Párolt marha gyökérpürével és szőlővel

"Itt van az ősz, itt van újra".....
Kezdhetném ezzel a Petőfi verssel a bejegyzésemet, mert valóban ősziesre fordult az idő. Bár biztatóak az előjelzések az időjárást illetőleg, de tény: az ősz már a kertünk végén jár(t). Történt ugyanis, hogy a bazsalikom bokrainkat az elmúlt napok hűvös 5 fok körüli reggelei "meggyengítették", megbarnultak a levelei.
Na de térjünk rá erre a receptre. Bármennyire is hihetetlen, ez az étel az idei nyárhoz, pontosabban annak végéhez köthető, mikor is még 35 fok volt. Történt ugyanis, hogy Augusztus utolsó hétvégéjén Révfülöpön jártunk az öcséméknél, akik ajánlottak egy ígéretes éttermet amit gondoltuk, hogy le is tesztelünk. A késő délutánra tevődött ebédre hangolódva egy pálinka elfogyasztása után fel is kerekedtünk, hogy "csekkoljuk" a helyet. Lévén szezon végén voltunk, így nagy dolgokra nem számítottunk, de mivel kánikula volt, így bőven voltak még vendégek az étteremben rajtunk kívül is. Ami elsőre a legszimpatikusabb volt, az az, hogy szezonális napi ajánlatuk is volt. Mivel szeptember -és szüreti időszak- előtt jártunk pár nappal, a napi ajánlat éppen sertés szeletet volt szőlő raguval, tört burgonyával, és egy pohár olaszrizlinggel. Nem kellett sokat gondolkodnom rajta, -bár átlapoztam az étlapot- végül ezt a választottam, sőt amin meglepődtem: Andi is. Ugyanis ő nem szereti a húst gyümölccsel, de most kivételt tett, megkóstolta és nem bánta meg. Vaj puhára párolt sertésszeletet kaptunk, kellemes ízű volt a szőlő ragú is, és a hozzá kínált hagymás tört burgonya sem volt száraz. Már ott eldöntöttem, hogy én is reprodukálom ezt az étel, de azért változtatok rajta. Olyannyira változtattam, hogy szinte teljesen máshogy készítettem el, más alapanyagokból azt a receptet, amelyről mindkettőnknek az a bizonyos révfülöpi hétvége jutott eszünkben... család, nyár, Balaton..

Hozzávalók 4 személyre:

- 60 dkg csn. marhalábszár (esetleg marhanyak)

- gyökérzöldség (sárgarépa, fehérrépa, zellergumó)

- 1 paradicsom

- 1 kisebb darab gyömbér

- szemes bors

- só

- szőlő

- vaj

- olaj


Elkészítése: 

A gyökérzöldségeket megpucoljuk, daraboljuk majd egy leveses tálban kevés olajon erős láng felett lepirítjuk. Amikor már karamellizálódtak, felöntjük bőven annyi vízzel, mintha levest főznénk, (gyakorlatilag az is lesz a végén) majd beletesszük a marhalábszárt. Hozzáadjuk a paradicsomot, gyömbért, szemes borsot, sózzuk és lassú tűz felett vaj puhára pároljuk a húst. A főzés során képződött habot merjük le. Mivel több órán keresztül főzzük a húst (3-4 óra) így szükséges lehet az elpárolgott  víz pótlása. Amikor a hús megpuhult, emeljük ki a főzőléből, és egy deszkára tegyük át és még forró állapotában késsel aprítsuk fel. Nem kell teljesen homogénre, lehet rusztikus is. Egy alufóliára tegyük át, rendezzük egy csíkba kb. 3-5 cm vastagságúra, és mint a szaloncukrot, csavarjuk fel a fóliát jó szorosra. Amikor már kihűlt a csomag, tegyük be a hűtőbe, másnapra teljesen megdermed, egybeáll. Erre azért van szükség, hogy könnyebben tudjuk szelni. A lábszárban lévő kollagén anyag segít a húst egyben tartani, ezért inkább ezt a részét használjuk ehhez a recepthez. Tálalás előtt a gyökérzöldségeket pürésítsük le, egy kevés vajat adhatunk hozzá, hogy krémesebb legyen. A szőlőszemeket mossuk meg. Egy serpenyőben kevés vajon cukrot karamellizálunk, adjuk hozzá a szőlőszemeket, forgassuk át benne alaposan kb. 1 percig, majd tálaljuk azonnal.
A hideg húst jól kiegészíti a langyos püré, és a forró szőlőragú.

Tipp:
A  pürét ízesíthetjük egy kevés citromlével, esetleg 1-2 db menta vagy bazsalikom levéllel is.

Zöldséges felfújt

Ez a recept gyakorlatilag ad hoc jelleggel született meg. Történt ugyanis, hogy valahogy nem kívántuk ebédre a húst, -enni meg hát kell azért- és lévén elég sok zöldségünk volt, így kitaláltam, mi lenne ha egyfajta zöldséges felfújtat készítenénk belőlük. Tojás is volt, illetve tejszín is, szóval az alap megvolt. Azért nem a klasszikus felfújtról beszélhetünk jelen esetben, hiszen nincs benne liszt, de tény: a sütés végére egyfajta felfújt került ki a sütő "poklából". Vagy hívhatnánk akár sült lecsónak is, ha nem néznénk a tejszínt benne.
Mikor nekiálltam az előkészületnek végig gondoltam mi van "raktáron", mit is tudok felhasználni. Volt egy csomag gyönyörű kápia paprikánk, egy darab póré hagymánk, krumplink, illetve koktél paradicsomunk. Utóbbi a kertből, frissen szedve. Illetve az előbb említett tojások és a tejszín. Szóval ebből gondoltam készíteni egy zöldséges felfújtat. Sok teendőm nem volt az előkészületekkel, hiszen a paprikákat, pórét karikákra vágtam azalatt az idő alatt, ami alatt a krumpli félpuhára főt. Erre azért volt szükség, hogy mind a zöldségek, mind a krumpli egyformán puha legyen a sütés végére. És tényleg az is lett. Továbbá kellően szaftos is, a tojásos-tejszínes keveréktől.
Pár gondolatot szeretnék a tejszínről mondani. Szerintem téved az, aki azt hiszi, hogy 10-20%-os tejszín az nagyon jó, pláne ha növényi vagy főző "tejszínről" beszélünk. A tejszín, az állati eredetű, és nagyon zsíros. Ez van, és kész. Én kizárólag habtejszínnel, azaz min. 30%-os tejszínnel dolgozom. Természetesen akik laktóz érzékenyek, ők érthető okból nem használhatnak hagyományos habtejszínt, de azok akik nem érzékenyek, és megtehetik, nekik üzenem: felejtsék el a főző, meg a nem tudom milyen növényi eredetű "tejszíneket"!
Pár szót ejtenék a fűszerezésről is. Nem bonyolítottam túl túl a dolgot, mindösszesen sóval, borssal és kevés aprított rozmaringgal fűszereztem a tojásos-tejszínes keveréket. Szerettem volna a sült zöldségek (természetes) ízét érezni, nem akartam elnyomni bármilyen intenzív fűszerrel. A rozmaringot is csak a krumpli miatt használtam, hiszen tudjuk jól: ők ketten nagyon jó barátok.
Örök igazság ami most (is) beigazolódott: a legegyszerűbb alapanyagokból lehet a legjobb ételeket elkészíteni. Érdemes néha benézni a spejzba, hűtőbe, hogy mi van "készleten", mert 1-2 hozzávalóból is lehet királyi ételt készíteni. 

Hozzávalók 4 személyre:

- 2-3 db kisebb kápia paprika

- 8 db koktél paradicsom

- 1 nagyobb krumpli

- 1 poré hagyma

- 250 ml habtejszín

- 1 egész tojás (lehetőleg házi)

- zsemlemorzsa

- vaj

- só

- bors

- friss rozmaring


Elkészítése:

A krumplit héjában főzzük félpuhára. Ez idő alatt mossuk meg a zöldségeket, a paprikákat csumázzuk ki, vágjuk karikákra. A pórét is vágjuk karikára, majd egy serpenyőben kevés vajon pároljuk meg. Érdemes lassú láng felett, mivel nem pirított hagymát kell készítenünk. Ha a póré megpuhult, a krumpli is félpuhára főt, akkor vegyünk elő egy hőálló formát (ha van szuflé formánk akkor azt) és vajjal kenjük és morzsázzuk ki. Ez azért kell, hogy ne ragadjon bele a sült zöldség, és ha esetleg kiakarjuk venni a formából, akkor könnyen ki tudjuk venni. Következő lépés a rétegezés. A vékony karikára vágott krumplival rakjuk ki a forma alját, és felváltva rétegezzük a zöldségeket. Ha ezzel megvagyunk akkor öntsük a formákba a tejszínes-tojásos keveréket, és az előmelegített 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt süssük meg zöldségeket.

Tipp:
Sütés előtt érdemes kisebb darabka vajat tenni a formák tetejére, ettől még szaftosabb lesz a felfújtunk, illetve szebben pirulnak meg a zöldségek.

Grissini házilag

 Van amikor az ember nem különösebben kíván semmi extrát, maximum megbontani egy doboz sört, kiülni a teraszra vagy leülni a tv elé, és csak úgy lenni.
Na igen, de azért némi "rágcsa" is jól jön ilyenkor. Jól jön valami rágcsa akkor is, ha vendégeket vár az ember. Lehet, hogy én gondolom csak túl a dolgot és elég lenne szimplán pattogtatni kukoricát a mikróban, vagy egy chipset felbontani és tálkába kitenni a vendégek elé, de érdemes egy hangyányival többet a dologba tenni. Szerintem. Persze nem mondom, hogy mindig, és csakis ez az egy módja van a jó vendéglátásnak, de ez is egyfajta alternatíva, és pár forintból kihozható, szórakoztató is, ha van gyerek a családba abszolút bevonható a készítésébe, és nem utolsó sorban sokkal egészségesebb is, mint a bolti társaik. És, hogy mi is ez? Kenyérrudacska? Vagy szimplán divatosan grissini? Szerintem mindegy, hogy nevezzük. A fontos, hogy mi készítsük. Az ízesítése végtelen. Lehet szimplán sós, vagy fokhagymás, lehet rozmaringos, lehet köménnyel és tengeri sóval megszórni a tetejét. Vagy így mindent  egyben. Merthogy én így készítettem. Pardon. Készítettük. Andi is segített, leginkább a tészta megformázásában. Maga a tészta ugyanaz mint a kenyér tésztája, ebből indultam ki. És tényleg ki-ki a maga ízlésének, spejzának tartalma szerint készítheti el. Hozzá egy jó sör, -gyerekeknek bodza szörp- vagy csak úgy önmagában kiváló rágcsa!


Hozzávalók kb. 30-40 db-hoz

- 30-40 dkg liszt

-  csipet só

- olaj (kb. 2 ek)

- 2 gramm friss élesztő

- egész köménymag

- 2-3 gerezd fokhagyma

- tengeri só ( megszórni vele a tésztát)

- 3-4 ág friss rozmaring

Elkészítése:

A lisztet, olajat, sót, aprított rozmaringot és a préselt fokhagymákat egy keverőtálba tesszük. Egy pohárban/bögrében felfuttatjuk az élesztőt a cukros vízben (kb. 3 dl.). Amikor felfutott az élesztő akkor hozzáadjuk a liszthez és alaposan összedolgozzuk. Akkor jó a tészta, ha már nem ragad az edényhez, illetve a kezünkhöz. Kb. 10-15 percig dagasztjuk, dolgozzuk a tésztát. Ezután lefedve, meleg helyen kelesztjük kb. 1,5-2 óra hosszat. Ha megkelt a tésztán, egy lisztezett deszkára borítjuk, és kisebb adagokat csipünk belőle, és sodorjuk ki számunkra megfelelő méretűre. Egy sütőpapírral bélelt tepsire tegyük a tésztacsíkokat, szórjuk meg durva szemcséjű tengeri sóval, egész köménnyel, friss aprított rozmaringgal, és az előmelegített 180 fokos sütőbe süssük meg aranybarnára.

Tipp:
A tésztába tehetünk akár paradicsompürét is 

Lassan sütött fűszeres-illatos sertéskaraj

Kijelenthetjük, hogy mi magyarok szeretjük a sült húst. Általában nem szoktuk túl bonyolítani a fűszerezését: só, bors fokhagyma. Esetleg őrölt kömény. Nagyjából ezek az alap fűszerek jellemzik a magyaros sültek ízvilágát. Nem mondom, hogy úgy nem finom, sőt! Főleg ha zsírban sütjük, hiszen utána mikor megdermed a zsír, ki ne kívánná meg a zsíros deszkát?!
De azért egy idő után jó változtatni a régi dolgokon. Legalábbis én szeretek kísérletezni. Persze nem mindig találom el a fűszerek harmóniáját elsőre, de ennél a receptnél szerintem elsőre összejött az az ízvilág amire vágytam. Gyakorlatilag ötvöztem a magyaros ízvilágot a keleties ízvilággal. Hiszen a páchoz használtam őrölt szegfűborsot, őrölt gyömbért, egy kevés házi füstölt pirospaprikát, őrölt köményt és fokhagyma granulátumot. Apropó fokhagyma granulátum. Úgy egy évvel ezelőttig el nem tudtam képzelni, hogy por fokhagymát használjak, de egy ismert szakács nyilatkozta azt, hogy ez megengedett a konyhájában. De nem a sóval kevert változata, hanem a sima granulátum. Természetesen minden alkalommal teszek rendes magyar fokhagymát is a tepsibe a hús mellé, mint ahogy tettem most is, illetve még friss gyömbért és egy citromot is tettem a hús mellé. Ezzel a fűszeres-illatos húslével locsolgattam a húst a sütés során. Azt gondolom nem kell elmondanom milyen finom illatok terjengtek a konyhában azalatt a 2,5 óra alatt ami alatt a hús sült. A pácról még annyit mondanék, hogy érdemes előző este alaposan bedörzsölni a húst vele, és olajjal lekenni. Sózni viszont akkor szoktam, mikor kiveszem a hűtőből a húst, és hagyom felmelegedni úgy szoba hőmérsékletűre. Ez kb. 1-1,5 óra. Ahhoz, hogy szaftos legyen a húsunk további két dolog szükségeltetik. Az egyik -és ez a következő lépés-, a hús kérgezése. Magas hőfokon szépen körbepirítjuk, kérgezzük a húst. Erre azért van szükség, hogy a húsban lévő húsnedvek ne tudjanak sülés közben eltávozni a húsból, másfelől belülről főzik, puhítják is a húst. Következő lépés maga a hús alacsony hőmérsékleten történő sütése. Ez garantálja azt, hogy nem lesz száraz, cipőtalp a húsunk, amely jelen esetben azért is volt fontos, mivel karajból, azaz eleve szárazabb húsrésszel dolgoztam.Végül fontos tényező a hús pihentetése. Sütés után érdemes legalább 30 percet várni a szeleteléssel, hiszen ez idő alatt a húsnedvek szépen megpihennek, eloszlanak a húsban.
Ha ezeket a tippeket megfogadjuk, szinte garantált a szaftos, omlós hús.

Hozzávalók 4 személyre

- 1 kg sertéskaraj


- 1 tk. őrölt gyömbér

- 1 tk. őrölt szegfűbors

- 1 tk. fokhagyma granulátum

- 1 tk. füstölt házi pirospaprika

- chili

- citrom

- darabka gyömbér

- kisebb fokhagyma

- só

- olaj

Elkészítése:

A húst előző este a száraz fűszerekkel alaposan bedörzsöljük, kevés olajjal bekenjük, majd másnapig a hűtőben pihentetjük, pácoljuk. A sütés előtt 1-2 órával kivesszük a hűtőből, sózzuk minden oldalról. Amikor már szoba hőmérsékletű a húsunk, egy serpenyőben kevés olajon erős láng felett körbe pirítjuk a húst. Ha ezzel megvagyunk, egy sütőtálba helyezzük át, tegyünk mellé egész fokhagymát, darabka pucolt gyömbért, egy alaposan megmosott kettévágott citromot. Fólia alatt az előmelegített 200 fokos sütőbe tegyük be. Kb. 10-15 perc elteltével vegyük le a hőfokot 180 fokra, újabb 10 perc elteltével 160 fokra, majd újabb 10 perc elteltével 140 fokra. Ezen a hőfokon süssük a húst 2 órán át. Időnként locsoljuk meg azzal a szafttal amely a hús alatt összegyűlt. Ha túl kevés lenne a szaft, kevés folyadékot öntsünk alá. A sütés leteltével pihentessük a húst legalább 30 percig, majd szeljük fel.

Tipp:
Mustárral is bedörzsölhetjük a húst pácolás során, így sokkal pikánsabb lesz a húsunk. 

Sertéshúsgombóc bazsalikomos-zöldborsós spagettivel

Őszinte leszek, ennek az ételnek az alapötletét Mrs.Lipton konyhájából vettem. Bár hasonlót már készítettem korábban, most mégis az ő verzióját vettem górcső alá.
A múlt szombaton amikor a sokadik kánikulai napot kezdtük meg, nem kimondottan volt kedvem órákat ácsorogni a konyhában. Elég volt azt a kb. 1 órát ott töltenem, amíg ez az étel tokkal-vonóval elkészült.
Szóval az ötlet adott volt, a kertben 3-4 hatalmas bazsalikom bokor várja, hogy szedegessük a leveleit, borsó volt a fagyasztóban, így nem volt kérdés: ezt az ételt fogom ebédre elkészíteni. Egy picit azért a magunk ízlésének megfelelően azért átalakítva.
Pár gondolatra visszatérnék a bazsalikomhoz. Amint azt feljebb írtam, 3-4 dús bazsalikom "dzsungel" található meg nálunk a kertben, ebből az egyik fahéj illatú/ízű bazsalikom. Salátákhoz szoktam pár levéllel tépni belőle, de eddig nem különösebben "vetettük" be. Most a hagyományos bazsalikommal együtt használtam, sőt mivel a zöldborsó legjobb barátja a menta, ami szintén bokor nagyságú már nálunk, így a mentából is téptem 2-3 levéllel a zöldborsó pestóhoz. Ehhez az intenzívebb ízű pestóhoz egy visszafogott ízű húsgombócot tudtam elképzelni, ezért minimálra vettem az ízesítését, fűszerezését a darált húsnak. Semmi mással nem fűszereztem a húst, mint római köménnyel illetve sóval. A végeredmény egy kellemesen fűszeres ízű étel lett, amely talán nem túl szokatlan a mai modern konyhában, de azért nem hiszem, hogy egy csárdában lehetne ilyet rendelni. Pedig gyorsan elkészül és tényleg csak pár alapanyag kell hozzá.
Annyit még hozzátennék, hogy mivel nem szeretem a bő olajban való sütést és az órákon át érezhető olaj szagát a légtérben, ezért sütőben sütöttem a húsgombócokat. Ebben a melegben már édes mindegy volt az a plusz 180 fok.....

Hozzávalók 2 személyre

- 400g darált sertéshús

- spagetti

- 1 tk. őrölt római kömény

- zsemlemorzsa

- só

- 1 egész tojás

- 200g zöldborsó

- 2 marék bazsalikom levél

- 2-3 levél menta

- olíva olaj

- vaj


Elkészítése:

A darált húst fűszerezzük az őrölt római köménnyel, sóval, adjuk hozzá a tojást és annyi zsemlemorzsát, hogy formázható masszát kapjunk. Ha ez megvan, akkor kisebb golyókat formázzunk a masszából, majd az előmelegített 180 fokos sütőben süssük szép aranybarnára. Ez idő alatt készítsük el a "pestot". A zöldborsót pár percig főzzük meg sós vízben, majd szűrjük le, adjuk hozzá a kb. 1 tk. vajat, a megmosott bazsalikom és menta leveleket, és turmixoljuk össze. Kóstoljuk meg, ha kell sózzuk. Főzzük ki a tésztát, majd szűrjük le, és a forró tésztával keverjük össze a bazsalikomos-zöldborsós mentás "pestót". Azonnal tálaljuk a húsgombóccal.

Tipp:
Chilivel esetleg csipet fahéjjal a húsgombócot tovább lehet fűszerezni

Nyári rizses hús, ami nem rizottó

 Tombol a nyár, sokadik hőhullámom vagyunk túl, és még mindig nincs vége.... most mikor írom ezeket a sorokat, pénteken délután 6 után, legalább 30 fok van itt a házban, így a "védőitalként" kiöntött  búzasörömet is gyorsabban kell meginnom, mert attól tartok felforr, mire a bejegyzés végére érek....
Ezt az ételt szintén a július közepén kivett szabadságom alatt készítettem el, és az ihletet Fűszermánia Gabinak köszönhetem tulajdonképpen. Történt ugyanis, hogy a Facebookon az egyik gasztro csoportba, ahol mind a ketten tagok vagyunk, valaki egy rizses húst posztolt, amelyet rizottónak nevezett, holott az -és Fűszermánia Gabi helyesen megválaszolta helyettem is- rizses hús volt. Sajnos még mindig elég sokon összekeverik a kettőt. A rizottó -inkább- főzelék állagú rizses étel, míg a rizses hús inkább szárazabb egytálétel. Állaga inkább masszív, tömörebb, szárazabb. Nincs ezzel a világon semmi baj, mi így ettük a menzán, csak sajnos ma divatos lett az ilyen típusos rizses egytálételeket is rizottónak hívni. Apropó menza. Speciel nekem jó emlékeim vannak a menzai rizses húsról. Kovászos uborkával kaptuk, és tényleg finom volt. Persze nem cserélném el az általam készített verzióval, no de akkor, ott az finom volt. Nem vártunk tőle sokat, nem is volt túlbonyolítva.
Szóval az ihlet meg volt, a forróság dettó, de ez nem tántorított el attól, hogy én rizses húst készítsek 38 fokban. Amiért nyári ez a rizottó az az, hogy friss zöldségekből ( borsó, paprika, paradicsom, cukkini) készítettem el, és annyi extrával még, hogy nem hagyományos rizzsel dolgoztam, hanem jázmin és vörös rizs keverékéből. Szerintem ez így elég tartalmas volt, de lévén heti 1-2x kívánom a húst, lapockával még megtoldottam ezt a zöldséges-rizses ragut. Nem mondom, hogy nem tudnám megenni hús nélkül, de ez adta meg a "szaftját", ettől lett igazán kerek ez az étel.

Hozzávalók 2 személyre

- 50 dkg sertéslapocka

- 200g jázmin és vörös rizs keveréke

- 2-3 db kisebb paradicsom

- 1 fej vöröshagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- 1 kisebb cukkini

- 1 kápia paprika

- 10 dkg zöldborsó

- só

- bors

- őrölt kömény

- olíva olaj


Elkészítése:

A húst vágjuk kisebb kockára, a hagymát, fokhagymát vágjuk finomra. Egy mélyebb edényben kevés olajon pirítsuk meg a húst erő láng felett, majd vegyük ki. A visszamaradt olajon futtassuk meg a hagymát és a fokhagymát, amikor már üveges a hagyma akkor tegyük vissza a húst. Sózzuk, borsozzuk és őrölt köménnyel fűszerezzük. Gyakorlatilag mint egy pörköltet addig főzzük a húst fedő alatt amíg megpuhul. Főzés közben ha szükséges, kevés vízzel pótoljuk az elfőtt levet. Ez idő alatt vágjuk apró kockára a cukkinit, a paprikát és a paradicsomot. Amikor a hús már félig megpuhult, akkor adjuk hozzá a rizst, és a rizs 2x-nek megfelelő mennyiségű vizet és a paradicsomot. A paprikát, a cukkinit és a zöldborsót csak a főzési idő utolsó 10 percében adjuk hozzá, hogy ress, harapható maradjon. Arra ügyeljünk, hogy a rizst néha keverjük meg, és ha esetleg túl sok a folyadék, akkor azt a végén forraljuk el. Végeredményül egy kellően "ragacsos", de nem túl száraz rizses egytál ételt kell kapnunk.

Tipp:
Friss kukoricával is dúsíthatjuk a ragunkat, illetve friss petrezselymet is apríthatunk hozzá.

Egészben sült tengeri sügér újkrumplival és paradicsommal

Azt mondják, hogy a magyar nem eszik halat. Sajnos. Pedig mindenki tudja, elismeri, hogy mennyire egészséges a hal. Csak... ott van esetenként a szálka, ami elveszi az ember kedvét a halfogyasztástól, meg aztán friss halat sem lehet mindenhol beszerezni. Édesvízi halat még csak csak, de friss tengeri halat -pláne vidéken- szinte csak nagy nehézségek árán tudok én is beszerezni. Ezt az ételt úgy bő két hete, még szabadságom idején készítettem el, miután az egyik multi kínálatában megláttam, hogy friss tengeri sügeret kínálnak akcióban. Nem bíztam a véletlenre a dolgot, még az akció napján megvettem a mi példányunkat, és bizony jól tettem. Ugyanis már másnap elfogyott a készlet, amely nem látszott kevésnek. Ez két dolgot jelenthet. Vagy felvásárolta valamelyik élelmes éttermes a környékről, vagy hozzám hasonlóan mások is "rákattantak" a friss halra. Mindenesetre elgondolkodnék a multi részéről a tengeri sügér folyamatos pulton való tartásáról, ugyanis azóta sem találkoztam ezzel az "áruval". Ráadásul az idei szokatlanul forró nyári időben, biztos alapanyaga lehetne egy grillezésnél, hiszen hamar elkészül, köretnek szintén jól megy hozzá grillzöldség vagy saláta. És mivel a hal szeret úszni, így egy pohár friss, üde, hideg, gyöngyöző rozéfröccsel megadhatjuk neki ezt az utolsó kívánságát is....


Hozzávalók 2 személyre:

- 2 egész (kisebb) tengeri sügér

- 500g újkrumpli

- 300g fürtös koktélparadicsom

- friss rozmaring

- friss kapor

- só

- bors

- 1 db citrom

- olívaolaj

Elkészítése:

A halat irdaljuk be, majd alaposan sózzuk borsozzuk meg kívül-belül. A hal belsejébe tegyünk megmosott, karikára vágott citromot, és friss kaprot. Kevés olívaolajjal locsoljuk meg a halat, majd tegyük az előmelegített 180 fokos sütőbe, és süssük kb. 20 percig. Ez idő alatt az újkrumplit mossuk meg, majd főzzük puhára.Végül vágjuk karikára, és egy serpenyőben kevés olajon pirítsuk meg a hozzáadott félbevágott koktélparadicsomokkal együtt. Fűszerezzük sóval, borssal, friss rozmaringgal.

Tipp:
Adhatunk mellé valamilyen joghurtos öntetet, amelybe tehetünk kapribogyót, citromlevet, kaprot is.