egész csirke ( vagy alsó felső comb mix)

- 1 szál chorizó kolbász

- 4 gerezd fokhagyma

- kb.  1dl. száraz vörösbor

- 25 dkg koktél paradicsom

- 1 nagyobb lilahagyma

- 1 nagyobb piros húsú paprika

- kb. 3 marék zöldborsó

- 1dl paradicsompüré

- 1dl víz

- 2 tk oregánó

- 1 tk kakukkfű

- 2 kisebb babér

- 1 tk füstölt pirospaprika

- só

Elkészítése

A csirkecombokat sózzuk meg. A chorizót karikázzuk fel. A lilahagymát  félkarikára vágjuk fel. A paradicsomokat vágjuk félbe, a fokhagymát szeleteljük fel. A  kaliforniai paprikát csíkozzuk fel. Egy mélyebb edénybe zsiradék nélkül közepes láng felett izzasztjuk meg a chorizó karikákat. Ha kiengedték a zsírjukat, akkor szedjük ki őket egy tányérra. A visszamaradt zsiradékon magas láng felett pirítsuk körbe a csirkecombokat. Ha megpirultak, vegyük ki őket egy tányérra. Ezután az edényben a lilahagymát, a kaliforniai paprikát pár percig futtassuk meg a zsiradékon. Öntsük hozzá a vörösbort, majd forraljuk el az alkoholt pár perc alatt. Helyezzük a hagymás alapra a csirkecombokat, a fokhagymát, a félbevágott paradicsomokat, majd adjuk hozzá a paradicsompürét és vizet. Fűszerezzük sóval, oregánóval, kakukkfűvel, babérlevéllel és forraljuk fel a ragut. Adjuk hozzá a chozizót, és keverjük össze alaposan. Ezután fedő alatt kb. 1 óra alatt alacsony láng felett főzzük meg a ragunkat. Félidőben forgassuk meg a csirkecombokat. A fedőt levéve forraljuk be a szaftot, és az utolsó 5 percben adjuk hozzá a zöldborsót. 

Friss kenyérrel tálaljuk.

Tipp:
A ragunkat gazdagíthatjuk olajbogyóval is.

Édesburgonya krémleves sült paprikával

...a leves felmelegíti a testet, lelket.... legalábbis szerintem.

A héten szabadságon vagyok, de valahogy az időjárás nem igazán akar nekem kedvezni. Jó, nem csak most, az elmúlt napokban, sőt az elmúlt több mint egy hétben frontok jöttek-mentek, és nem akar tartósan meleg lenni. A mai napon is ez történt. Reggel egy jó nagyot sétáltam a tó körül, és mire hazaérkeztem, pont abban a percben szakadt le az ég. A zápor után eléggé lehűlt a levegő, és sajnos ez délutánra még tovább romlott. Pont ezért döntöttem amellett, hogy egy forró krémlevessel próbálom kompenzálni a hőmérséklet különbséget. Mivel hirtelen támadt az ebbéli ötletem, így muszáj volt a spejz tartalmára hagyatkoznom. Először hagyma krémlevest gondoltam készíteni, de aztán kezembe akadt az az egy darab közepes méretű édesburgonya, amely hetek óta árválkodott a polcon. Eredetileg nem egyedül volt, de a társát szombaton csíkokra vágtam, és bő olajban, kisütöttem. Szóval a hagyma és az édesburgonya megadta a lendület, és a kedvet, hogy ebből készítsek krémlevest. Találtam még 3 színű kaliforniai paprikát is. A pirosat választottam, hiszen a leves színéhez ez passzolt a legjobban. Jófajta győri Gyarmathy kenyerem is volt még egy kevés, amelyet pénteken hoztam magammal, így abból adott volt a lehetőség: kenyérkockát pirítok a leveshez, mint levesbetétet. A levest eredetileg görög joghurttal szerettem volna krémesebbé tenni, de..... mivel elég jól sikeredett az önmagával való sűrítés, így kihagytam a joghurtot. Pontosabban egy diónyi vajjal montíroztam, ettől kellemesen selymes, krémes lett a leves. A fűszerezés pedig abszolút minimál volt. Só és bors. Szerintem ennyi pont elég volt hozzá.

Hozzávalók 3 személyhez

- 1 közepes méretű édesburgonya

- közepes méretű vöröshagyma

- 1 piros kaliforniai paprika (kápia paprika is tökéletes)

- 1+1 diónyi vaj

- kb. 6 dl víz (vagy alaplé)

- 1-2 szelet szikkadt kenyér

Elkészítése

Egy mélyebb edényben egy diónyi vajon a nem túl finomra vágott vöröshagymát erős láng felett 1-2 percig pirítjuk. Sózzuk meg, hogy kiadja a levét, és fedő alatt további néhány percig dinszteljük. Ez idő alatt az édesburgonyát hámozzuk meg, majd kisebb darabokra vágjuk fel. Ha a hagyma kellően megfonnyadt, adjuk hozzá az édesburgonyát. Sózzuk, borsozzuk meg, és alaposan keverjük össze a hagymás alappal. Adjunk hozzá annyi vizet, amely éppen ellepi és közepes láng felett fedő alatt főzzük puhára az édesburgonyát. (ez kb. 15-20 perc). Ez idő alatt egy serpenyőben kevés vajon a csíkokra vágott paprikát erős láng felett süsük meg. Ha az édesburgonya megpuhult, egy botturmix segítségével pürésítsük le a levest. Kóstoljuk meg, ha kell fűszerezzük. Állítsuk be a textúráját a levesnek, ha kell adjunk hozzá vizet, vagy alaplevet. (Ha valaki szeretné, ezen a ponton adhat hozzá tejszínt, vagy joghurtot.) Forraljuk fel a levest és amikor elzárjuk a lángot, adjuk hozzá a megmarad diónyi vajat. Keverjük el alaposan, és tálaljuk a sült paprika csíkokkal valamint a pirított kenyérkockákkal.

Tipp:
Ha pikánsabb ízt szeretnénk, tálaláskor adjunk a levesünkhöz pár csepp fehérbor ecetet.

Kalácspuding

Húsvét utáni maradékok felhasználása vs. új étel......

Közel egy hét telt el húsvét óta, és mint annyi háztartásban, úgy nálunk is a maradékok felhasználása adott feladatott, hogy új ételeket készítsünk belőlük. Mivel anyutól egy szép csülköt kaptunk, így annak maradékából tejszínes-tormás mártásban fürdetett csülköt sütöttem össze medvehagymás tésztával. Ezt ettük két napig... na de mi legyen a kalács sorsa??? Mivel az édesség vonal Andi reszortja, így ő vállalta magára a feladatot, hogy készít a szikkadt kalácsból valamit.... Az interneten történő keresgélés meghozta az eredményt, hiszen a kalácsfelfújt mellett tette le a voksát tegnap. Az elméletet tettek követték, hiszen ma délután mire hazaértem, elém tette a képen látható kalácspudingot. Az illata nagyon jó volt, és egyúttal a pár nappal ezelőtt vett eper is felhasználásra került, legalábbis a maradék 4-5 szem. Ha nagyon megvizsgáljuk a munkafázist, akkor ez a "mindent pakoljunk össze és süsük egybe" kategória, de mivel nem én készítettem, így nem állíthatom ezt egy az egyben.

Egy biztos. Függetlenül, hogy húsvétról vagy máskor marad meg maradékunk, -jelen esetben kalács-, próbáljunk belőle új ételt kihozni. 

Hozzávalók:

- 25 dkg kalács

- 2,5 dl tej

- 3 egész tojás

- 2 ek. lekvár

- 1 csomag vaníliás cukor

- 5 dkg dió

- pár szem eper

- vaj a forma kikenéséhez

- pici só

Elkészítése

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojásokat beleütjük egy tálba, kissé felverjük, hozzáadjuk a pici sót, hozzáöntjük a tejet. A kalácsot szeletekre vágjuk, egy tálba tesszük és a tojásos-tejes keverék felével meglocsoljuk. Amíg egy kicsit puhul a kalács, kivajazunk egy formát. Ezután elkezdjük a kalácsokat rétegezni, kevés lekvárt kenünk a kalácsok közé, megszórjuk a vaníliás cukor felével. Majd ha végig raktuk ráöntjük a maradék tojásos tejet, megszórjuk a vaníliás cukor felével és apróra vágott dióval, majd negyedelt epreket is rátesszük. Alufóliával lefedve 50-55 perc alatt megsütjük, az utolsó 10 percben vegyük le a fóliát és úgy süssük. Tálaláskor porcukorral hintjük.

Tipp:
Dió helyett mandulát vagy pisztáciát is használhatunk

Citromos-sörös sült csirkecomb, spenótos rizzsel

.... különösen örülök, ha egy fejben összerakott recept pont olyanra sikeredik, mint amilyennek elterveztem...

És ez pont ilyen lett. Mit ilyen? Még jobb is! Annyira kellemesen citromos, zöldfűszeres és nagyon szaftos, omlós lett a csirkecomb, hogy szinte percekig dicsértem magam. Pedig ezt nem szoktam, mert tudjuk: az szagos... de nem ez a csirke! Valahogy sikerült eltalálnom a fűszerezést, a só és a citrom arányát, és a sör sem lett tolakodó, annak ellenére sem, hogy eleinte még sokalltam is azt a közel 2dl-nyi menyiséget, amelyet hozzáöntöttem a sütés előtt. Az is igaz, hogy egy nagyon finom, prémium sört használtam a sütéshez, amelynek nem túl erősen kesernyés az íze. Ami abszolút jót tett a húsnak, az a pácolás. Már a pácolásnál használtam egy kevés citromot, hogy a savak könnyebben marják meg a húst, és ezáltal juttatják bele a fűszerek ízeit. Alapjában egy Provence-i fűszeres keveréket készítettem. Kakukkfű, rozmaring, levendula (ezzel csak óvatosan) és turbolyát, valamint fokhagymát és az előbb említett citromlevet használtam. Egy éjszakán át álltak a combok a pácban, amelybe kevés sót is tettem, illetve frissen őrölt borsot is. Szokás szerint hosszú órákon át, alacsony hőfokon sütöttem a csirkecombokat, amelyek meghálálták ezt a törődést. 

Tudom, hogy sokan még mindig megkérdezik: miért van értelme 2-3 órán át 130-150 fokon sütni a csirkecombot. Nos, nekik újra csak azt tudom felelni: próbálják ki, és többet nem fogják megkérdezni....

Mivel alapjában a csirke egészséges(ebb), így azt gondolom a köretnek is annak kell lennie. Kimondottan ehhez a recepthez vettem egy három fajta rizsből álló keveréket, amelyet még feldobtam friss spenóttal is. Könnyű ebéd, vagy vacsora lehet ez az étel, amelynek az egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell vele sokat foglalkozni.

Hozzávalók 4 személyre

- személyenként 1 egész csirkecomb

- 2dl sör (lehetőleg világos)

- 1 egész citrom

- 2 gerezd fokhagyma

- 1tk. szárított rozmaring

- 1 tk. szárított kakukkfű

- 1 tk. fokhagymapor

- 1 tk. turbolya

- egy csipet szárított levendula

- só

- frissen őrölt feketebors

- rizs

- friss spenót

Elkészítése

A fűszereket egy keverőtálban kevés sóval, frissen őrölt borssal és egy fél citrom levével elkeverünk. Ezzel a fűszerkeverékkel alaposan bedörzsöljük a csirkecombokat. Egy jól záródó tálban vagy edényben 3-4 órán át pácoljuk a combokat. Sütés előtt legalább 1 órával vegyük ki a hűtőből a combokat. Egy sütőtálba helyezzük át a combokat, a bőrös oldalát sózzuk meg, majd 1-2 gerezd fokhagymát helyezzünk bele a sütőtálba. Öntsük a sört a csirkecombok alá, (kevés vizet is) majd karikázzuk fel az alaposan megmosott citromot, és minden egyes combra helyezzünk rá 1-1 citromkarikát. Ha kisebb a citrom, vagy nagyobb a csirkecomb, akkor akár 2db citromkarikát is használhatunk. Ezután fóliázzuk le a sütőtálat, és az előmelegített 220 fokos sütőbe tegyük be a húst, majd 20 perc elteltével vegyük le a hőfokot 190 fokra, majd újabb 10 perc elteltével 150 fokra. Ezen a hőfokon süssük a combokat kb. 1,5 órán át, majd fólia nélkül -időszakos locsolgatás mellett- újabb 1 órán át. Végül emeljük fel a hőfokot 180-200 fokra, és pirítsuk meg a combok bőrét. A rizst főzzük ki, majd a forró rizshez keverjük hozzá az aprított spenótot, vagy a bébi spenótot. A rizs hője elég a spenót megfonnyasztásához.

Tálaláskor a leszűrt pecsenyelével gazdagon locsoljuk meg a csirkecombokat és a spenótos rizzsel tálaljuk.

Tipp:
A pácolás során érdemes a csirke bőre alá juttatni a fűszerkeverékből, ezáltal megóvjuk a fűszereket a megégéstől.

Cápa steak cider mártással

.... a hal nagyon egészséges, ezért is eszem 1-2 hetente valamilyen formában...

Általában füstölt lazacot szoktunk enni, amit vajas pirítóssal és citrommal eszünk, vagy pl. mint ma este, tonhalas pizzát készítek. De tényleg tonhalból, és nem aprított ki tudja milyen halból készültet. Hozzá teszem: anyukám nem kergetett minket gyerekkorunkban az asztal körül az öcsémmel, ha nem ettük meg a posírozott lazacot, de tény: mindenféle haltörzset , meg "egyéb" fehér halnak titulált halat nem eszem meg. 

Pár hete az "Í" betűs multiban tudatosan keresgéltem a halas pultban (sajnos csak fagyasztott formákkal találkoztam) és ott akadt a kezembe a cápa steak. Hallani hallottam róla már korábban, sőt úgy 8 éve cápa uszonyból levest is főztem, de annyira nem hagyott nyomot bennem, így a cápát elfelejtettem....eddig. Mert a cápa steak jó. Semmi különlegessége nincs, de mégis jó volt vele dolgozni. Nekem egy kicsit a kardhalra emlékeztetett, amelyet korábban már ettem, és ízlett. 

Aki egy kicsit is járatos a konyhában, az jól tudja: a halaknak nem igazán van jellegzetes ízük. Viszont, nem is szabad túlfűszerezni, mert akkor meg nem igazán érvényesül a naturális íze.. Sokan a só, bors, citrom triumvirátusra esküsznek, valahol én is ezt a csoportot erősítem, de most azt gondoltam: kell valami extra. Mivel tudtam, hogy jázmin és vörös rizs keverékkel fogjuk enni a cápa steaket, így mindenképpen valamilyen mártást képzeltem a halhoz. Először a citrom mártás jutott eszembe, de aztán mikor a multiban a pénztárnál a hűtőre pillantottam, és megláttam a lime-menta ízű cidert, akkor eldőlt: ebből lesz a mártás. Így utólag nem mondom, hogy nagyon jó választás volt, de azt sem, hogy nem. Legközelebb a citrom mártást próbálom ki, vagy akár snidling mártásra is mernék gondolni....

Érdemes kísérletezni, mert csak így tanulunk, és találunk ki új kombinációkat. 

Ez az étel hamar elkészül, és akár egy könnyű vacsora részeként is vállalható. 

Hozzávalók 2 személyre:

- fejenként 1 szelet (esetleg 2) cápa steak

- 2-3 marék rizs (nálam jázmin&vörös rizs)

- 1 cider

- liszt

- vaj

- só

- frissen őrölt fekete bors

- petrezselyem

Elkészítése:

A halat olvasszuk ki, majd sózzuk, borsozzuk. Egy serpenyőben kevés vajon erős láng felett oldalanként 2-3 perc alatt pirítsuk meg a steakeket. Egy tányérra tegyük át őket, majd fóliával takarjuk le a tányért. Ha ezzel megvagyunk egy edényben főzzük ki a rizst. Egy másik edényben kb. 10 dkg vajat olvasszunk fel, szórjunk hozzá kevés lisztet, egy kézi habverővel keverjük el, majd adjuk hozzá a cidert. Forraljuk fel. Krémes, kissé folyósnak kell lennie. 

Tálaláskor a rizshez keverjünk aprított petrezselymet, majd a steakhez adjuk a cider mártást.

Tipp:

Kevés citrommal meglocsolhatjuk a halat sütés előtt, így kissé pikánsabb lesz az íze.

Paradicsomos-gombás sertésszelet

... amikor nem az készül el, amit tervezünk....

Nem szépítem a dolgot: bakonyi sertés ragut akartam készíteni. De nem jött össze, ugyanis elfelejtettem a tejfölt hozzákeverni a raguhoz, meg amúgy is a sűrített paradicsom kissé túlsúlyba került, szóval amatőr szintén mozogtam a konyhában. De..... végül is jó lett az étel, olyannyira, hogy nem is bántuk, hogy nem az lett amit eredetileg gondoltuk. Utólag persze magyarázhatnék ezt-azt, meg tejfölt is keverhettem volna bele, de ha már a paradicsompüré kissé túlsúlyba került, akkor már elvittem az olasz vonalra a történetet. Persze nem igazi olaszos ízvilágot kell itt elképzelni, mert került a mártásba jó kis házi fűszerpaprika, amely szerencsére nem dominált, de mégis benne volt. Illetve semmi olyan tipikus olasz ízvilágra hajazó fűszer sem került a szaftban (mártásba), ha csak a fokhagymát nem vesszük annak. Egyszóval: egy kellemes ízű paradicsomos-gombás sertésszeletet ettünk tésztával ebédre. 

Ja, és ami nagyon fontos volt, hogy a serpenyőt friss igazi kovászos kenyérrel "tunkoltam" ki, így a húsleves után nekem elvileg már tele is volt a gyomrom.... De most őszintén: ki nem szeret tunkolni??? Tudjuk jól, hogy az igazi, valódi jó ízek a serpenyőben vannak...... És szerintem ez a sertés zsírnak is köszönhető, amelyet az olaj helyett használtam.

Mivel nem kell hosszú órákat várni az ételre amíg elkészül, így akár egy gyors(abb) ebédre, vagy akár meleg vacsorára is elkészíthető.

És a legjobb benne, hogy mindösszesen egy serpenyő kell hozzá. 

Hozzávalók 4 személyre

- 4 szelet sertés karaj vagy comb

- 1 kis üveg sűrített paradicsom (kb. 1 ek.)

- 3 dl. alaplé ( a legjobb a húsleves)

- 2 tk. fűszerpaprika

- 25 dkg. gomba

- 2 gerezd fokhagyma

- 1 fej vöröshagyma

- só

- bors

- zsír

- köretnek tészta  (tunkolni pedig kenyér)

Elkészítése

A hússzeleteket gyengéden kiveregetjük, és sózzuk, borsozzuk. Egy serpenyőben kevés zsíron megpirítjuk a húsokat mindkét oldalukon. Ezután egy tányérra tesszük át őket, és lefedjük alufóliával. Amíg a hús sül, a gombákat negyedeljük, vagy ha kisebbek, felezzük. A serpenyőbe -ha kell- tegyünk még zsírt, és erős láng felett pirítsuk meg a gombákat. Fontos! A pirítás alatt ne sózzuk a gombákat! A pirítás utolsó perceiben adjuk hozzá a zúzott fokhagymákat, majd tegyünk is félre a gombákat egy tányérra. A visszamaradt zsiradékban pirítsuk le a paradicsompürét és kevés alaplével öntsük fel, majd adjuk hozzá a finomra vágott vöröshagymát és dinszteljük meg azt. Tegyük a hagymás alapra a húsokat, és adjuk hozzá annyi alaplét amely félig ellepi a húsokat. Ezután fűszerezzük pirospaprikával, majd ha kioldódott a színe, fedjük le alufóliával a serpenyőt, és alacsony láng felett 30 perc alatt pároljuk meg a húsokat. Félidőben forgassuk meg a húsokat. Ha letelt az idő, vegyük le a fedőt, és adjuk hozzá a gombákat. Addig pároljuk a ragut, míg kellően sűrű, azaz mártás alapú nem lesz a szaftja.
Tésztával tálaljuk ragut.

Tipp:
Friss bazsalikommal fűszerezhetjük a mártást.

Leveles tésztában sült szarvas vadasragu

...és mégsem telt el úgy a tél (vége), hogy ne csináltam volna vad ételt...

Mondom ezt úgy, hogy már tavasz van. Bár, tegnap, de különösen ma inkább kabátos idő volt, mint sem pulóveres. Ez végül is a recept szempontjából nem annyira fontos infó, nekem annyiból igen, hogy vad ételt inkább télen kívánok meg, minimum is ősszel. De hát akkor van az igazi keletje, az ilyen ételeknek. Nem igaz?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a receptet eredetileg Mautner Zsófi és Széll Tamás közös, az egyik multi neve alatt futó nagyon jó kis szakácskönyvében láttam. Hetek óta fentem a fogam erre az ételre, amelyet jó szokásomhoz hívem kissé átalakítottam, pontosabban racionalizáltam. Egyébként Zsófi ezt vaddisznó raguból készítette, amelyet én is be tudtam volna szerezni, de mivel a szarvast jobban szeretjük, így lett az. Imádom az ilyen, vagy ehhez hasonló ragukat, az elkészítésüket még annyira is. Soha nem sikerül 2x egyformára. Mindig van valami ami ad hoc módon hozzákerül, vagy éppen kifelejtődik. Ami rám abszolút jellemző, hogy az ilyen ragukat is, nagyon alacsony hőmérsékleten, hosszú órákon át főzöm-párolom. Sokkal omlósabb, szaftosabb lesz a hús, illetve teltebb ízű a ragu. Hiszen van ideje az ízeknek összeérniük. Sőt, pl. ezt az ételt is úgy készítettem, hogy tegnap este készítettem el a ragut, és csak ma, ebédre raktam össze a leveles tésztával, és úgy ment be a sütőbe. Sok dolgunk nincs a raguval miután feltettük a lángra, max. óránként 1-2x keverünk, kóstolunk. Ennyi. Csak egy kis érdekesség, kvázi kulissza titok. A recepthez használt 2 szelet vékony citrom karikát, mikor ma kiakartuk venni a raguból, nem találtuk.... Aztán megfejtettük, hogy valószínűleg belefőtt a raguba. Mindenesetre az ízét nagyon kellemesen hozzáadta a raguhoz. Bátran kijelenthetem, hogy életem egyik legjobb raguját sikerült elkészítenem. Mindehhez persze kellett a jó minőségű vadhús, illetve az édeskés ízű Fertő-tó melletti sárgarépa, amelyet ha csak tehetem, mindig veszek. Szerencsére sok multiban is be lehet szerezni, keressétek, megéri..... 

Az eredeti receptben nem szerepelt, de én kakukkfüvet, és tárkonyt is használtam, utóbbi kifejezetten jót tett a vadasnak. Nem szeretnék reklámot csinálni senkinek, de az "L" betűs multi leveles tésztája kifejezetten jónak bizonyult, olyannyira, hogy legközelebb is ilyet veszünk. 

Ha mindent egybevetünk, akkor ugyan nem egy gyorsan,valamit finoman kategóriájú recept ez, de azt gondolom, a jó ízekhez bizony idő kell, és ezt néha muszáj rászánni. Megéri.

Hozzávalók 4 személyre

- 1 kg szarvas apró hús

- 1 csomag leveles tészta

- 4-5 közepes méretű sárgarépa (lehet több is)

- 2 fehér répa

- 1 egész nagy vöröshagyma

- 2 gerezd fokhagyma

- 3-5 szem borókabogyó

- 1 citrom

- 1 kis pohár tejföl

- 2 ek. mustár

- 1tk. kakukkfű

- 1 tk. tárkony

- 2 babérlevél

- só

- bors

- cukor (ízlés szerint)

- 1 tojás

- olaj

Elkészítése

A gyökérzöldséget megtisztítjuk és 3-4 cm-es darabokra vágjuk. A húst megtisztítjuk a hártyáktól, inaktól és ízlésünknek megfelelő kockákra vágjuk. A citromot forró vízben áztatjuk, majd alaposan lesikáljuk. Egy mélyebb falú edényben kevés olajat forrósítunk, majd a gyökérzöldségeket beletesszük és néhány percig erős láng felett karamellizáljuk. Nem baj, ha kissé megégnek itt-ott. Ha ezzel megvagyunk, vegyük ki őket, és ha kell adjunk kevés olajat az edénybe, majd a húst adjuk hozzá. Szintén magas láng felett pirítsuk meg a húst, gyakran kevergessük. Ha a hús elkezdte a levét kiengedni, akkor adjuk hozzá a hagymákat, és a lepirított zöldségeket. Keverjük el alaposan, majd adjuk hozzá a borókabogyókat, és a kakukkfüvet, babért, 2-3 szelet citromkarikát illetve a borsot. Még ne sózzuk! Ha ismét felforrt a kiengedett húslé, akkor vegyük lejjebb a lángot takarékra, és annyi vizet adjunk hozzá amely éppen ellepi a húst. Újra forraljuk, majd ezután sózzuk meg. Fedő alatt, takarék láng felett időnként kevergetve 3-4 óra alatt főzzük meg a ragut. Ha kell kevés vizet adjuk a raguhoz, ha az elpárologna. Amikor elkészült a ragu, akkor távolítsuk el a babért, borókabogyót, és ha nem főt bele a citromkarikákat. A húst is vegyük ki egy tálra. Az edényben csak a gyökérzöldségek maradjanak. Ha esetleg túl sok lé maradna benne, akkor öntsünk belőle. A répákat egy botturmix segítségével pépesítsük. Ebbe a sűrű mártásba adjuk hozzá a tejfölt, a mustárt, a cukrot. Ha kell sózzuk, és ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukrot adjunk hozzá. Forraljuk fel, és adjuk hozzá a tárkonyt. Kóstoljuk meg, és ha kell utánafűszerezzük. Ha kellően ízletes, akkor tegyük bele a húst. Egy sütőtálat vajazzunk ki, és oszlassuk el a vadas-ragut benne. Ha marad, akkor két tálban süssünk. A ragut igazgassuk el, és a tetejét fedjük be a leveles tésztával. Kenjük le a felvert tojással, szurkáljuk meg a tésztát és az előmelegített 200 fokos sütőbe toljuk be, ahol kb. 20 perc alatt, amíg a tészta megpirul süssük meg. A sütőből kivéve langyosra hűlve szeleteljük fel.

Tipp:

Gombával is dúsíthatjuk a ragut, illetve akár salátát is kínálhatunk mellé tálaláskor.