Idén -a sok eső ellenére- meglepően finom ízű epret sikerült beszereznünk. Ráadásul többször is. Ez csak azért volt meglepő, mivel amikor érett az eper, és kellett volna neki a nap, akkor éppen az eső esett napokig. Úgy emlékszem, hogy gyerekkoromban mindig megcukroztuk az epret az öcsémmel, úgy ettük. De idén nem kellett hozzá "petőházi", önmagában is kellemesen édeskés ízű volt az eper. Vagy csak nekünk volt szerencsénk.
Sajnos most már lefutóban van az eper, így már érdemes gondoskodni, tartalékolni azokra az időkre belőle, amikor már nem lesz szabadföldi eper. Erre a legjobb megoldás a lekvár készítés. Most őszintén. Nincs annál jobb, mint amikor egy őszi, pláne téli estén a magunk sütötte kalácsra kanalazunk ebből a nyári finomságból?? Na ugye! Szóval még nem késő, érdemes a napokban beszerezni pár kg epret, hogy elkészítsük a saját lekvárunkat. Viszont ha szeretnénk egy kissé különlegesebb eperlekvárt készíteni, ellensúlyozni az édes ízt valamilyen savanykás hozzávalóval, akkor bátran vegyünk a zöldségesnél rebarbarát, nagyon jó barátja az epernek. Persze minket sem kergetett anyukám az asztal körül gyerekkorunkban, ha nem rebarbarás eperlekvárt ettünk, de ezt a kombót már többször hallottuk külön-külön is Andival, így idén az ő javaslatára el is készült. Pontosabban Andi készítette el. Nekem csupán a blog megírása jutott szereposztásban, és némi utómunka a fotóknál. Nyár ide vagy oda, sajnos mindketten náthával küzdöttünk akkor amikor készült a lekvár, így szerintem egy picit elcsúsztunk a cukor használatával, nekem egy kicsit édesebb lett, de nem annyira, hogy csókra húzná az ember száját.. A recept leírásánál én mindenesetre azt a cukor mennyiséget adom meg, amennyivel dolgoztunk, de ettől azért el lehet térni, ráadásul az eper természetes édes íze is befolyásolja a cukor használatát. Mikor elkészült a lekvár és kóstoltuk, akkor én már ínyenckedtem, ugyanis egy kevés, frissen őrölt fekete borsot tekertem rá. Teljesen rendeben volt úgy is. Ezt egyébként több ismert szakácstól lestem el, és tényleg nagyon harmónikus íz kerekedik ki akkor, amikor az édes találkozik az enyhén csípős ízű borssal. Érdemese kipróbálni, illetve kis adagokban kísérletezni más fűszerekkel is.
Hozzávalók ( kb. 6db közepes méretű üveghez)
- 1kg eper
- 500g rebarbara
- 500g befőzőcukor
Elkészítése:
Az epret megmossuk és apróra vágjuk. A rebarbarát megpucoljuk úgy, hogy kettétörjük, és a vágásnál a szálakat (min a fehér spárgánál) egy késsel lehúzzuk. A megtisztított rebarbarát megmossuk, szintén apróra vágjuk. Egy lekvárfőzésre alkalmas edénybe tesszük az epret és a rebarbarát, majd lassú tűz felett főzni kezdjük. Hozzáadjuk a befőzőcukrot, és addig főzzük míg sűrű lekvár állagot nem kapunk. Ha túl híg lenne, érdemes dzsemfixet használni. A forró lekvárt kimosott (kifőzött) üvegekbe töltjük, azonnal lezárjuk, és fejjel lefelé fordítva hagyjuk kihűlni. Erre azért van szükség mert a forró lekvár gondoskodik arról, hogy amennyiben a fedőben maradnának gomba spórák, akkor azok a hő hatására elpusztuljanak.
Tipp:
Az eperlekvárhoz jól passzol a bazsalikom is, ínyencek a főzési idő vége előtt tehetnek a lekvárba belőle.
Hú, ez de jó ötlet! Én is találtam pár ígéretes receptet. Nem is tudom, melyik lenne a jobb: mentával, gyömbérrel, esetleg ribizlivel kombinálva? Lehet mindet ki kellene próbálni a befőzök.hu-ról.
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)
TörlésÉrdemes akár mindegyikkel kipróbálni, de én a rebarbarásra esküszöm :)